1999. 10. 02. (III/39)
Surányi pártján a nyugati sajtó

Surányi pártján a nyugati sajtó

1999. 10. 02.
A The Financial Times értékelése szerint a független Nemzeti Bank nyerte a legutóbbi összecsapást a kormánnyal vívott háborúban. Igaz azonban, hogy a csata kis idegességet keltett a befektetők között, ezért a tőzsdén jelentősen zuhantak az árfolyamok is. Orbán Viktor meghátrált Surányi György nemzetközileg is elismert bankelnök előtt, és rá nem jellemző módon megdicsérte a bankelnököt monetáris politikája miatt – írta a lap. A befektetők Surányit tekintik a folyamatos gazdasági stabilitás garanciájának, ezért keltett idegességet az elmozdítására tett, bizonyára nem utolsó kísérlet. A gazdasági lap figyelmeztet arra, hogy az alelnök kinevezése még mindig halasztódik. Több megfigyelő is arról beszél, hogy a csatározások még folytatódni fognak, a kisebbik koalíciós partner, a jobboldali populista kisgazdapárt ugyanis régóta bizalmatlan Surányival szemben, aki támogatta a szocialista kormányzat idején 1995-ben bevezetett megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot. Surányi György számára soha nem jöhetett volna jobbkor a Global Finance gazdasági lap "dicsérete". A lap az IMF és a Világbank éves közgyűlése alkalmából szokás szerint besorolta a világ jegybankelnökeit. A legelőkelőbb, "A plusz" osztályzatot Alan Greenspan amerikai Fed-elnök kapta, az "A" besorolással pedig Surányi György mellett a brit és az ausztrál jegybankelnök büszkélkedhet. A kiváló osztályzatot a következőképpen indokolták: a Surányi irányítása alatt működő jegybank következetesen dolgozott az infláció letörésén – az 1995-ös 28,3 százalékról 1999-ben 10 százalék körülire csökkent. A lap szerint Surányi az a típusú bankár, aki inkább hajlamos feláldozni a növekedést a kézben tartható fizetésimérleg-hiány csökkenése érdekében. A Global Finance szerint Magyarországon sikerrel tartják ellenőrzés alatt a folyó fizetési deficitet, és az ország olyan tőkepiaccal, illetve bankszektorral rendelkezik, amely talán legjobb a régióban.
1999. 10. 02. (III/39)
Biztató GDP

Biztató GDP

1999. 10. 02.
A várakozásoknak megfelelően alakult a második negyedévi GDP, mivel összehasonlító áron 3,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. Az első negyedévben látványosan megtorpant a gazdasági növekedés. Ekkor a bruttó hazai termék "csupán" 3,3 százalékkal volt több az előző év azonos időszakához képest. Egy évvel korábban a GDP 5,1 százalékkal növekedett. A gazdaságkutatók véleménye megoszlik az egész éves GDP-vel kapcsolatban: nem tartják valószínűnek, hogy eléri a kormány által tervezett 4 százalékot. A gazdaság stabilizálódott az év első félévében, amikor is 3,6 százalékos növekedést produkált az előző év hasonló időszakához képest. A növekedés megtorpanását az ipari termelés szolid, csupán 6,6 százalékos növekedése és a mezőgazdaság 16 százalékos teljesítménycsökkenése is mutatja. A nettó keresetek viszont 12,6 százalékkal nőttek az első félévben az egy évvel korábbihoz képest, s ez a 9,4 százalékos infláció mellett 2,9 százalékos reálkereset-növekedést jelent. A külkereskedelmi hiány növekedése lefékeződött a második félév végére. A folyó fizetési mérleg hiánya – amely 282 millió dollárral több volt, mint egy évvel korábban – szintén lassult júliusban.
1999. 09. 25. (III/38)
Gyorsulás előtt a világ gazdasága

