Testépítés, plasztikai sebészet, fogyókúra, szépség, gyúrás – ismerősen csengő szavak. Óriásplakátokról, magazinokból, reklámokból, délutáni szappanoperákból tökéletesre formált – felvarrt, agyonfogyókúrázott, kitömött – férfiak és nők mosolyognak ránk, természetesen tökéletes "cuccokban", tökéletes körmökkel, tökéletes autókban.  A média által ránk ömlesztett szépségideálok nyomában kullog az egész ország. A fokozott testkultusz korában sokan hatalmas energiákat fektetnek be abba, hogy olyan formát adjanak testüknek, amely a leginkább megfelel a társadalmi elvárásoknak. A szexszimbólumok által diktált méreteknek azonban nemegyszer csak a test erőszakos átformálásával lehet megfelelni. A lapunknak nyilatkozó orvosok szerint a csúcstechnológiát alkalmazó plasztikai sebészet virtuális fiatalító beavatkozásait már Magyarországon is több tízezren (köztük mind több férfi) veszi igénybe évente. 

Izrael életének mindmáig meghatározó sorseseménye az egyiptomi kivonulás (exodus) és a Szináj hegyén végbement törvényadás. A teljes Szentírásnak, és az egész zsidó–keresztény kinyilatkoztatásnak a hitelessége áll vagy bukik azon, hogy a Mózes könyveiben leírt események valóban megtörténtek-e, vagy csupán mítoszok, a vallásos képzelet szüleményei. 

A legrégebbi közvetlen, tárgyi bizonyíték lehet a Názáreti Jézus történelmi létezése és a családjáról szóló újszövetségi beszámolók hitelessége mellett az a felirat, amelyet egy jeruzsálemi magángyűjteményben lévő temetkezési láda oldalán fedeztek fel. Az arám nyelv? szöveg így szól: Jakab, József fia, Jézus testvére. A szenzációt keltő bejelentésről és a felirat megfejtésének kalandos körülményeiről a CNN hírtelevízió különtudósításban számolt be. A felfedezés Andre Lemaire, a francia Sorbonne Egyetem ókori írástörténészének érdeme. A Jakab-felirat hitelességét eddig senki nem cáfolta, azonban a washingtoni Katolikus Egyetem jezsuita profeszszora, Joseph Frotzmyer már a bejelentés másnapján tiltakozott az ellen, hogy a bibliai Jézussal hozzák azt összefüggésbe. Az elmúlt fél évszázadban már több első századbeli régészeti bizonyítékot találtak, amelyek a Jézus életéről és az őskeresztény egyházról szóló bibliai beszámolókat támasztják alá, azonban most először bukkant fel a főszereplők közül valakinek a neve, ráadásul egyszerre több is – emelik ki a híradások. A különleges leletet a tervek szerint jövő hónapban bemutatják a Royal Ontario Múzeumban a kanadai Torontóban, ahol a nemzetközi Biblia-kutató tudósok tartják éves közgyűlésüket.

A Biblia elbeszélései nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a világtörténelem kiemelkedő szereplőinek és eseményeinek: "a birodalmak és világtörténelmi személyiségek csupán egy isteni szándék háttereként és eszközeként esnek az ó- és újszövetségi bibliai történelemmagyarázat látókörébe" (Karl Löwith). Jóllehet Ábrahám, Izsák és Jákób leszármazottai több mint négyszáz évig laktak Egyiptom földjén – sőt bizonyos értelemben itt kovácsolódtak néppé –, a róluk szóló bibliai beszámoló e csaknem fél évezrednyi időszakról egyetlen nevet vagy eseményt sem tartott fontosnak megörökíteni.

A héten volt két éve, hogy a fanatikus tömeg – a Palesztin Hatóság rendőreinek szeme előtt – földig rombolta Nabluszban a bibliai József pátriárka sírjaként tisztelt emlékhelyet. A barbár támadásnak a dühödt pusztításon és bosszún kívül más, érthető oka aligha volt, hiszen az iszlám – Ábrahámhoz hasonlóan – Józsefet is igaz emberként, prófétaként tiszteli. A népe javára tett múlhatatlan érdemei mellett azonban a 3500 éve élt József államszervezési, közgazdasági és feltalálói életműve is univerzális jelentőségű, méltán tekinthető az emberiség közös kincsének. Egyes, korát messze megelőző elméletei – például az általa kigondolt és bevezetett átalányadó ötlete, vagy a gazdasági ciklusok felismerése – a mai napig a választási kampányok forró vitatémáinak számítanak itthon és a tengerentúlon egyaránt.

Az egyes nemzetek eredetéről már számos könyv látott napvilágot, és valószínűleg még sok meg fog jelenni a jövőben is, ami azt mutatja, hogy az eredetkutatás nem egy lezárt dolog, újabb információk bukkanhatnak fel egy nép múltjából, melyek átrajzolhatják az addigi képet. Kevesen tudják azonban, hogy a Biblia is sok érdekes állítást fogalmaz meg a nemzetek eredetével kapcsolatban. De vajon igaza volt-e Ady Endrének, amikor azt mondta: "Góg és Magóg fia vagyok én", vagy valamely másik bibliai őstől származhatnak a magyarok? Egyáltalán mit tudhatunk a Bibliából és a népek emlékezetéből nemzetünk eredetével kapcsolatban?

