Vasárnap esti nyitókoncerttel (a kolozsvári Karaván és a csíkszeredai Role együttes koncertjével), majd a hétfő délelőtti hivatalos megnyitóval kezdetét vette a tizenötödik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Az 1990-ben eredetileg a szomszédos Bálványosfürdőn rajtolt szabadegyetemet Tusnádfürdőre költöztetése óta régi és új hívei, hagyományos vendégei már évek óta a két székelyföldi fürdőhely nevéből képzett "Tusványos" néven emlegetik. Szervezői magyarországi és romániai civil szervezetek. Partnerei között van az Európai Tanács is.

Már csak az nem veszi észre, hogy az MSZP-ben hatalmi harc zajlik, akit tökéletesen hidegen hagy a politika. Az őszi tisztújító kongresszusra készülve egyre többen – kerékpáros nyelven szólva – "robbantanak." Bár lehetséges, hogy szökésük korainak bizonyul, és a hajrára elfogy az erejük. A párt megújítását szorgalmazó dokumentumok, tanulmányok, elemzések és helyzetértékelések, valamint a különféle reformtömörülések, baloldali körök és vitaklubok gomba módra szaporodnak. A kívülről már-már gyerekesnek tűnő "játék" kapcsán érdemes megjegyezni: jelenleg a 6400 milliárd forintnyi költségvetés elosztására ez a párt gyakorolja a legnagyobb befolyást.

A kisebbségek védelme az Európai Unió és a NATO elvárása is – mondta Kovács László külügyminiszter Belgrádban, ahol Boris Tadicnak, Szerbia új elnökének beiktatásán vett részt. Az új elnök megköszönte a vajdasági magyar szavazók támogatását, amit megválasztásához kapott, és megígérte: megfékezi a kisebbségellenes atrocitásokat, bűncselekményeket. A Vajdaságban reménykednek, végre talán újra béke lesz a magyarok lakta városok iskoláiban és utcáin.

Moskovits Sándor, a békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke azt állítja, hogy Közép-Kelet-Európában hatvan éve nem építettek új zsinagógát. Az első, ahol zöldmezős beruházásként épült egy zsinagóga – egy kis múzeummal – Békéscsabán a Széchenyi ligetben áll. Építése tavaly kezdődött, az idei 60. holokauszt-évfordulót pedig már itt tartották.

Több mint kétszázezer aláírás gyűlt össze a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) kezdeményezésére. Az akció célja, hogy a kettős állampolgárság kérdésében ügydöntő népszavazást írjon ki a köztársasági elnök. A javaslat komolyan megosztja a pártokat, illetve a határon túli magyarok képviselőit is.

– Ön az MSZP választási kudarcát történelmi vereségnek nevezte. Mire értette ezt a történelmi jelzőt?– A rendszerváltás után történelmi nagyságrend? különbség alakult ki a legnagyobb ellenzéki és a kormánypárt között. Azért gondolom történelminek, mert egy olyan mérföldkőhöz érkezett a szocialista párt – és ez a vereség mutatta meg számára ezt a mérföldkövet –, hogy tovább nem halaszthatók a párton belüli reformok, valamint a generációváltás. A szocialista pártnak komoly reformlépéseket kell megtennie ahhoz, hogy versenyképes maradjon a magyar pártrendszerben. Egyszerre volt ez stratégiai és taktikai vereség a számukra ezen a választáson.  Egyrészt azért szenvedtek stratégiai vereséget, mert úgy tűnik, rosszul mérték fel a kormányzás ütemezését. Először belekezdtek egy osztogatós politikába, majd "lenyomták" ennek a keser? piruláit is a társadalom torkán, miközben önmaguk mindezt még nem tették meg, és nem vonták le ennek a tanulságait. Taktikai vereséget azért szenvedtek, mert kormányzó pozícióból alkalmazták azt a negatív kampányt, ami 2002-ben bejött nekik, és úgy gondolták, hogy az helytől és időtől függetlenül bármikor alkalmazható. Szerintem túlzásba vitték, hogy az utolsó héten annyira nagymértékben és agresszíven terjesztették azokat a hirdetéseket, amelyek durva rágalmakat szórtak a másik oldalra, annyira, hogy ez még a saját szavazóbázisukat is elbizonytalanította.

Kár volt reggel ötre jönnünk, szomszéd – sopánkodik Józsi –, nem jön ide senki, majd meglátod. Reggel fél hét van Gerlán. Erősen csorgóra áll az ég, mármint ahogy Józsi szomszéd fogalmazott épp az előbb. A választás az nem sok mindenkit izgat itt, mert úgymond – halljuk szinte mindenkitől errefelé – "nem segít az senkin sem, csak azokon, akik Brüsszelbe mennek". Ez a bölcsesség is Józsi szomszédtól való, de ez már a helybeli presszó pultjánál hangzott el, ahol a kávét töltjük épp magunkba, illetve nem csak azt, mert van, akinek másféle ned? van a poharában. 

– Finiséhez ért a kampány. Ismerve a pártok kampánystratégiáit, Ön szerint mi az igazi tétje ennek a választásnak? Mert azt már senki nem hiszi el Magyarországon, hogy ennek a huszonnégy jelöltnek a sorsa vált ilyen fontossá néhány hét alatt? 

A román pártok és politikusok az unió közeledtével egyre tisztábban látják, hogy a helyi politizálás mekkora lehetőségeket rejt magában.  A múlt vasárnapi választások előtt már óriási pénzeket fordítottak a kampányra, remélve azt, hogy bőven megtérül a befektetés. Az európai uniós előcsatlakozási alapok 3-4 milliárd euró lehívható pénzt ígérnek a román településeknek. 