Gyorsulás előtt a világ gazdasága

1999. 09. 25.
Önmagához képest optimistább a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a világ gazdaságának fejlődését tekintve. A most közétett jelentésében ugyanis felfelé módosította a korábbi prognózisát. A nemzetközi szervezet most úgy látja, hogy a világgazdaság egészének idei növekedése nem 2,3, hanem inkább 3 százalékkal nő. Az IMF munkatársai a legfejlettebb országok növekedési kilátásain is javítottak, bár Németország és Olaszország esetében a tavaszinál gyengébb idei növekedéssel számolnak. Visszavettek korábbi, becsült növekedési adatukból Afrika, jelentősebb javulást jeleztek viszont erre az évre Ázsia, továbbá Oroszország esetében. Az euró régió államaira vonatkozó, májusi 2 százalékos növekedési becslésüket most 2,1 százalékosra módosították. Az IMF úgy látja, hogy a közép-európai térség úgynevezett átmeneti gazdaságú országcsoportján belül Magyarországon és Lengyelországban viszonylag jó növekedési ütemet sikerült eddig tartani. Bár rontja a képet az orosz válság és az EU-országok gyengébb növekedése, mert emiatt a szomszédos export bővülése lelassult, a folyófizetési mérleg hiánya pedig emelkedett. Magyarországon – az IMF szerint – a GDP reálértékben az idén várhatóan 3,7, jövőre 4,5 százalékkal nő. A fogyasztói árak 1999-ben 9, 2000-ben 8 százalékkal emelkednek. Az előrejelzés az idén 5,5, jövőre 5,1 százalékosra teszi Magyarországon a folyó fizetési mérleg hiányát a GDP százalékában kifejezve.
1999. 09. 25. (III/38)
Tajvani földrengés

Tajvani földrengés

1999. 09. 25.
A kedd hajnalban Tajvant ért rengés nem csak a földet, hanem az ország gazdaságát is megrázta. Az első nagy erejű, valamint az azt követő, körülbelül ezer földmozgás a jelenlegi adatok szerint több mint 1500 áldozatot követelt, és mintegy 2600 ember van még a romok alatt; az anyagi kár pedig elérheti a 3,2 milliárd dollárt. A közelmúltban Kínához visszacsatolt sziget külföldi segítség nélkül képtelen megbirkózni a helyzettel, s valószínűleg az anyaország által felajánlott segítség is kevés lesz. A nemzetközi szervezetek pedig egyelőre tehetetlenek, hiszen a hivatalos kínai vezetéstől nem, csak Tajvantól érkezett segélykérés. Mindaddig, amíg Peking nem fordul az ENSZ-hez, a szervezet csak a rengéssel kapcsolatos információkat tudja továbbítani – fejtette ki Rudolf Müller humanitárius ügyekért felelős ENSZ-tisztviselő. Ennek ellenére több ország (USA, Oroszország, Ausztria, Svájc, Szingapúr, Németország) is elküldte mentőalakulatait. A Tajvant ért egyik legnagyobb földrengés a számítógép-chipek árának emelkedését okozhatja a szakértők szerint, mivel a szigetország a világ vezető chipgyártói közé tartozik. S bár a jelentések szerint a termelőüzemekben nem esett kár, az áramkimaradás miatt több gyárat kénytelenek voltak bezárni. A piac azonban erre is érzékenyen reagálhat: elemzők szerint például a 64 megabyte-os DRAM-chipek ára 12 dollárról akár 15 dollár fölé is emelkedhet. A tajvani események egy másik szigetország gazdaságára is hatással lehetnek. A japán Toshiba cég ugyanis kiadta a félvezetőgyártást tajvani cégeknek, a földrengés miatt azonban az alkatrészszállítás veszélybe kerülhet. A katasztrófa miatti aggodalmak nagy mértékben lenyomták a fejlett technológiai részvények árát a japán tőzsdén. Az elmúlt időszak legnagyobb vesztesei ezek a cégek, valamint az exportérdekeltség? részvények voltak, ilyen a Sony, a TDK, a Fujitsu, a NEC. A tokiói értékdőzsdén bekövetkezett zuhanás azonban csak részben magyarázható a földrengéssel, másik oka a japán központi bank pénzpolitikájában keresendő.
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!