– Ön a múlt héten azt a kérdést tette fel, hogy tagja volt-e Orbán Viktor a III/IV-es csoportfőnökségnek. Orbán Viktor hazaérkezve Japánból azt mondta, hogy semmilyen hírszerzési hálózatnak nem volt a tagja, senkiről semmilyen adatot nem gyűjtött. Elégedett a felelettel?

Több mint hétezer hektár védett terület vált a lángok martalékává múlt csütörtökön, amikor eddig ismeretlen okokból lángra lobbant a Hortobágy egy része. Az első híradások szerint pótolhatatlan károk keletkeztek a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Veszélybe kerültek a világörökség részét képező puszta ritkaságai. A Borzasi és a Pentezugi Arborétum területe leégett, a lángok fenyegették a híres vadlovakat és a kontinensen egyedülálló kékvércse– telepet is. A tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, és a természetvédelmi őrök segítségével pénteken késő éjszakára sikerült megfékezni a tüzet.

A Medgyessy Péter kémelhárítói múltját nyilvánosságra hozó újságcikkek után a miniszterelnök kijelentette: kezdeményezni fogja a rendszerváltás előtti teljes III-as Főcsoportfőnökség, más szóval titkosrendőrség átvilágítását és az érintettek közül jelenleg is közszereplőként tevékenykedők nevének jogi következmények nélküli nyilvánosságra hozatalát. A Fidesz és az MDF szintén törvénymódosítást szeretne: az ellenzéki pártok elképzelése szerint az érintett közszereplőknek – így például a jelenlegi miniszterelnöknek is – le kellene mondaniuk állami tisztségükről. A két javaslat lényegéről kérdeztük Lendvai Ildikó szocialista, és Répássy Róbert fideszes képviselőt. 

– A Magyar Nemzet hasábjain Medgyessy Péter múltját firtató cikkek jelentek meg. A parlamentben az ellenzék lemondásra szólította fel a miniszterelnököt. Van-e elképzelésük, miért most jön elő az ellenzék ezekkel a tényekkel?– Szerintem tudatosan felépített politikai támadásról van szó. Nyilvánvaló, hogy most óriási probléma az ellenzék számára, hogy a Medgyessy-kormány a száznapos programmmal egy olyan jóléti rendszerváltozásba kezdett, amely nyilvánvalóan találkozik a társadalom nagy többségének egyetértésével. Várható volt, hogy egy ilyen támadás fogja érni a miniszterelnök urat. Én ezt a támadást nemtelennek tartom, és szerintem csak az az egy célja lehet, hogy "rátakarjanak" azokra a kérdésekre, amelyeket a társadalom támogat.

Számtalan kétely merült fel a polgárokban a tavaszi országgyűlési választásokon – tette közzé Orbán Viktor volt miniszterelnök abban a levelében, amely az elmúlt hétvégén került fel honlapjára. Orbán szerint indokolt volna, hogy a voksokat újraszámlálják, ám ehhez pillanatnyilag nincsenek meg a megfelelő törvényi keretek. Ezért a Fidesz a népi kezdeményezés mellett döntött. Orbán Viktor azt üzente minden polgári körnek, hogy "hozzon magával egy aláírt ívet", így néhány nap alatt összegyűlhet a szükséges aláírásmennyiség. 

Továbbra is két olvasata van hazánkban a történéseknek. A mindenkori kormányváltással járó személycseréket az egyik fél – az MSZP – az eddigi leghumánusabbnak ("legcsekélyebb számú kormányzati személycsere"), míg a másik fél – a Fidesz – a legbrutálisabbnak ( "Szent Bertalan éjszakája") írja le. 

Mádl Ferenc köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén Medgyessy Pétert kéri fel kormányalakításra – jelentették be hétfőn. A parlamenti pártok ennek tükrében – szintén ezen a napon – megkezdték a tárgyalásokat az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítéséről, valamint a parlamenti tisztségek, bizottsági helyek felosztásáról. Az MSZP és az SZDSZ koalíciós tárgyalásaikat felgyorsítva május végére, június legelejére tervezik az új kormány hivatalba lépését. A gyorsabb tárgyalásokat indokolttá teszik a még hivatalban levő Orbán-kabinet olyan döntései, mint például az állami földtulajdon eladása. A jelenlegi kabinet még a keddi kormányülésen is ugyancsak kampányíz? döntéseket hozott, például a családi pótlék és a tizenharmadik havi nyugdíj ügyében. 

– Hogyan értékeli a választások első fordulóját, és az azóta kialakult helyzetet?

