Kelet-európai szoftverkalózok. Nincs erkölcsi gát a lopással szemben Fotó: Reuters
A nemzetközi szoftveripar abban reménykedik, hogy újabb szankciók bevezetésével visszaverhető lesz a szédítő méreteket öltő kelet-európai szoftverkalózkodás. A probléma az USA-ban és Nyugat-Európában sem ismeretlen, ott azonban csak a piac 20, illetve 34 százalékát adják az illegális programmásolatok. Kelet-Európa siralmas helyzetének hátterében szakemberek azt az alapvető erkölcsi problémát vélik felfedezni, hogy itt nincs nagy hagyománya a szellemi tulajdon tiszteletben tartásának (sem). Az emberek jó része nem szokott hozzá, hogy a nem materiális termékekért is fizetni kell, ezért teljesen nyugodt lelkiismerettel, sőt néhol büszkén használják az olcsóbban beszerzett, nem jogtiszta másolatokat.
A szellemi tulajdon megkárosításának az erkölcsi káron túl komoly, nemzetgazdasági szinten is mérhető költségvonzatai vannak. A Microsoft éves jövedelmének egy százalékát költi közvetlenül a probléma leküzdésére. A technológiai védelem mellett egyre fontosabbnak tartják a felhasználók tájékoztatását és nevelését. Az oktatásnak része az elrettentés is, azon esetek publikálásával, amelyek szoftverhamisítók bebörtönzésével zárultak. Ebben a munkában vállal szerepet a szoftvergyártók nemzetközi szövetsége, a Business Software Alliance (BSA) nev? nemzetközi szellemitulajdon-védő szervezet, amely hazánkban is aktív. A BSA megbízásából készített mostani angol tanulmány rámutat, hogy amennyiben a kelet-európai helyzet nem javul, az illegális szoftvergyártás és -kereskedelem adókiesési, és a munkahelyek számát csökkentő vonzatait is figyelembe véve, 2004-re ezen országok több mint 30 milliárd dollárral károsíthatják meg a világot. Ezzel szemben a régió törvényes szoftverkereskedelme 2000-ben csupán 1,4 milliárd dollárra rúgott, 2004-re pedig 2,3 milliárdra növekedhet. Az öt évig terjedő börtön-, vagy az elkobzott áruk értékének háromszorosára rúgó pénzbüntetéseket nagyon ritkán hajtják végre. Az elkobzott árukészleteket napok vagy órák alatt pótolják, és az élet megy tovább
Illegális szoftverek száma a piac egészének százalékában 2000-ben
Ukrajna 89%
Szlovénia 61%
Oroszország 88%
Bulgária 78%
Románia 77%
Horvátország 63%
Lengyelország 54%
Magyarország 51%
Szlovákia 45%
Csehország 43%
Forrás: Datamonitor
2001. 06. 30. (V/26)
