"A húsvét mindkét napja keresztény és keresztyén ünnep, ekkor mi, keresztények, a zsidók által megfeszített Krisztusra és az ő feltámadására emlékezünk" – nyilatkozta Csurka István néhány hete egy sajtótájékoztatón. A pártvezér középkori vérvádakig visszanyúló, súlyosan antiszemita kijelentése ismét felveti a kérdést: Milyen erők tartják életben évszázadok óta az "istengyilkosság" vádját a zsidósággal szemben? Kiknek áll érdekében az, hogy több mint fél évszázaddal a holokauszt után még mindig a zsidó népet vádolják a keresztények Istenének megölésével? Cikkünkben e vád történelmi-teológiai gyökereit próbáljuk boncolgatni, és jó előre tudomásul vesszük, hogy a józan ész, a történettudomány és a bibliafilológia akárhány érvét vonultatjuk is fel ez ellen az abszurd és irracionális vád ellen: mindez falra hányt borsó marad. Jézus Krisztus perének aktája kétezer év óta lezáratlan, s a nem ritka perújrafelvételek során még ma is démoni indulatok uralkodnak el a képzeletbeli tárgyalótermekben. Ugyanúgy, mint akkor és ott, az időszámításunk szerinti 31/32. év pészachján, a zsidó főtanács gyűléstermében és Pilátus római helytartó palotájában.

Ezen az úton járhatott… Az evangéliumok tanúsága szerint itt töltötte az éjszakákat a páskaünnep idején, az Olajfák hegyének oldalában, ahol Márta és Mária, a követői laktak, és ahol feltámasztotta testvérüket, Lázárt a halálból. Az ünnep idején, ahogyan az szokás volt, a zarándokok a környező hegyoldalakon töltötték az éjszakát. Jézus is ezt tette: reggelenként felkerekedett, és a hegy tetején keresztülvágva, aztán a nyugati lejtőn leereszkedve ment be a szent városba. De milyen is volt ez a város, amely ma is áll, és őrzi Jézus és kortársai lábnyomait? Erről próbál meg életh? képet festeni az amerikai Time magazin húsvéti számában megjelent cikk, melynek segítségével mi is rövid zarándoklatot tehetünk a Jézus korabeli Jeruzsálembe. 

A római katolikus egyháznak a zsidósághoz illetve az iszlámhoz fűződő kapcsolata ellentmondásokban bővölködik. II. János Pál már eddig is sokat tett, és jelenleg is azon van, hogy javítsa a kapcsolatot az "idősebb testvérrel", ahogyan ő nevezi a zsidóságot. Ugyanakkor munkatársaival együtt ismételten hangsúlyozza, hogy a katolikus hit a lelkek megmentéséhez vezető elsődleges út. Az egyházfő védelmébe vette XII. Pius pápát is, akit súlyos kritikákkal illettek a holokauszt alatt tanúsított viselkedése, pontosabban hallgatása miatt – írja a katolikus egyház zsidósággal és palesztinokkal kapcsolatos magatartásának ellentmondásait vizsgáló elemzésében Elijahu Salpeter. A cikk az izraeli Haarec cím? lapban jelent meg március 21-én.

Immáron több évszázada folyik tudósok, művészek, hívők és nem hívők között a vita arról, hogy valójában hogyan is nézhetett ki az a személy, aki a legnagyobb hatást tette az emberiség történelmére. A kérdés eldöntésére a Biblia sem ad segítséget: egyetlen leírást sem tartalmaz ugyanis Jézus külsejére vonatkozóan. Ennek ellenére Európában immáron hosszú ideje tartja magát a Jézust mint a germán faj tipikus megtestesítőjét – hosszú, szőkés haj, kék szem – ábrázoló közkelet? elképzelés. 

