"Mindegy, milyen szín? a macska, csak fogja meg az egeret" – idézett egy kínai közmondást Demján Sándor Orbán Viktornak címezve a Gazdasági Konzultáció szerdai rendezvényén. Demján a legnagyobb vállalkozói szervezet, a VOSZ elnökeként kifejtette, feladatának tekinti a politika rákényszerítését arra, hogy meghozzák azokat az intézkedéseket, melyek révén felzárkózhat az ország az Európai Unió színvonalához. 

Az évtized legnagyobb beruházásaként aposztrofálta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a dél-koreai Hankook Tire magyarországi letelepedését. A világ hetedik legnagyobb gumiabroncsgyára 132 milliárd forintos beruházás révén 1500 munkahelyet kíván létrehozni Dunaújvárosban. A település polgármestere szerint a projekt megoldhatja a térség munkanélküliségi gondjait. Az öröm azonban nem osztatlan.

Echo Tv, Vital Tv, Story Tv, Sport Club, Tv Deko. A televíziózás feltehetően még mindig jó üzlet, hiszen az említett csatornák a napokban kezdték meg, illetve a közeljövőben kezdik sugárzásukat a 170 milliárdos hazai reklámpiac egy-egy szeletéért. 

Két "intőt" sikerült begyűjtenünk uniós tagságunk szűk másfél évében az államháztartás hiánya miatt. Az EU bizottsága szerint veszélyben van mind az idei, mind a jövő évi államháztartási deficitterv, és több mint kérdéses az euró 2010-es bevezethetősége. Kovács László, Magyarország uniós biztosa szerint a kétszeres figyelmeztetést tekintve valóban egyedülállóak vagyunk az európai közösségben, de mint a Heteknek kifejtette, ezzel együtt nem lettünk "fekete bárányok" az Európai Bizottság szemében, és egyelőre szankcióra sem kell számítanunk.

A magyar televízió az európai átlag harmadából üzemel, ám nézettsége is éppen harmada az uniós köztévékhez képest. Bár az idén először sikerült a kereten belül gazdálkodnia, egy, a kormány által visszatartott ötmilliárdos tétel miatt ismét a csőd közelébe sodródott. Rudi Zoltán tévéelnök a Heteknek kifejtette: ha nem sikerül orvosolni a problémát, vészforgatókönyvet kell életbe léptetniük. 

300 ezer ember pihenését zavarja nap mint nap a Ferihegyi reptér forgalma. A dél-pesti panaszosok szerint egyre elviselhetetlenebb a zaj, miközben a hivatalos mérések a terhelés folyamatos csökkenését mutatják. A Budapest Airport privatizációjának egyik célja a jelenlegi forgalom megnégyszerezése. 

Még meg sem született, de már megbukott. A napokban benyújtott jövő évi költségvetést nemcsak az ellenzéki pártok vették ostrom alá, hanem hazai és külföldi gazdaságelemzők is. A büdzsének lesznek nyertesei és vesztesei – ahogy ez lenni szokott –, de a legnagyobb problémára, az óriási államháztartási hiány kezelésére jövőre sem találtak megnyugtató megoldást. A gyenge pont marad tehát a deficit, ami kikezdte az euró 2010-es bevezetését is, sőt szakértők szerint akár újabb spekulációs rohamnak is előkészítette a terepet. 

A Fidesz a közelmúltban indította útjára a Gazdasági Konzultáció nev? mozgalmát, melynek keretében számos neves gazdasági szakembert, szakmai szervezetet és több száz céget keresnek fel, hogy észrevételeiket, javaslataikat egybegyűjtve – ahogy Matolcsy György, volt gazdasági miniszter, a konzultáció vezetője fogalmazott – politikai korszakváltást, új szemlélet? költségvetést és adóreformot alkossanak a következő ciklusban. A Fidesz nem titkoltan felhasználja a konzultáció során összegyűlt információkat a választási küzdelemben és a kormányprogram elkészítésében. A konzultációról Pitti Zoltánt, a Gazdasági Konzultáció szakértőjét, egyszersmind Gyurcsány Ferenc egyik gazdasági tanácsadóját kérdeztük. 

Egy látogatás, és minden megváltozik. Így is sommázhatnánk Joaquin Almuniának, az Európai Unió pénzügyi biztosának minapi budapesti vizitjét. A Veres János pénzügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón a biztos bejelentette: az Eurostat nem fogadja el a magyar kormány "autópályatrükkjét", s így a költségvetés hiánya nem csökkenhet az erre fordítható kiadásokkal, ami miatt a deficit jóval, akár több százmilliárd forinttal is magasabb lehet a tervezettnél. A döntés nagyobb súlyú, mint azt gondolnánk, hiszen így komoly veszélybe kerülhet az euró 2010-es bevezetésének álma – akár egy-két évvel is kitolódhat. Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint is lényegesen kevesebb az esélye a közös valuta 2010-es bevezetésének, ám hozzátették, nem a dátum a fontos, hanem az, hogy a lehető legkisebb áldozatok mellett, stabil gazdasági környezetben váltsunk pénznemet. 

Újabb frontot nyitott a kormány a feketézők ellen a napokban életbe lépett rendelet révén. Augusztus 29-től minden olyan építkezést be kell jelenteni az APEH számára, amelynek költsége meghaladja a 10 millió forintot. Az adóhatóság nem is titkolja, hogy vizsgálatot indít azok ellen, akiknek a bevallott jövedelme nem fedezi az építkezést.

