„Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma ledől, s rabigába görbed” (Berzsenyi Dániel)

Az egykor zsidó-keresztény értékekre felépült amerikai társadalmi berendezkedés alapjaiban látszik megrendülni napjainkban. Úgy tunik, hogy – valamilyen oknál fogva – bizonyos köröknek kifejezetten érdekük, hogy a konzervatív erkölcsi értékek nyílt támadásával a társadalom minden szintjén elfogadottá tegyék a „másként”, gyakran igen szélsoséges módon gondolkodók nézeteit. Az elmúlt hónapokban több neves amerikai közéleti személyiség is beállt a liberalizáció felgyorsításáért küzdok táborába.

Az egykor zsidó-keresztény értékekre felépült amerikai társadalmi berendezkedés alapjaiban látszik megrendülni napjainkban. Úgy tunik, hogy – valamilyen oknál fogva – bizonyos köröknek kifejezetten érdekük, hogy a konzervatív erkölcsi értékek nyílt támadásával a társadalom minden szintjén elfogadottá tegyék a „másként”, gyakran igen szélsoséges módon gondolkodók nézeteit. Az elmúlt hónapokban több neves amerikai közéleti személyiség is beállt a liberalizáció felgyorsításáért küzdok táborába.

Jelentős átalakulások zajlanak például a család és a vallás területén az európai gondolkodásmódban. Míg a vallás előtérbe kerülését az egyre növekvő európai iszlám népesség generálja, az új „családmodellek” kialakulásában a liberális eszmék játszanak szerepet – vélik a Time magazin egyik korábbi számában megjelent, az Európában zajló társadalmi tendenciákat vizsgáló elemzés szerzői.

Jelentős átalakulások zajlanak például a család és a vallás területén az európai gondolkodásmódban. Míg a vallás előtérbe kerülését az egyre növekvő európai iszlám népesség generálja, az új „családmodellek” kialakulásában a liberális eszmék játszanak szerepet – vélik a Time magazin egyik korábbi számában megjelent, az Európában zajló társadalmi tendenciákat vizsgáló elemzés szerzői.

Sólyom László köztársasági elnök megszólalásaival elődeihez képest sokkaltöbb vihart kavart. A politikai elemzők általában azt vizsgálják, hogy az egyes megszólalások melyik fél álláspontját tükrözik inkább, elsiklanak azonban az államfő beszédeinek másik - legalább ilyen súlyú – üzenete felett. Sólyom László többre vállalkozott, mint hogy az országnak az Alkotmányban meghatározott jogkörű elnöke legyen: „Én azt szeretném, hogyha elnökségem alatt vissza lehetne állítani ezeknek a fogalmaknak a becsületét és a fényét: haza, tisztesség, hűség” – mondta megválasztása utáni első beszédében. „Emelkedett lélekkel” vágjunk neki az újesztendőnek – kérte január elsején az ország lakóitól, az önkormányzati választások estéjén pedig megszólalását azzal indokolta: „Hivatalba lépésemkor azt ígértem, hogy törekszem jogaiba visszaállítani a tisztesség fogalmát.” Miért érzi a köztársasági elnök oly fontosnak azt, hogy morális útmutatást adjon a politikusoknak és a népnek egyaránt?

Sólyom László köztársasági elnök megszólalásaival elődeihez képest sokkaltöbb vihart kavart. A politikai elemzők általában azt vizsgálják, hogy az egyes megszólalások melyik fél álláspontját tükrözik inkább, elsiklanak azonban az államfő beszédeinek másik - legalább ilyen súlyú – üzenete felett. Sólyom László többre vállalkozott, mint hogy az országnak az Alkotmányban meghatározott jogkörű elnöke legyen: „Én azt szeretném, hogyha elnökségem alatt vissza lehetne állítani ezeknek a fogalmaknak a becsületét és a fényét: haza, tisztesség, hűség” – mondta megválasztása utáni első beszédében. „Emelkedett lélekkel” vágjunk neki az újesztendőnek – kérte január elsején az ország lakóitól, az önkormányzati választások estéjén pedig megszólalását azzal indokolta: „Hivatalba lépésemkor azt ígértem, hogy törekszem jogaiba visszaállítani a tisztesség fogalmát.” Miért érzi a köztársasági elnök oly fontosnak azt, hogy morális útmutatást adjon a politikusoknak és a népnek egyaránt?

A brit napilap szeptember 25-ei számában közölt cikkben Sean Kingsley nem kevesebbet állít, mint azt, hogy tízéves kutatás után a bibliai kincsgyűjtemény – köztük a tiszta aranyból készült gyertyatartó, a menóra – nyomára bukkant. A jeruzsálemi Templom i. sz. 70-ben történt kifosztása után a szent tárgyakat Rómába szállították. Kingsley szerint a kincseket Rómából az 5. században a vandál hódítók Karthagóba, majd a mai Algéria területére, innen pedig Konstantinápolyba vitték, mielőtt elrejtették volna azokat a júdeai sivatagban, a Betlehem közelében lévő Theodosius kolostor alatt.

A brit napilap szeptember 25-ei számában közölt cikkben Sean Kingsley nem kevesebbet állít, mint azt, hogy tízéves kutatás után a bibliai kincsgyűjtemény – köztük a tiszta aranyból készült gyertyatartó, a menóra – nyomára bukkant. A jeruzsálemi Templom i. sz. 70-ben történt kifosztása után a szent tárgyakat Rómába szállították. Kingsley szerint a kincseket Rómából az 5. században a vandál hódítók Karthagóba, majd a mai Algéria területére, innen pedig Konstantinápolyba vitték, mielőtt elrejtették volna azokat a júdeai sivatagban, a Betlehem közelében lévő Theodosius kolostor alatt.