A Szentszék múlt héten hivatalosan is elismerte, tudomása van olyan esetekről, amelyek során apácák szexuális zaklatást szenvedtek el papok és misszionáriusok részéről. "A problémát ismerjük – biztosít a Szentszék szóvivője, Joaquin Navarro-Valls –, ám az csak egy szűk földrajzi területre korlátozódik. Néhány rosszemlék? eset nem feledtetheti az egyház szolgái túlnyomó többségének hősies helytállását." A hivatalos állásfoglalást az a több száz szexuális zaklatásról szóló jelentés váltotta ki, amelyet Maria O\'Donohue nővér még 1995-ben elkészített a Vatikán illetékes hivatalai számára, viszont csak az elmúlt héten kapott nagyobb nyilvánosságot, mikor a National Catholic Reporter amerikai vallási folyóirat nyomán a La Repubblica cím? olasz lap is hírül adta. Bár sokan a kötelező papi nőtlenséget okolják a klérus körében jelentkező szexuális kihágásokért, önmagában a házasság engedélyezése nem oldja meg a problémákat, amint arra az egyesült államokbeli George Barna Közvélemény-kutató Intézet 2000-ben készült felmérése rámutatott. E vizsgálat szerint ugyanis a magukat bibliai mérce szerint "újjászületett" keresztényeknek valló hívők között magasabb a válások aránya, mint a társadalom nem vallásos részében.

Hónapok óta szemlélhetjük azt az óriásplakátot, amelynek felirata hirdeti, hogy a magyar katolikus egyház "Ezer éve velünk és értünk". A hirdetés képeslap formájában, a püspöki kar elnökének ajánló soraival a népszámlálás kezdetére minden család postaládájába eljutott. Cikkünkben ezúttal a magyar történelem elmúlt ezer évéből egy rövid korszak, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek értékeléséhez adunk közre néhány adalékot.

Az elmúlt hetekben bejárta a világsajtót a hír, mely szerint az Afganisztán területének túlnyomó részét uraló, szélsőséges iszlám tanokat hirdető tálibok ágyúval, dinamittal fogtak neki a bamidzsáni sziklafalba vésett óriási Buddha-szobrok elpusztításának. A vallási okokkal indokolt tettet nemcsak a buddhista országokban és Nyugaton minősítették barbár műkincsrombolásnak, hanem egyes iszlám vezetők is elítélőleg nyilatkoztak róla. 

Minden ember törekszik a boldogságra. A boldogság utáni vágy az ember bensejéből fakad. Ki ne szeretne örömben, egészségesen, jó anyagi körülmények között, jó lelki, szellemi állapotban élni? Minden alapvető, természetes emberi jog ebből az igényből eredeztethető. A vállalkozás szabadsága, a tulajdonszerzési korlátozások felszámolása hazánkban is megteremtette az anyagi gyarapodás jogi lehetőségét. A véleménynyilvánítás, a sajtó és a vallás szabadsága pedig azt, hogy az emberek igényeik szerint tölthessék be és fejezhessék ki intellektuális és szellemi szükségeiket. Azok a kezdeményezések azonban, amelyek éppen eme szabadságok megnyirbálására törekszenek, mint például a Fidesz-javaslattá maszkírozott és a sajtószabadságot korlátozni hivatott "Lex-Pokol", vagy a vallási jogegyenlőség elleni támadások azt mutatják, hogy bizonyos politikai körökben hiányzik a boldogságra való elemi emberi törekvés tiszteletben tartása, és az emberek nyugton hagyása helyett még mindig maguk akarnak népboldogítóként tetszelegni.