"Interfaith superstar" – e lefordíthatatlan szójátékkal jellemezte a Time e heti címlapsztorija Ábrahámot, a három monoteista világvallás legismertebb közös szereplojét. A szeptember 11-ei merénylet óta felekezetközi aktivisták Ábrahám-eloadásokat, Ábrahám-prédikációkat tartanak, sot még "Ábrahám-szalonokat" is muködtetnek szerte az Egyesült Államokban. Az Ábrahám-reneszánsz sokakban felélesztette a reményt az egymással több évszázada haragban álló, egymástól sokat szenvedett zsidó, keresztény és iszlám vallás közötti megbékélésre. 

A napjainkban szinte kizárólagos tudományos paradigmaként elfogadott evolucionista világnézet számára a Biblia kétségkívül egyik legnagyobb botrányköve a vízözön története. A Szentírás szerint Ábrahám kora előtt négyszáz évvel (körülbelül az i. e. 26. században) globális áradás borította el a Földet, amelyből mindössze nyolc ember menekült meg egy maguk készítette bárkán. Noé és fiai, valamint azok feleségei lettek az emberiség újjáalapítói. 

A Jeruzsálemhez fűződő történelmi jogokon két nép vitatkozik. A világ köztudatában, a bibliai ismeretek nyomán, Jeruzsálem őstörténete a zsidókhoz kapcsolódik. Az ókori zsidó állam római legyőzetését követő, több mint kétezer év során számos birodalmi fennhatóság alatt élt a város és a Szentföld, ahol azonban a zsidó jelenlét soha nem szűnt meg. A palesztinok nemzeti mitológiája szerint, ők ama filiszteusok leszármazottjai, akik a bibliai korban, még a zsidók előtt birtokolták a földet. Ki volt itt előbb, kinek mélyebbek a gyökerei – nincs bíró, aki ítélhetne. Legitimitása van mindkét nép jelenlétének, bármikorra tegyük is népként való megjelenésüket a történelem színpadán.

"Kiakasszunk?" szlogennel harmadik alkalommal rendezték meg az @®© – óriásplakát- és videofesztivált a budapesti Felvonulás téren, melynek adrenlinszint-növelő hatását a rendezők garantálják. Fiktív és valóságos termékek, szolgáltatások, társadalmi célú hirdetések, politika, vallás, EU-val kapcsolatos anyagok és humor egyaránt szerepel a kiállított művek között. 

"Jézus-ellenes rendelkezést" hozott a német labdarúgó szövetség – írta az osztrák Focus hírmagazin. A Bundesligában szereplő játékosok ezentúl nem viselhetnek vallási üzenetet hordozó trikót a mezük alatt.

A 21. század eddig eltelt két évében fordulópontot hozott a szeptemberi hónap, olyan események sorát indítva el, amelyek azóta sem jutottak nyugvópontra. 2000 szeptemberének végén, pontosan a zsidó újév, a Rós Hasana napján, szeptember 30-án robbantották ki a palesztin területeken azt a véres gerilla- és terrorháborút, amely az elmúlt két évben több ezer áldozatot követelt. A konfliktust a hírekben épp ezért egy ideig "újévi intifádaként" emlegették. Tavaly szeptember 18-ára esett az őszi újév napja, pontosan egy héttel az Amerikát ért terrortámadás után. Azóta már nemcsak Izraelben, hanem nemzetközi méretekben is a terror leküzdése áll az első helyen a politikusok határidőnaplójában.

Tolerancia. Valóban fontos erény, a kérdés csak az, mire irányul. Hazánkban az utóbbi hónapokban zajló felvonulások (melegfelvonulás, Budapest Parádé), illetve a média bizonyos műsorai (Mónika Show, Claudia, illetve a leendő Big Brother) is mind arra "tanítanak", toleráljuk embertársaink nézeteit, szexuális beállítottságát, szokásait, hiszen ettől lesz a világ élhetőbb… Írásunk abba ad betekintést, tényleg az ígért paradicsom felé vezet-e mindez. 

Amikor eldöntöttük, hogy nyaralásunk színhelyéül a címben felsorolt városokat választjuk, még nem gondoltuk, milyen kalandok várnak ránk. Úti célunk Törökország volt. Meglepetéseink mindjárt a magyar határ után megkezdődtek: Jugoszláviában arcátlanul magas autópályadíjak, autópálya nélkül. Belgrádig komoly életveszélyben van az autós: tíz-húsz kilométerenként, vagyis minden jelentősebb bokorban az út szélén vadonatúj Peugeot 307-esekben feszítő közeg méri a sebességet, és büntet kegyetlenül. Alkudni is lehet náluk, csakúgy, mint az autópályadíjak esetében: a kulcsszó a fifti-fifti, avagy "polá-polá".  A magyarok által kissé lenézett Bulgáriában azonban már kellemesen csalódunk. Üdítően hat a mérsékelt úthasználati díj is, hiszen egész Bulgária területére mindössze húsz eurót kértek. Mivel sietünk, Szófiát nagy ívben elkerüljük (szó szerint: a tranzitot hatvan kilométeres körgyűr? vezeti el a várostól).