Az al-Kaida halállistájára került XVI. Benedek pápa, miután egy múlt heti előadásában élesen szembeállította egymással a kereszténységet és az iszlámot. Bár a legvitatottabb mondatok idézetként hangzottak el a pápa szájából, és Benedek utóbb el is határolódott tőlük, a felháborodott muszlim világ által elvárt mea culpa – lapzártánkig – elmaradt. A teljes szöveg ismeretében egyértelmű, hogy nem elszólásról volt szó: előadásában a katolikus egyházfő részletesen elemezte az iszlámnak a józan észhez és a szabad vallásgyakorláshoz való viszonyát. A pápa szavai ellen számos országban tiltakoztak, és már erőszakos bosszúakciókra is sor került, többek között Szomáliában, ahol egy apácát gyilkoltak meg muzulmán fegyveresek. Nemcsak a pápa, hanem az egész Vatikán célponttá vált, miután egy iraki terrorszervezet bejelentette, hogy harcosai „elpusztítják a Róma szívében álló keresztet, és lesújtanak a Vatikánra”. XVI. Benedek a fenyegetések ellenére nem mondta le novemberre tervezett törökországi utazását.

Az al-Kaida halállistájára került XVI. Benedek pápa, miután egy múlt heti előadásában élesen szembeállította egymással a kereszténységet és az iszlámot. Bár a legvitatottabb mondatok idézetként hangzottak el a pápa szájából, és Benedek utóbb el is határolódott tőlük, a felháborodott muszlim világ által elvárt mea culpa – lapzártánkig – elmaradt. A teljes szöveg ismeretében egyértelmű, hogy nem elszólásról volt szó: előadásában a katolikus egyházfő részletesen elemezte az iszlámnak a józan észhez és a szabad vallásgyakorláshoz való viszonyát. A pápa szavai ellen számos országban tiltakoztak, és már erőszakos bosszúakciókra is sor került, többek között Szomáliában, ahol egy apácát gyilkoltak meg muzulmán fegyveresek. Nemcsak a pápa, hanem az egész Vatikán célponttá vált, miután egy iraki terrorszervezet bejelentette, hogy harcosai „elpusztítják a Róma szívében álló keresztet, és lesújtanak a Vatikánra”. XVI. Benedek a fenyegetések ellenére nem mondta le novemberre tervezett törökországi utazását.

Finta Szilvia

Finta Szilvia

Jöhetnek új iskolák, újabb dokumentumok vagy mindent másképpen látó korok, Kolumbusz mégis elsősorban a Tengerész, az Óceán Admirálisa, az Újvilágban először partra lépő európai hős, akit már réges-régen a Felfedező képébe-pózába merevített az utókor emlékezete. Csakhogy a most ötszáz éve, 1506-ban elhunyt felfedező hajónaplója és bőséges levelezése mellett egy olyan írásművet is hátrahagyott, amely egészen más megvilágításba helyezi mind a genovai felfedező személyét, mind az úttörő hajós utat 1492 októberében. Ennek az 1501-ben született írásnak Kolumbusz a Libro de las Profecias, vagyis a Próféciák könyve címet adta.

Jöhetnek új iskolák, újabb dokumentumok vagy mindent másképpen látó korok, Kolumbusz mégis elsősorban a Tengerész, az Óceán Admirálisa, az Újvilágban először partra lépő európai hős, akit már réges-régen a Felfedező képébe-pózába merevített az utókor emlékezete. Csakhogy a most ötszáz éve, 1506-ban elhunyt felfedező hajónaplója és bőséges levelezése mellett egy olyan írásművet is hátrahagyott, amely egészen más megvilágításba helyezi mind a genovai felfedező személyét, mind az úttörő hajós utat 1492 októberében. Ennek az 1501-ben született írásnak Kolumbusz a Libro de las Profecias, vagyis a Próféciák könyve címet adta.

Jöhetnek új iskolák, újabb dokumentumok vagy mindent másképpen látó korok, Kolumbusz mégis elsősorban a Tengerész, az Óceán Admirálisa, az Újvilágban először partra lépő európai hős, akit már réges-régen a Felfedező képébe-pózába merevített az utókor emlékezete. Csakhogy a most ötszáz éve, 1506-ban elhunyt felfedező hajónaplója és bőséges levelezése mellett egy olyan írásművet is hátrahagyott, amely egészen más megvilágításba helyezi mind a genovai felfedező személyét, mind az úttörő hajós utat 1492 októberében. Ennek az 1501-ben született írásnak Kolumbusz a Libro de las Profecias, vagyis a Próféciák könyve címet adta.

Jöhetnek új iskolák, újabb dokumentumok vagy mindent másképpen látó korok, Kolumbusz mégis elsősorban a Tengerész, az Óceán Admirálisa, az Újvilágban először partra lépő európai hős, akit már réges-régen a Felfedező képébe-pózába merevített az utókor emlékezete. Csakhogy a most ötszáz éve, 1506-ban elhunyt felfedező hajónaplója és bőséges levelezése mellett egy olyan írásművet is hátrahagyott, amely egészen más megvilágításba helyezi mind a genovai felfedező személyét, mind az úttörő hajós utat 1492 októberében. Ennek az 1501-ben született írásnak Kolumbusz a Libro de las Profecias, vagyis a Próféciák könyve címet adta.