Amint arról a Hetek legutóbbi számában is beszámoltunk, a bevásárlóközpontok hétvégi nyitva tartásával kapcsolatban teológiai érvektől sem mentes politikai vita lángolt fel. Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára véget akart vetni "a vasárnap szentségét sértő vásárlósdinak". Akár a történelem fintorának is tekinthetjük, hogy – amint arra Demján Sándor, a shoppingcentereket tömörítő szövetség elnöke is rámutatott – a fideszes képviselők által "védettnek" nyilvánított vasárnap éppenséggel a vásár szóból ered. Latba vetették politikai befolyásukat a keresztény nagyegyházak is. A Katolikus Püspöki Konferencia nyilatkozata olyan törvénymódosítást sürget, amely "tekintettel van a keresztény ember vallási igényére, minden ember pihenéshez való jogára, ugyanakkor a magyar családok belső szeretetkapcsolatának megerősítésére". Veres András püspök szerint "az egyik legsajnálatosabb jelenség napjainkban a vasárnap ünnepi jellegének háttérbe szorulása, amelyre pedig minden embernek joga és szüksége van". A vita felveti, hogy a szekularizált társadalom igényli-e a szakrális pihenőnapot, továbbá, hogy a vasárnap kiemelése a többi nap közül mennyiben sérti a hét más napjait megünneplő vallásos honfitársaikat.

Azon az éjszakán farkasordító hideg volt a kanadai Edmontonban. Az egyéves Erica azonban úgy döntött, felfedezőútra indul a mínusz 20 Celsius-fokos hidegben: a véletlenül nyitva maradt hátsó ajtón keresztül az udvarra tévedt. Édesanyja csak hajnalban bukkant rá a hóban az összefagyott kis testre, amikor keresni kezdte az ágyából eltűnt kislányt. "Teljesen merev volt már, amikor felemeltem" – emlékszik vissza a fiatal anyuka, a huszonhat éves Leyla Nordby. A kislány szívverése megállt, lábujjacskái és az állkapcsa pedig összefagytak. 

Az Afganisztánt vezető tálibok milicistái csütörtökön hozzákezdtek az ország területén található szobrok összetöréséhez. Az iszlám vallási törvény szellemében kiadott rendelet értelmében ledöntik azt a két hatalmas Buddha-szobrot is, amelyek Kabultól 125 kilométerre egy hegybe faragva állnak az V. század óta. A rombolás felháborodást váltott ki Párizstól Tokióig az egész világon, és tiltakozását fejezte ki Kofi Annan ENSZ-főtitkár, valamint az UNESCO is. 

"Bíborosok, segítsetek egyesíteni a keresztényeket!" – fordult kardinálisaihoz II. János Pál a múlt heti kiemelt fontosságú szentmisét követően, amelyen negyvennégy újonnan felszentelt bíbornokának adta át a tisztségüket jelölő gyűrűt. A pápa beszédéből világossá vált: erőfeszítéseket kíván tenni, hogy a katolikus egyház egyik alappillére, Róma püspökének elsőbbsége ne lehessen többé feszültségek forrása az egyházak között.

George W. Bush amerikai elnök egyik első rendelkezésével kezdeményezte egy olyan hivatal felállítását, amely a vallási és magán szerveződés? jótékonysági szervezetek együttműködését fogja segíteni. A rendelet indoklása szerint nem sérül az állam és az egyház elválasztásának alkotmányos elve, csupán – felekezeti különbségtétel nélkül – egyenlő esélyeket teremtenek a különböző vallási és civil szervezetek számára a szociális tevékenységben való részvételre. 

A Fekete Angyalként hírhedtté vált F. Tímea esetének nyilvánosságra kerülése óta ügye a közvélemény érdeklődésének középpontjába került. Az ápolónő tettével kapcsolatosan szinte minden híradásban felbukkan az eutanáziára történő utalás is, hiszen az eddig nyilvánosságra került adatok szerint az ámokfutó ápolónő haldokló idős emberek, illetve gyógyíthatatlan betegek megölésével szenvedéseiken akart könnyíteni. Bár az illetékesek naponta kifejtik, hogy a konkrét ügynek semmilyen köze nincs az eutanáziához, a közvélekedésben mégis makacsul tartja magát a gyilkosságok és a "kegyes halál" ügyének öszszekapcsolása.