A miniszterelnök az Ibiden gyáravatásán Fotó: MTI
– Sok vita zajlik arról, vajon elég versenyképesek vagyunk-e. Tapasztalata szerint mely tényezők jelentenek kellő "csáberőt" hazánk tőkevonzó képességében?
– A legnagyobb előnyt elsősorban a politikai, gazdasági stabilitás jelenti. Magyarországon versenyképes bérszínvonalat, kiváló életkörülményeket, fejlett fizikai és intellektuális infrastruktúrát, tehát gyorsan épülő úthálózatot és megfelelő magas szinten képzett munkaerőt tudunk biztosítani a befektetőknek. Azok a vállalatok, amelyek azon gondolkodnak, melyik országban telepedjenek le, ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket vizsgálnak meg, majd miután értékelik, súlyozzák őket, meghozzák a döntéseiket. Magyarország további előnye az, hogy stabil környezetet tud biztosítani a vállalkozások számára. Ehhez kell még hozzászámítani, hogy az elmúlt 15 év során meghonosodott az amerikai, európai stílusú munkakultúra, magas színvonalú a termelékenység, melyek együttesen hosszú távon biztonságos befektetési környezetet tudnak biztosítani. A régión belül elsősorban a lengyelekkel, a csehekkel és a szlovákokkal vagyunk versenyben. A verseny évről évre erősödik, ezért folyamatosan figyelni kell a versenytársakra, és ebbe a körbe be kell számítani a következő körben csatlakozó országokat is. Hazánk továbbra is versenyképes, az első helyen vagyunk az egy főre eső működő tőke tekintetében, és a munkakultúra, a képzettség, a bérek tekintetében továbbra is versenyképesek vagyunk.
– Milyen fontos változásokat tapasztalnak az érdeklődő vállalatokkal kapcsolatban?
– A korábbi évekhez képest elmozdulás látható, hogy ma már nemcsak többségében nagyvállalatok, multik mutatnak komoly érdeklődést magyarországi befektetési lehetőségek iránt, hanem közepesnek mondható vállalatok is. Esetükben is néhány millió eurótól akár több száz millió eurós befektetésről beszélhetünk.
– Mely náció tagjai a legaktívabbak?
– Változatlanul a legtöbb tőke Németországból érkezik, de jelentősek a francia, benelux, osztrák és brit vállalatok befektetései is. Továbbra is élénk az érdeklődés az észak-amerikai cégek részéről, és újabban Ázsiából is. A kilencvenes évek befektetési hulláma után például a japán cégek az elmúlt évben újra jelentős érdeklődést mutatnak Ázsiából. Az elmúlt évben és az idén több száz millió eurós beruházást hajtottak végre, illetve hajtanak végre nálunk olyan cégek, mint például az ASAHI Glass, Bridgestone, IBIDEN, és ezáltal több mint kétezer új munkahelyet teremtenek. Az utóbbi években főleg az úgynevezett technológiaintenzív cégeket vonzottuk, ahol a magas hozzáadott érték a jellemző. A külföldi cégek ilyen irányú igényeit jól ki tudja elégíteni a magasan képzett hazai munkaerő. Az utóbbi időszakban azonban egyre több nagyvállalat kívánja nálunk letelepíteni a kutatóbázisát, illetve a szolgáltató központját is. A közelmúltban döntött úgy például az Exxon Mobil, az AVIS, az ING Bank, hogy az európai szolgáltató központját Magyarországon telepíti le. De ide sorolhatnánk még a SAP-ot, az IBM-et, a Ciscót is, melyek az elmúlt hónapokban döntöttek ekképpen. Napjainkban is több nyugat-európai és amerikai cég érdeklődik nálunk. Az ITDH szándékai szerint nemcsak a fővárost, hanem vidéki, nagyobb, elsősorban egyetemi várost is tervezünk bevonni a helyszínkiválasztásba.
– Az is fontos, hogy az újonnan érdeklődő befektetők milyen képet kapnak Magyarországról, de az talán még fontosabb, milyen tapasztalattal rendelkeznek azok a cégek, amelyek már itt dolgoznak nálunk. Mi ezzel kapcsolatban a véleménye?
– Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy az érdeklődő cégeknél nagy súllyal esik latba az is, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a már itt dolgozó külföldiek. A korábban említett szempontok mellett fontos helyet kap a mérlegelésben az, amit a kollegáik átéltek a nálunk eltöltött évek alatt. A Magyarországon töltött évek tapasztalata valóban nagyon fontos, hiszen nem csak az érdeklődő, mérlegelő cégek számára, hanem a már itt dolgozó cégvezetők számára is alapvető fontossággal bír akkor, amikor arról kell dönteni, hova forgassa be a nyereséget, hol építse fel a következő üzemet, stb. Szerencsére sokan döntenek úgy, hogy nálunk fejlesztenek tovább, így magasnak mondható a reinvesztíció, tehát számos, már itt dolgozó cég dönt úgy, hogy nálunk fekteti be a nyereségét.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »