Kétségtelenül áll a bál az USA-ban: Amerika-szerte megrendült a befektetők bizalma, csalódottság lett úrrá az embereken, látva az eddig stabil, prosperáló képet mutató vállalatok csúfos bukását. A nyár elején kirobbant Enron-, majd az azt követő Global Crossing-botrány után a múlt héten a WorldCom, a Xerox, a Merrill Lynch és a Vivendi is bevallotta, hogy könyvelési csalással megtévesztette a befektetőket, több milliárd dollárral megszépítette a valóságot. A bejelentések nyomán a vállalatok részvényei szinte a nullával váltak egyenlővé, felmérhetetlen károkat okozva ezzel a részvényeseknek. A WorldCom 17 ezer alkalmazottja veszítette el a munkahelyét egyetlen hét alatt.
Azt, hogy ez a helyzet mennyire nem csak Amerika problémája, Soros György felhívása mutatja. A milliárdos szerint az amerikai fogyasztók tőzsde iránti bizalomvesztése és a dollár gyengülése komoly bajba sodorhatja az egész világgazdaságot. A amerikai gazdaság motorja ugyanis a lakosság fogyasztása, s ha a megtakarításaikat – melyeket jórészt részvényekben tartják – veszélyeztetve látják, visszafoghatják a vásárlásaikat, ez azonban a gazdaság lassulását vonhatja maga után, ami az egész világgazdaságra negatív – Soros szerint végzetes – hatást gyakorolna.
Az üzletember a cégbotrányok okát elsősorban a sajátságos amerikai kultúrában látja. Szerinte az USA-ban a sikert nagyobb tisztelet övezi, mint az erkölcsöt. Az elsőszámú cél a vállalatok nyereségének kimutatása, s az utóbbi években a szabálykerülés külön iparággá nőtte ki magát. Nemcsak könyvvizsgálók, hanem ügyvédek is erre a könyvelési csalásformára, "kozmetikázásra", a kiskapuk megjátszására specializálódtak. A történetben tehát nem pusztán a közel egy tucatnyi lebukott cég ügye az érdekes, hanem magának a tőzsdének, sőt a kapitalizmusnak az alapjai is megkérdőjeleződnek.
A lebukott cégek ellen hatósági vizsgálatok vannak folyamatban, egyesek – érezve az ügy mélységét – kormányzati beavatkozásokat sürgetnek. Válaszlépés egyelőre nincsen, sőt Alan Greenspan, a jegybank szerepét betöltő Fed nagy befolyású elnöke mindeddig meg sem szólalt. A kabinet számára kínos fejleménnyel is járhat a könyvelési botrány, hiszen a kreatív könyveléssel mérlegeiket megszépítő cégek sorába beléphet a Dick Cheney alelnök által 2000-ig vezetett Halliburton olajcég is, amely ellen az amerikai értékpapír-felügyelet egy 100 millió dolláros félrekönyvelés ügyében nyomoz.
A dollár több hónapja tartó hanyatlása Sorost is meglepetésként érte, s a jelenséget annak tulajdonítja, hogy nincs bizalom az amerikai ügykezelésben, annak egyoldalúsága és a nemzeti önérdek egyoldalú hajszolása miatt. Ugyanakkor a héten a már majdnem a dollárparitás szintjére fölkapaszkodó eurót Soros szintén "igen tökéletlen instrumentumnak" nevezte, bár elismerte, hogy azzal párhuzamosan erősödhet a közös európai valuta, ahogyan egyre több ország csatlakozik az euróövezethez.
A dollár árfolyamának utóbbi féléves mélyrepülése több tényező eredője. A washingtoni vezetés egyelőre nem akar változtatni a még Bill Clinton idején beindított "erős dollár" árfolyam-politikán, azonban érezhetően növekvő aggodalommal figyeli, ahogyan a zöldhasú megközelíti, egyes elemzők szerint hamarosan alul is múlja az egy az egyhez euróárfolyamot. A dollár gyengülésében szerepet játszanak az amerikai gazdasági makroadatok is. A tavalyi recesszió ugyan véget ért, de a nehézségek megingatták a sebezhetetlennek tűnő amerikai gazdaságba vetett általános hitet. Az USA folyó fizetési mérlegének hiánya ugyanakkor elérte a GDP négy százalékát, az elmúlt hónapok és hetek könyvelési botrányai pedig ráirányították a figyelmet az amerikai könyvviteli rendszer rejtett problémáira. Soros szerint az amerikai könyvviteli rendszerrel az a probléma, hogy szabály alapú, ami eleve szabálykerülésre ösztönzi a vállalatokat. A szabálykerülés így már nagy iparággá alakult az USA-ban.
Természetesen a dollár gyengülése önmagában nem hozza magával az euró erősödését, bár az európai pénzügyi rendszer irányítói nemegyszer aggodalommal vegyes kárörömmel nyilatkoznak a két rivális világgazdasági zóna versenyének alakulásáról. Nem szabad azonban szem elől téveszteni azt az elemzői előrejelzést, amely szerint az Egyesült Államok hosszabb távú gazdasági növekedési kilátásai, valamint versenyképességi mutatói majdnem kétszeresét érik el az európainak.