hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Csalóka, akár a délibáb
A szlovák gazdasági csoda

2005. 08. 09.
Manapság Szlovákiát sokan a gyorsan fejlődő ázsiai országok után "európai kistigrisnek" nevezik, a hazai adóreform vitája kapcsán pedig nem ritkán példaként állították a magyar gazdaságpolitika számára. Lassacskán azt is megszokta a fülünk, hogy egyre több multi választja inkább északi szomszédunkat a kedvezőbb adókörnyezetre hivatkozva. A kép azonban csalóka. Ott élő munkatársunk beszámolója is arról tanúsodik, hogy a lakosság többségének még mindig nem sikerült felfedeznie a gazdasági csoda kirobbanó jeleit. Sőt mi több, statisztikailag is igazolható, hogy Magyarországra az elmúlt időszakban közel négyszer annyi működő tőke érkezett, mint Szlovákiába, és mostanában sok nemzetközi vállalat is újra nálunk fekteti be a nyereségét. 



Mikulas Dzurinda szlovák miniszterelnök. Többet kellett volna… Fotó: Reuters

Nagyot lépett a szlovák kormány, amikor 2004. január 1-jén egyetlen huszárvágással átalakította az adórendszerét. Az általános adóreformot követően egységesített adókulcsot vezettek be, amely az összes adónemet egységesen 19 százalékra módosította. Abban reménykedtek, hogy ettől elindulhat egy dinamikus növekedés, a sok beérkező tőke pedig hozzájárulhat a magas munkanélküliség és a szegénység enyhítéséhez. Az "egykulcsos" példát a hazai adórendszer átalakítása kapcsán is sok ízben emelték piedesztálra, de nemcsak a változások tényére hivatkozva, hanem a szlovák kormány bátorságáért, határozottságáért is. Sokan azonban már kezdettől fogva kételkedtek, fanyalogtak, mondván: "várjuk ki, mi lesz ennek a vége". 

Az egységes adókulcsok első éve mindenesetre sok tekintetben "bejött". Lényegesen több külföldi vállalat telepedett le északi szomszédunkban, terven felül több adó folyt be, és a gazdaság teljesítménye is jobban nőtt annál, mint amire számítottak. A nagy átalakulás emellett nem járt érzékelhető társadalmi veszteségekkel, nem rázta meg alapjaiban a társadalmat. 

Nem sikerült azonban első lépésben lényegesen lecsökkenteni a munkanélküliséget. Az idő múlásával egyre inkább úgy tűnt, hogy nehéz lesz elmozdulni a 17 százalék körüli szintről. A szlovák kormány emiatt egy újabb kísérlettel rukkolt elő: adókedvezményt adott azoknak a munkavállalóknak, akik vállalták, hogy ingázva külföldre járnak dolgozni. Ez megerősítette az eddigi folyamatokat, hiszen eddig is 20-30 ezer szlovák munkás jár át nap mint nap Magyarországra, és ennek köszönhetően a felére, azaz 10 százalékra esett vissza a határ menti térségben a munkanélküliek aránya. Ez a folyamat azonban nem egyirányú. A szlovák adóreform nagyon sok magyar céget is átcsábított. Mind ez idáig – papíron – csaknem 1000 vállalat települt át Szlovákiába, hogy élvezze az egységesített adókulcsok előnyeit, és ezzel közel 1,5 millió dollárnyi tőkét "exportáltak". Csak az idén már 144 hazai cég jelezte, hogy áthelyezi a székhelyét a határon túli, magyarlakta településekre. 

Meg kell jegyezni azonban, hogy Szlovákiában kétségtelenül nagyobb a gazdaság növekedése, mint hazánkban, és sok tekintetben az adóreform javára írható a felpörgés. Az idén 5 százalék felett lesz a szlovák GDP növekedése (nálunk 4-5 százalék), az infláció is 2,8 százalék körüli (nálunk 3,5-4 százalék), miközben a reálbérek terén 4 százalékos növekedés várható (nálunk 3,5-4 százalék).

Az érem másik oldala

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!