– Ha győz az MSZP, milyen egyházpolitikát fognak folytatni, illetve Ön milyen egyházpolitikát fog javasolni? Folytatják a Fidesz kirekesztő stílusát, vagy visszatérnek a köztársaság eszméjéből fakadó egyenlőség elvéhez?– Egyértelműen az 1990-ben kialakított vonalat kívánjuk folytatni, amely akkor széles kör? társadalmi egyetértéssel valósult meg. Azt a liberális alapelvet valljuk, hogy az egyházalapítás emberi és polgári jog, ezért ennek kívánunk érvényt szerezni a jövőben is. Éppen a republikánus eszme jegyében csak az aránytalan testi és lelki sérelmektől kívánjuk megóvni az állampolgárokat, illetve attól, hogy bármilyen szerveződés a lelkiismereti szabadságukat korlátozhassa vagy azon erőszakot tehessen. Ez viszont nem törvényhozási, hanem bűnüldözési és igazságszolgáltatási feladat.

Szabó Lukács, a MIÉP egykori alelnöke tollából karácsony előtt igen érdekes írás látott napvilágot. A Magyar Élet cím? közéleti lap több mint száz oldalon keresztül foglalkozik Csurka István múltjával és jelenével. 

Immár bizonyossá vált, hogy a 2002-es országgyűlési választások első fordulója április 7-én, míg második fordulója április 21-én kerül megrendezésre. A köztársasági elnök indoklásában kiemelte: az európai uniós csatlakozás és annak jogharmonizációja rengeteg feladatot ró a majdani parlamentre és kormányra, ezért minél előbb zajlanak a választások, annál hamarabb kezdhetik el ezen feladatok megoldását. A döntés fényében már az év végét is kihasználják a pártok a kampányolásra. Ugyanakkor a politikusok eltérően vélekednek arról, hogy milyen lesz a politikai hangvétel, illetve milyen új elemekkel fog bővülni a kampánystábok eddigi repertoárja. 

Kupa Mihály. A középutas Fotó: Somorjai L.

– Jobboldalról Önöket folyamatosan az a vád éri, hogy szoros együttműködést igyekszenek kialakítani az MSZP-vel. Ugyanakkor a baloldalon azt rebesgetik, hogy Torgyán József valamiféle alkuba bocsátkozott a miniszterelnökkel, amely nyomán ejtették a fia ellen felhozott vádakat. Megtudhatnánk, hogy mi áll a háttérben?– Bátran kijelenthetem, semmiféle alkut nem kötött sem a párt, sem az elnök úr a miniszterelnökkel, vádalkuról pedig végképp szó sem lehet. Nem úgy ismerem az elnök urat, mint akit zsarolni lehetne, éppen ezt bizonyítja, hogy még a fia ellen intézett támadások sem tudták meghátrálásra kényszeríteni. Ez egy koncepciós eljárás volt, aminek a végén bebizonyosodott az ártatlanság. Egyébként is, meg kell nézni, hogy ki az, aki igazán jobboldali a mai politikai palettán. A Fidesz az egy ideiglenesen jobboldalon tartózkodó, úgy is mondhatnám, jobbra küldött párt. Egyetlenegy célja van, hogy felzabálja, tönkretegye az igazi nemzeti keresztény-konzervatív pártokat. Így tett az MDF-fel, a kereszténydemokratákkal, majd a Kisgazdapártot is megpróbálta, azonban ez a torkán akadt. A mi fogalmaink szerint a Fidesz egy balliberális párt, amelynek meghatározott küldetése van, a jobboldal szétverése. Azt pedig, hogy az MSZP-vel kokettálunk, a Fidesz terjeszti, hogy az ő esetleges nagykoalíciós alkudozásairól elterelje a figyelmet.– Mi az oka annak, hogy Torgyán elnök úr az utóbbi három hétben szinte hallgatásba burkolózott, és közel sem szerepel annyit a közéletben?– Ez a korán indult politikai kampánynak tudható be, hiszen a Fidesz és az MSZP egymást akarja tönkretenni, ennek köszönhető, hogy lekerültünk a napirendről. Mi ebben nem kívánunk részt venni.– A következő évi választásokon van-e olyan potenciális jelölt, akivel szorosabb együttműködést terveznek? Szóba jöhet újra egy koalíciós megállapodás?– A párt az Alkotmánynyal és a választási törvényekkel összhangban egyedül kívánja megmérettetni magát. Az, hogy melyik párt lesz az, amelynek az eszmeisége és programja közel áll a Kisgazdapárthoz, az még a jövő titka. Egy biztos: az április 7-ei első forduló után kiderül, hogy a mandátumok maximalizálása érdekében kikkel tudunk együttműködni.– Ha jól értem a szavaiból, Önök biztosak abban, hogy a köztársasági elnök április 7-re írja ki a választások első fordulóját.– Igen, biztosak vagyunk abban, hogy ez így fog történni. Lehetne egy másik áprilisi nap is, de a húsvét "eufóriáját" biztos ki akarja használni a kormány.– Több kísérletet tettek a Kisgazdapártból kiváltak egy ellentábor megalakítására. Ez eddig nem járt sikerrel. Jelentenek-e bármiféle veszélyt ezek az FKgP-re?– A megélhetési árulók, ahogy én nevezem őket, a Fidesz vezetésével cselekszenek egy-egy Fidesz által megígért mandátum reményében, azonban nagy csalódás fogja őket érni, mert a jutalom el fog maradni, hiszen a Fidesz soha semmilyen ígéretét még nem tartotta be. Ezek az úgynevezett politikusok el fognak tűnni a politika süllyesztőjében. Fantomszervezeteiket pedig csak arra használja a Fidesz, hogy a kopogtatócédulákat összeszedjék előlünk. Erre azonban mi időben figyelmeztetjük választóinkat.– Egy újabb kisgazda politikust, név szerint Dán Jánost illettek súlyos vádakkal az elmúlt napokban. A képviselő fiktív számlákkal fedezte parlamenti költségtérítését. Miként vélekednek ezekről az állításokról?– Egyértelmű, hogy politikai célzatú a támadás. Az egyik legnagyobb újraválasztási eséllyel induló képviselőnket próbálják makói választói előtt lejáratni, de úgy vélem, ez a kísérlet a visszájára fordul, hiszen a képviselő úr népszerűsége ettől csak növekedni fog.

