– Milyen mérték? zajterhelést mérnek ezekben a körzetekben?
– Egy kertvárosi lakóház esetében a zaj mértéke átlagosan 50-60 decibel, a kutyaugatástól a kerti munkákkal járó zajt is beleszámolva. A repülőtér közelében viszont ennél jóval magasabb értékeket mérünk, jellemzően 65-70 decibelt.
– A zajterhelés nemcsak az ingatlanok értékét csökkenti, hanem az egészségre is ártalmas lehet.
– Tudni kell, hogy a repülőgépek által keltett zajok más jellegűek, mint a közúti, vagy vasúti forgalomból eredőek. Egy forgalmasabb út mentén folyamatos a zajterhelés, a repülőgépek esetében viszont rövid ideig tart, de jóval intenzívebb. Ez hosszú távon érezteti a hatását: az ismétlődő éjszakai hangok megszakíthatják az alvást, felületessé tehetik a pihenést, ha pedig tartóssá válik a kialvatlanság, támadás alá kerülhet az idegrendszer.
– Milyen változás várható, ha megvalósul a Budapest Airport privatizációja, és regionális központtá válik Ferihegy? Előzetes számítások szerint akár a négyszeresére nőhet a forgalom.
– Nagyobb forgalommal nagyobb zaj jár, kivéve persze, ha a mostaniaknál csendesebb gépeket üzemeltetnek majd. Ezt azonban előre nem lehet megmondani. Annyi biztos, hogy nagyobb lesz a zaj által leginkább érintett övezetek területe.
– Évek óta húzódik a Ferihegyi repülőtér környezetében a zajgátló övezetek kijelölése, így a környéken lakók nem részesülhetnek a nyílászárók cseréjéhez szükséges támogatásban.
– Valóban, közel tíz éve nem sikerül kijelölni a repülőtér közelében az úgynevezett zajgátló övezeteket. A zajterhelés mértékének megfelelően kellene kijelölni az övezetek határát, s ennek megfelelően indulhatna el az ablakok, ajtók cseréje – hogy legalább a belső terekben határérték alá lehessen nyomni a zajszintet –, illetve az ehhez szükséges támogatások kiutalása. Különös, hogy mindezt rendszerint éppen a helyi önkormányzatok "fúrják meg", ugyanis rendszerint nem fogadják el azt az alacsonyabb besorolást, amit a reptér a saját mérései alapján javasol.
2005. 10. 14. (IX/41)