Újabb fordulóponthoz érkezett az ekho néven közismertté vált újdonsült adóforma. A színlelt szerződések megszüntetését célzó kormányzati szándék jegyében jövő év januárjától az újságírók és a művészek 15 százalékkal adóznának, amelybe beletartozik az szja, a tb- és nyugdíjbiztosítás is. Az érintettek örömmel fogadták a legújabb variációt, ám szakértők hangsúlyozzák, ezzel még nem enyhül a színlelt szerződések miatt fennálló fenyegetettség. 

– Tavaly és az idén is érezhetően több külföldi tőke érkezett az országba, mint az előző időszakban. Minek tulajdonítható ez a felfutás?– Ez összefüggésbe hozható hazánk uniós tagságával. Magyarországnak még mindig jelentős előnye van a költségek tekintetében. Németországban például négyszer akkora bérköltséggel lehet termékeket előállítani, mint nálunk. Előnynek számít az is, hogy nálunk a legmagasabb egész Kelet-Európában a termelékenység, ezért a termelő cégek számára továbbra is versenyképesek vagyunk. A hozzánk érkező külföldi tőke felfutásában tehát alapvető jelentőséggel bír az uniós tagságunk, illetve az, hogy meg tudtuk őrizni a versenyképességünket. Nem panaszkodhatunk, az idén is jelentős a befektetői érdeklődés, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-nál (ITDH), kétszáznyolcvan-háromszáz projekten dogozunk. Az érdeklődők számának emelkedése mellett az előző évek tendenciáiban is változást tapasztalunk.

Igencsak meglepte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piaci szereplőket. Hétfőn a Monetáris Tanács úgy döntött, 50 bázisponttal csökkenti az alapkamatot, ami augusztus 23-től 6,25 százaléknak felel meg. A pénzpiaci elemzők jó esetben 25 bázispontos csökkenésre számítottak, a "meglepi" azonban szerencsére nem ingatta meg a forint árfolyamát. 

Manapság Szlovákiát sokan a gyorsan fejlődő ázsiai országok után "európai kistigrisnek" nevezik, a hazai adóreform vitája kapcsán pedig nem ritkán példaként állították a magyar gazdaságpolitika számára. Lassacskán azt is megszokta a fülünk, hogy egyre több multi választja inkább északi szomszédunkat a kedvezőbb adókörnyezetre hivatkozva. A kép azonban csalóka. Ott élő munkatársunk beszámolója is arról tanúsodik, hogy a lakosság többségének még mindig nem sikerült felfedeznie a gazdasági csoda kirobbanó jeleit. Sőt mi több, statisztikailag is igazolható, hogy Magyarországra az elmúlt időszakban közel négyszer annyi működő tőke érkezett, mint Szlovákiába, és mostanában sok nemzetközi vállalat is újra nálunk fekteti be a nyereségét. 

Vörös színben jelentette meg idei jelentését a 15 hazai multinacionális vállalatot tömörítő szervezet, a HEBC. A szín megválasztása nem véletlen, jelzést, üzenetet takar a kormány számára: nincs idő a késlekedésre! Magyarország helyzetét, kilátásait tekintve alapvetően pozitív hangot megütve nyilatkoznak a vállalatok, ám számos olyan feladat megoldására sürgetik a kabinetet, mint például az átfogó adóreform és második Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítása.

Az elmúlt hetekben meglehetősen sok vita zajlott a magyar gazdaság állapotáról. A politikai pártok részéről a legszélsőségesebb vélemények hangzottak el: válságtól egészen a kirobbanó sikerig. Kormányzati kezdeményezésre vitanapot, mondhatni számháborút tartottak a pártok a parlamentben. A sokat támadott gazdasági és közlekedési minisztert nemcsak a lehetséges konszenzusról, hanem a 100 lépés program részeként bejelentett adóváltoztatások hatásáról is kérdeztük. 

Nem aratott osztatlan sikert a 100 lépés adócsomagja a vállalkozók körében. A gazdasági szervezetek több ponton is bírálják a bejelentett elképzeléseket. Úgy vélik, rövid távon, egy-két év távlatában nem javítja a versenyképességet, az előnyök csak az ötéves terv egészében jelentenek előrelépést. Igazi veszélyforrásnak tartják többek között a minimálbér-emelés kényszerét.

Az idén második alkalommal "sokkolja" a közvéleményt a magyar milliárdosokat bemutató kiadvány. A Menedzser Magazin (MM) mellékletéből kiolvasható, hogy hazánkban is – ahogy globálisan is megfigyelhető –, az elmúlt év során az igazán gazdagok még gazdagabbak lettek, mint valaha voltak. Az első tíz leggazdagabb magyar összeadott vagyona közel 100 milliárd forinttal lett több, százuk vagyona együttesen eléri a 850 milliárd forintot. A témával foglalkozó kutatók tanulmányából az is kiderül, hogy milliárdosaink többsége szorgalmas, nem él hivalkodó életmódot, és stabil családi és baráti kapcsolatrendszerben él.

Javában tart az idei karácsonyi hajrá. Az üzletek az év végi "nagy fogásra" hatalmas árukészlettel töltötték fel az ünnepi díszbe öltöztetett boltjaikat. Az adatok szerint a boltosok a karácsonyi hajrá idején jönnek egyenesbe, egész éves forgalmuk 20-25 százalékát ebben a rövid időszakban produkálják. Az év végi hajrá is azt bizonyítja, hogy az üzletek árharca jótékony hatással lehet a fogyasztók pénztárcájára. Az idei karácsonyi kínálatban elsősorban az elektronikai termékek ára okozhat kellemes meglepetést: az évek óta tartó, folyamatos árcsökkenés mellett a téli szezonra további, jelentős árzuhanást tapasztaltunk karácsonyi körutunk során.