Míg a miniszterelnök két hete a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában nem zárta ki egyértelműen a MIÉP-pel való kormánykoalíció lehetőségét, addig az elmúlt napokban Pokorni Zoltán, a Fidesz–MPP, Dávid Ibolya, a MDF elnöke, valamint Szájer József, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője mindezt kizárták. Az ellenzék véleménye szerint ez a kétértelm? "lebegtetés" máris jelentős károkat okozott az ország uniós megítélésében. 

Külön indul az MSZP és az SZDSZ a választásokon, mondták a Heteknek egybehangzóan a két párt vezetői. A szabad demokraták nem akarnak az MDF-hez hasonlóan feloldódni egy nagyobb pártban, a szocialisták pedig úgy vélik, egyedül is képesek abszolút többséget szerezni. Ezzel együtt mindketten a jelenlegi kormány leváltását tűzték ki alapvető céljuknak, a "lehetséges együttműködés" formáiról azonban eddig nem sok konkrétumot tudattak. Az viszont egyértelmű, hogy a Demszky-korszakhoz viszonyítva javult a két párt közötti kapcsolat. 

Immár a második alkalommal nem választották meg Bánk Attilát az Országgyűlés alelnökének. A kisgazda frakció egy része ennek ellenére kitart Bánk jelölése mellett, amit a kormánykoalíció is támogat. Ez azt jelenti, hogy e kérdésben már másodízben nem tudta biztosítani parlamenti többségét a kormányzat. A volt kisgazda frakció szinte megszámlálhatatlanul sokfelé szakadt, többen közülük már a 2002-es választások utánra gondolva lázasan keresik helyüket. Az egykor a párt üdvöskéjének számító Molnár Róbert és a Torgyán Józsefhez igencsak közelálló Kiszely Katalin nyíltan vállalva múltbeli ténykedését belépett a Fideszbe.

Lavinát indított el Rigler Zoltán kormánypárti képviselő közelmúltbeli bejelentése, miszerint nem indul a jövő évi választásokon, mert gazdasági érdekeltségei nem teszik ezt lehetővé. Az ellenzéki képviselők ugyanis furcsállják, hogy az építési vállalkozó vagyonbevallása és a most ismertté vált adatok szerint egy év alatt több száz milliós vagyonra tett szert. 

Hollósi Nándort, a rendszerváltás óta három minisztert és négy vezérkari főnököt kiszolgáló altábornagyot kurtán-furcsán bocsátották el a haderőtől az egykori közigazgatási államtitkár kezdeményezésére. A tábornokot – szociáldemokrata meggyőződése ellenére – Für Lajos korábbi védelmi miniszter bizalmát élvező tisztként emlegették a honvédségen belül. 1991-től a Magyar Honvédség mindenkori parancsnokának, vezérkari főnökének helyetteseként dolgozott egészen 1999 augusztusáig, amikor is Végh Ferenc parancsnok, vezérkari főnök távozásával egyidőben nyugdíjazták. Túlságosan kötődött az elbocsátott vezérkari főnökhöz – rótták fel legfőbb bűnéül. A tábornokkal, aki eredeti szakmáját tekintve repülőmérnök, a hadseregről, a rendszerváltás pillanatairól és természetesen a New Yorkot ért terrortámadásról is beszélgettünk.

Személyzeti kérdésekben a kormánykoalíció kedden nem tudta a parlementen átvinni az akaratát. Nem választották meg Bánk Attilát parlamenti alelnöknek, sem Berki Ádámot adatvédelmi biztosnak. A kormánykoalíció bizottsági posztokon is szeretett volna változtatni, például Kövér Lászlót, a Fidesz "erős emberét" a nemzetbiztonsági bizottság alelnöki posztjára kinevezni, de ez is kudarccal járt.