Zseniális kereskedők? Korukat évszázadokkal meghaladó gazdasági szakemberek? Netán a szociális Európa első úttörői, s a kontinens első multinacionális konszernjét felépítő, kitűnő vállalkozók? Avagy éppenséggel a sötét középkor értékrendjének legvégső védelmezői? A reformáció ádáz ellenségei és a keresztény hit dolgainak a Földön élt talán leggátlástalanabb kufárjai? Alighanem a történelemből jól ismert, híres augsburgi sváb kereskedőcsalád, a Fuggerek esetében a fenti kérdések mindegyike jogos és indokolt. Cikkünkben a Fuggerek, a középkor hírhedt bankárainak hétköznapjaiba nyújtunk egy rövid bepillantást.

Történelem és emlékezet ellentmondásos viszonyban áll egymással: nem minden emlékezet válik történelemmé, de minden történelem az emlékezetre épül. A Bibliával is egybehangzó tudományos megfigyelések szerint egy generáció sorsát meghatározó esemény általában negyven évvel megtörténte után válik "történeti ténnyé". A zsidóság második világháború alatt elszenvedett tragédiája, amit szimbolikusan az "egészen elégő áldozat" bibliai kifejezésével holokausztnak nevezünk, már csaknem ötven éve ellenáll a historizálódásnak, megrekedve az emlékezet és történelem határa közti senki földjén. 

A történelem során a keresztény művészek, költők és gondolkodók a mennyet egyszer aszkétikus, a "bűnös" földi lét ellentétének számító helyként, máskor emberekkel benépesült színes világként ábrázolták – írja a Yale Egyetem kiadójának gondozásában megjelent könyvében Colleen McDannell amerikai és Bernhard Lang német történész. A nemzetközi szerzőpáros a menny történetéről szóló művében azt dokumentálja, hogy az elmúlt négyezer év során minden nemzedéket élénken foglalkoztatott a Szentírásban elszórtan található, ám összességében jelentős számú utalás a "Mennyei Jeruzsálemre", "Isten országára", ahol – Jézus szavaival – "bőséges a jutalmuk" azoknak, akik odajutnak. Lapunk előző számában arról írtunk, miként váltak világhírűvé a Biblia szerzőinek gondolatai, látomásai a túlvilágról az ókorban. 

"Írtam egy történelemkönyvet a mennyről, kiadnák-e?" Erre a komolytalannak tűnő kérdésre a neves amerikai egyetem kiadója, a Yale University Press nemrég igennel felelt egy nemzetközi történész szerzőpáros megkeresésére. A könyv A menny – Történelem (Heaven. A History) címmel jelent meg, és egyik lelkes kritikusa szerint elolvasásánál "már csak a személyes helyszíni látogatás a jobb". A utahi egyetem professzora, Colleen McDannel és a németországi Paderborn Egyetem vallástörténésze, Bernhard Lang nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy feltérképezze: milyen hatással voltak az elmúlt kétezer év történelmére, kultúrájára és közgondolkodására a mennyről szóló zsidó–keresztény tanítások és hagyomány. Az eredmény egy tudományos alaposságú, mégis lebilincselő könyv, amelyből persze jóval többet lehet megtudni a túlvilágról gondolkodó emberekről, mint magáról a mennyről.

"Tisztelt Szerkesztőség! Nemrég olvastam egy hírt, miszerint az amerikai Colorado államban régészek egy olyan ősi erdőnek a maradványát találták meg, amelyről azt feltételezik, hogy a dinoszauruszok kihalását okozó hatvanötmillió évvel ezelőtti meteorbecsapódás után keletkezett. A tudósok szerint a hatalmas, több méter átmérőj? fákból álló esőerdő arra utal, hogy a kozmikus katasztrófa után Földünk az eddig feltételezettnél sokkal gyorsabban »gyógyult«. A Föld korai történetéről egy televízióműsorban is szó volt, ahol az előadásban elhangzott: a Biblia nem zárja ki annak lehetőségét, hogy bolygónknak már Ádám előtt több aranykora lehetett. Mások ugyanakkor szintén a Biblia alapján ragaszkodnak ahhoz a – ma már mosolyt fakasztó – állásponthoz, miszerint a világmindenség plusz-mínusz nagyjából hatezer éves. Szívesen olvasnék erről a témáról többet, mivel érdekel – hobbi szinten – a régészet és a csillagászat is. Tisztelettel: D. András"