– Mi az oka annak, hogy szemben a többi párttal, az MSZP csak június elején kezdett látványosabban kampányolni, a plakátjai például csak néhány napja láthatóak? – Szakértők szerint a plakátokkal elég a kampány utolsó két hetében kijönni, mert ugyanazt a hatást lehet így is elérni, amit dupla költséggel négy hét alatt. Az a meggyőződésem, hogy az igazán hatékony kampány az, amikor megkeressük a választót, találkozunk vele. És lehetőleg nem csak a hagyományos lakossági fórumon, ahol több százan meghallgatják az előadót, de nem kerülnek vele személyes kontaktusba. Ezért építünk az úgynevezett kitelepülésekre: aktivistáink kimennek a legforgalmasabb helyszínekre és elbeszélgetnek az emberekkel. Ez sokkal többet ér, mint bármilyen plakát, rádiós vagy televíziós reklám.– Nemrégiben azt mondta, június 13-a az értékrendek, a politikai célok és módszerek közötti választásról szól. Milyen eltérő politikai céljai vannak önöknek és az ellenzéknek? Miért volna érdemes a szocialistákat támogatni? – Többek között azért, mert az MSZP megalakulása óta következetesen és töretlenül azt a nézetet képviseli, hogy Magyarország helye, biztonságos jövője az Európai Unióban van. Mi sosem kerestük az Európai Unión kívüli élet lehetőségét. Az MSZP pozitív várakozással tekint az európai uniós tagságra, azt nem valamiféle csapásnak, természeti katasztrófának tekinti. És aki pozitív várakozással készül erre, attól el lehet várni, hogy a csatlakozás adta előnyök maximális kihasználására fog törekedni. Aki viszont ellenezte a csatlakozást és azt kedvezőtlennek tekinti, az az Európai Parlamentben a vélt veszélyek elhárítására fog összpontosítani, nem pedig az előnyök kihasználására. Azért is érdemes bennünket támogatni, mert amennyiben az Európai Parlamentben a magyar képviselők között azok vannak többségben, akik a kormánnyal azonos értékrendet, politikát és stílust képviselnek, akkor a kormánypolitika és az uniós képviselők többségének a tevékenysége erősíti egymást, míg ellenkező esetben jelentősen gyengülhet az ország érdekérvényesítő képessége. 

A Fidesz kevesli a kétforintos üzemanyagár-csökkentést, mivel véleményük szerint a jövedéki adó legalább húszszázalékos csökkentésére volna szükség ahhoz, hogy a gazdálkodók és a fuvarozók versenyhelyzetben maradjanak Európában. A fogyasztás megnövekedése és a gazdaság gyorsulása kompenzálná a költségvetés kieső bevételeit. Szakértői vélemények szerint – a nemzetközi olajár drasztikus növekedése alapján – akár 300 forintos benzinárra is számíthat a magyar gazdaság. 

Két mandátum elnyerését tűzte ki célul az európai parlamenti választáson az SZDSZ, ami a közvélemény-kutatások alapján reálisnak tűnik – mondta lapunknak adott interjújában Kuncze Gábor. A pártelnök szerint a rossz szereplés esetükben az 5 százalék alatti eredmény lenne. Ebben az esetben Kuncze ennek minden felelősségét vállalja, és lemond, ugyanakkor nem számol ezzel a lehetőséggel. Az SZDSZ első embere már csak azért is bízik a sikerben, mert az elmúlt tizenöt évben a liberálisok bizonyultak a legelkötelezettebbeknek az európai uniós csatlakozás iránt.

– Magyarország az előrejelzések alapján egy mély demográfiai hullámot fog megélni a közeljövőben. Milyen szinten foglalkozik a kormány ezzel a kérdéskörrel? – A kormány – támaszkodva egyébként az előző kormány munkájára – külön kormánybizottságot hozott létre a probléma kezelésére… 

– Lapunknak adott múlt heti interjújában Tibori Szabó Zoltán az Ön nevét említette egy bizonyos anyagi visszaéléssel kapcsolatban, mintegy jellemezve ezzel az elmúlt kormányzati ciklus alatti erdélyi magyar politikát.

Több millió dollárnyi közpénz tűnt el az előző kormány idején az erdélyi magyarság támogatásának örve alatt – állítja a Heteknek adott interjúban Tibori Szabó Zoltán, Pulitzer-díjas erdélyi újságíró.

Interjú Bokros Lajossal, volt pénzügyminiszterrel, a Világbank igazgatójával

A magyar katonák nagy része szívesen vállal külföldi szolgálatot – állítja egy Irakot is megjárt magyar tiszt. K. A. neve és rendfokozata titok, mert szerződés köti a Honvédelmi Minisztériummal – ha beszélne az iraki misszióról, szerződésszegést követne el, aminek súlyos következményei lennének. Marad tehát az inkognitó, de így is óvatosan fogalmaz az iraki történésekről. 

Tavaszi megújulás vagy inkább tudatos politikai húzás, még nem tudni, de egy biztos: Orbán Viktor erős médiaszereplésbe kezdett. Egész oldalas interjúk sorozata jelent meg az elmúlt napokban, olyan lapokban, amelyek eddig karanténba voltak szorítva ebből a szempontból. A szakértők különböző módon vélekednek az ügyről, van aki azt állítja, most vált igazi politikussá a volt miniszterelnök, és van, aki szerint csak a külcsín változott, de belül minden maradt a régiben. 

– Kulcsár Attila hazahozatalával ismét a figyelem középpontjába került a K & H Equities milliárdos sikkasztási és pénzmosási botránya. Ugyanakkor a parlamentben felállított "Kulcsár" bizottság mandátuma – amelyben ön is bizottsági tag – április 20-án lejár. Eddig milyen eredményt hozott a vizsgálódásuk?