Az év első félévében a GDP növekedése mindössze 0,2 százalékot ért el, ami a
legalacsonyabb Izrael történetében. A júniusi munkanélküliségi ráta 8,6 százalék
volt, ez 2,4 százalékkal több, mint 3 éve, amikor Benjamin Netanjahu megkezdte a kormányzást.
Az MTI tudósítója szerint az irányadó kamatláb 11,5 százalékos, ez fékezheti a
beruházásokat, de a jegybank elnöke mégsem akarja az irányadó kamatlábat csökkenteni,
nehogy az alacsony inflációt felsrófolja. A sékel a közelmúltban elérte idei mélypontját
a dollárral szemben. A legújabb statisztikai adatok szerint tavaly kisüzemek ezrei kényszerültek
bezárni.
A békefolyamat elakadása drasztikusan csökkentette a külföldi beruházásokat.
Nehemia Stressler izraeli gazdasági elemző szerint a gyenge növekedésért a zsidó
településeknek és egyes ultraortodox létesítményeknek juttatott magas támogatások
is felelőssé tehetők. Szerinte ezek hátráltatják az olyan infrastruktúra-beruházásokat,
mint a vasútépítés és a földalatti-építés. Mivel azonban a Baraknak 75 helyet
biztosító koalíciós többségből 17-et az ortodox Sasz párt ad, ez az irányvonal
aligha fog változni.
Egyes izraeli gazdasági elemzők az elakadt békefolyamat újraélesztésétől várják
az ösztönző lökést a gazdaság számára. Barak érzékeli választóinak elégedetlenségét,
és a képzésbe helyezi a reményt, több beruházást ígérve az oktatásban.
Ugyanakkor sok elemző nem látja ennyire sötétnek a helyzetet. Némelyek hangsúlyozzák,
hogy az import 15,8 százalékkal, az export 8 százalékkal növekedett az első félévben.
Igaz, hogy ez a külkereskedelmi mérleg romlását is jelzi, de annak is a jele, hogy a
piac újra megélénkül. A WTO (Világkereskedelmi Szervezet) mindenesetre dicséretben részesítette
Izraelt kereskedelmi politikája miatt, mondván, hogy a jól képzett munkaerő és a
befektetésbarát politika vonzó a külföldi partnerek számára. A kormány megfelelően
támogatja a külföldi befektetéseket, s ez jelentősen növelte a kereskedelmi egyezmények
számát.
1999. 09. 25. (III/38)
