Könyvelési botrányoktól hangos világunkban a robbanásszerűen növekvő bevételek és profitok ma már inkább szkepticizmust, mint csodálatot keltenek a befektetők körében. A Fortune magazin augusztus idusán közzétette a száz leggyorsabban növekvő amerikai cég listáját. Az idei lista híven tükrözi az amerikai gazdaság anyagi és erkölcsi állapotát. Óriási meglepetések és rekordok nincsenek, ami viszont ennél fontosabb, az az, hogy elindult a Bush-kormányzat által is keményen követelt tisztulási folyamat a vállalati üzleti életben. Egyetlen meglepetésként az említhető, hogy az eddigi favoritoknak nem volt könny? a listán maradniuk. A 71 újonc többsége a pénzügyi, a távközlési és az energiaszektorból érkezett. Jelentősen megnőtt a konzervatív, a hagyományos értékekre és könyvelési politikára hangsúlyt fektető, érett vezetőség? cégek súlya az Amerika gyorsítósávjaként emlegetett százas cégcsoportban.

"Komoly bajban vagyunk, a helyzet válságos" – állította Soros György a könyvelési csalásban lebukott óriásvállalatok és a dollár jelentősebb esése kapcsán. A magyar származású üzletember a Bush-kabinet gazdaságpolitikáját is felelőssé tette a dollár jelentős értékvesztéséért, és hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer varratai újra felfeslőben vannak. 

A Német Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint a lanyhuló személyi fogyasztás és a vállalati szféra aktivitásának csökkenése miatt a német gazdaság immár hivatalosan is recessziós ciklusba fordult. Elemzők szerint a jelenlegi gazdasági hullámvölgy mélyebb és hosszabb lehet az eddigieknél, valamint jelentős és sajnos kedvezőtlen befolyással lehet az EU-bővítés menetrendjére is.

Az Európai Bizottság nemrég közzétett Versenyképességi jelentése feketén fehéren kimutatja, hogy az elmúlt 25 évben még soha nem volt ilyen nagy különbség az amerikai és az európai életszínvonal, valamint a két régió gazdasági növekedése között. Az EU gazdasági teljesítményének mélyrepülésén érdemben az Atlanti-óceán mindkét partján beköszöntött recesszió és a terrorhullám sem változtatott.

A hadiipar mellett a gyógyszeripar lehet a napjainkat jellemző zűrzavaros világpolitikai helyzet és az ezzel járó bizonytalanság, valamint általános fenyegetettségérzés második nyilvánvaló nyertese. Míg a hagyományos húzóiparágakban világszerte tíz-ezrével bocsátják el a csökkenő kereslet miatt feleslegessé vált alkalmazottakat, a legfrissebb gyógyszerfogyasztási statisztikák, valamint a világ vezető gyógyszergyártóinak a napokban közzétett harmadik negyedéves jelentései egyaránt ugrásszer? növekedést jeleznek a nyugtatók, az antidepresszánsok, valamint a biológiai terrorizmus vélt ellenszereinek fogyasztásában és a gyártó cégek eredményeiben egyaránt – elsősorban az Egyesült Államokban.

Ahogy ez várható is volt, felszálló ágba került a hadiipar. Ezt nemcsak a tőzsdén való jó szereplés mutatja, hanem az is, hogy egyre-másra érkeznek a hírek az újabb megrendelésekről. A biztonságtechnikai és a hadiipar minden bizonnyal szép jövő előtt áll, mivel Bush elnök elhúzódó háborút hirdetett meg. Míg a világ összes repüléssel kapcsolatos (mind szállító, mind gyártó vagy kiszolgáló) cége hatalmas veszteségeket kénytelen elkönyvelni a terrorháború hatására, úgy tűnik, hogy a katonai célú repülőgépgyártás lehet az egyetlen lehetőség a gyártók tetemes veszteségeinek csökkentésére.

George W. Bush elnök, az Egyesült Államok első számú katonai vezetője a héten formálisan is bejelentette az amerikai törvényhozásnak, hogy katonai erő bevetéséről döntött az elmúlt hetek terrortámadásai nyomán. Az elnök tapasztalt texasi olajipari üzletember lévén stratégiai döntéseinek meghozatalánál bizonyára kalkulál Amerika és a fejlett világ kőolajtól való függőségével. Az olaj ára nem véletlenül központi kérdés a konfliktus kezelésében, hiszen az USA és a Nyugat olajfüggősége oly mértékű, hogy gyakorlatilag kiszolgáltatott a közel-keleti olajmezők birtokosainak. Bár a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) elnöke biztosította a világot afelől, hogy nem használják ki az úgynevezett olajfegyvert, (azaz az olaj árának mesterségesen magasan tartását), abban az esetben viszont, ha úgymond olajországot érne az USA válaszlépése, nem zárható ki ennek az esélye.

Több mint egy héttel a terrortámadás és a piac reagálása után még mindig bizonytalan a világgazdaság sorsa. A hivatalnokok hivatalból is bizakodóan nyilatkoznak, az elemzők véleménye azonban megoszlik: nagy kérdés mindenki előtt, hogy milyen következményekkel jár a terrortámadás, illetve milyen válaszlépésekre szánja el magát a sértett fél, az USA. 

Az AOL–Time Warner új versenytársra számíthat az idei karácsonyi szezontól. Az eleddig semleges internetes megaportál, kereső- és egyben reklámeszköz, a 200 milliós közönséggel rendelkező Yahoo Inc., újabban már nemcsak az átlagembernek, de Hollywoodnak is felteszi a kérdést: "Do you Yahoo?" 

Rekord összeg?: közel 130 milliárd dollár külföldi adóssággal küszködik Argentína, s emiatt az idén már sokadszor sodródik a nemzetközi fizetésképtelenség határára. A fejlődő piacok teljes adósságállományának mintegy egyötöde alatt roskadozó argentin gazdaság pénzügyi összeomlása minden fejlődő piacnak, így hazánknak is sokat árthat. A válságtól való félelem eladási hullámot indított el egyrészt az argentin pénzpiacokon, de sok más feltörekvő országban is. 

Paul O\'Neill, amerikai pénzügyminiszter múlt heti kijelentése, miszerint itt az ideje, hogy most már a világ más régiói is kivegyék szerepüket a világgazdaság vonatának újbóli növekedési pályára állításából, nagy vihart kavart Európában. A francia válasz hamar készen állt Laurent Fabius pénzügyminiszter szájából: "Amerika a fő felelős a jelenlegi válságért, és persze a magas olajárak." A német pénzügyminiszter, Hans Eichel még ennél is továbbmenve "a világgazdaság legnagyobb problémájának" nevezte az amerikai gazdaságot, hozzátéve, hogy jelenleg Európa produkálja a legnagyobb gazdasági növekedést.

A londoni Datamonitor cég tíz kelet-európai országot érintő legfrissebb tanulmánya szerint az itteni szoftverpiac 63 százaléka illegális. Ez az arány Nyugat-Európa "szennyezettségének" a duplája, de Kelet-Európa olyan országokkal is büszkélkedhet, mint Ukrajna vagy Oroszország, ahol a lopott szoftverek teszik ki a piac majdnem 90 százalékát. Magyarország a lista kétes érték? hetedik helyére tudott felkerülni, mivel nálunk már "csak" minden második számítógépes program lopott.

A héten Nyugat-Európában zajló amerikai elnöki látogatás rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Európa egymás számára minden vitán túlmutatóan legalább annyira fontos gazdasági, mint politikai szövetségesek.