hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Vita a nemzeti emlékezetről
Nem jut nyugvópontra az izraeli–lengyel viszony
Vita a nemzeti emlékezetről

Nem jut nyugvópontra az izraeli–lengyel viszony(Fotó: AP / Mindaugas Kulbis)

2020. 04. 17.
Úgy tűnik, sehogy sem akar enyhülni az Izrael és Lengyelország között kialakult feszültség, aminek egyik fő eleme a holokausztvita, azon belül is a lengyelek szerepvállalása a vészkorszakban. Mivel nem kapott szót, a lengyel elnök nem megy el a jeruzsálemi Auschwitz megemlékezésre.

Nagyjából két éve kezdődött Izrael és Lengyelország virágzó diplomáciai kapcsolatának berozsdásodása. Lengyelország köztisztviselői Izrael szerint többször megkérdőjelezhető tartalmú nyilatkozatot tettek államuk holokausztban betöltött szerepéről, és különösen az verte ki a biztosítékot, hogy 2018-ban a lengyel parlament törvényi szinten bűncselekménnyé nyilvánította azt, ha valaki lengyel-náci kollaborációról beszél. Izrael érthető módon aggódva figyelte, hogy az az állam, amelynek zsidóságát a legnagyobb mértékben irtották ki (a helyi lakosság nem kis hozzájárulásával), igyekszik retorikájában elsősorban a náci megszállást hibáztatni a tragédiáért.

Lengyel oldalról ugyanakkor azon haragudtak meg teljes joggal, hogy amikor a holokausztvita már-már rendeződni látszott, a fenti törvényt is kellőképpen semlegesítették, és már kibontakozni látszott a Visegrádi Négyek jeruzsálemi találkozója, Izrael ideiglenes külügyminisztere, Israel Katz azt találta mondani, hogy „a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust.” A megjegyzés (amelynek indítéka az volt, hogy Katz maga is holokauszttúlélők leszármazottja és kifejezte, hogy nem felejti el mennyi lengyel kollaborált a nácikkal) óriási diplomáciai kárral járt: a lengyelek Katz rasszizmusára hivatkozva visszamondták részvételüket a találkozóról, így végül az egész kezdeményezés meghiúsult.

Pedig a január 23-ai nemzetközi találkozón, amelyen a 75 éve történt holokauszt eseményeire emlékeznek, 45 államfő képviselteti majd magát Jeruzsálemben, azonban pont a lengyel vezető tagadta meg a részvételt, holott a megemlékezés alapjául szolgáló haláltábor az ő államterületéhez tartozik. Andrzej Duda joggal vetette a jeruzsálemi vezetés szemére: „Hogyan lehetséges, hogy Németországnak, Oroszországnak és Franciaországnak – akiknek kormányai annak idején zsidókat küldtek koncentrációs táborokba – az elnökei felszólalhatnak, de Lengyelország elnöke nem?” A magyar kormány úgy tűnik e kérdésben északi szövetségesének pártját fogja, hiszen Orbán Viktor sem a jeruzsálemi, hanem az auschwitzi megemlékezésen vesz csak részt. (Ugyanakkor Áder János köztársasági elnök a jeruzsálemi találkozón képviseli az országot.)

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!