A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) 15 olyan nagyvállalatot tömörít, mint a Mol, az Ericsson, a Nestlé, a Philips vagy az Unilever. Együttes forgalmuk eléri a 3 milliárd eurót. Küldetésüknek tartották hazánk európai uniós taggá válását, melyet tanácsaikkal, a kétoldalú tárgyalásokban tapasztalataik átadásával igyekeztek segíteni. Most, hogy ez a cél teljesült, újabb célokat tűzött ki maga elé a HEBC – mondta sajtótájékoztatón Pécsi-Szabó Miklós, a tanács elnöke. A "civilben" a Mol ügyvezető igazgatójaként dolgozó elnök hozzátette, a HEBC most hazánk uniós beilleszkedését, a versenyképesség javítása révén sikeres helytállását kívánja elősegíteni. Idei, Magyarország helyzetéről szóló jelentésükben is számos javaslatot és bírálatot fogalmaztak meg a teendőkről a kormány számára. Megjegyzik, hogy bár előrehaladás történt a makrogazdaság stabilitása tekintetében, és nagynak mondható a gazdaság növekedése is, ám nem történt jelentős változás a kulcskérdésnek számító versenyképesség javulásában, mely hosszú távra határozza meg az ország fejlődési irányát. A HEBC üdvözli a 100 lépés programját, de komplex adóreformot tartana szükségesnek. Sajnálatos, hogy túlpolitizált az ország, a politikai elit a hatalom megtartásában érdekelt, nem a fejlődés előmozdításában – mondta Pécsi-Szabó Miklós. Az ország jövője érdekében egyfajta közös tenni akarásnak a politikai szférát is át kell hatnia, hogy a jövő nyertese legyen a magyar gazdaság és a társadalom – hangsúlyozta. A HEBC elnöke hozzátette, politikai ciklusokon átívelő konszenzust tartanak fontosnak ahhoz, hogy javuljon az ország versenyképessége. Magyarországnak ki kell használnia a következő bővítésig tartó egy-másfél évet – mondta –, mert ezután tovább szűkülnek a lehetőségeink.
A multik szervezete úgy véli, alapvető fontosságú a reformok megvalósulása, az államháztartás és
a nagy ellátórendszerek modernizálása. Tavaly lassabb volt a magyar gazdaság növekedése, mint a világé, az ország nem felzárkózott, hanem lemaradt. Felhívták a figyelmet, hogy még egy olyan ígéretspirál, mint ami a 2002-es választásokat jellemezte, nem viselhető el. Megjegyezték, visszatekintve látszik, hogy a választási ígéretek árát az ország versenyképessége bánta, és maga az ország fizette meg.
A jelentés így fogalmaz: "Kritikus tényező az idő. Magyarországnak nem érdeke, hogy a jövő évi választások miatt megtorpanjon a fejlődés, illetve hogy a döntések politikai megfontolások alapján elhalasztódjanak. A világ nem áll meg, nem vár ránk, lépést kell tartanunk vele. A döntések hiánya hosszú távra kihathat, és az ország egyedülálló lehetőségeket veszíthet el. Versenyképes tud-e maradni Magyarország a befektetőkért folytatott harcban a szomszédos országokkal szemben? Olyan fordulóponthoz érkeztünk, amikor nemcsak gyorsan kell cselekednünk, de határozottan is."
2005. 07. 29. (IX/30)
