hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A Paradicsom meghódítása
500 éve halt meg Kolumbusz, a tenger látnoka

2006. 09. 12.
Jöhetnek új iskolák, újabb dokumentumok vagy mindent másképpen látó korok, Kolumbusz mégis elsősorban a Tengerész, az Óceán Admirálisa, az Újvilágban először partra lépő európai hős, akit már réges-régen a Felfedező képébe-pózába merevített az utókor emlékezete. Csakhogy a most ötszáz éve, 1506-ban elhunyt felfedező hajónaplója és bőséges levelezése mellett egy olyan írásművet is hátrahagyott, amely egészen más megvilágításba helyezi mind a genovai felfedező személyét, mind az úttörő hajós utat 1492 októberében. Ennek az 1501-ben született írásnak Kolumbusz a Libro de las Profecias, vagyis a Próféciák könyve címet adta.

A sevillai Kolumbusz-könyvtár, az Admirális fia után elnevezett Fernandina
209. számon a B. leltárba vett darabja valójában egy bibliai idézetekből és
magyarázatokból álló gyűjtemény, ami két irányban is céltudatosan a vég
történetét kutatja. Kolumbusz ez irányú érdeklődésével nem állt egyedül a
történelem nagy felfedezői között. Két évszázaddal később például Isaac Newton
töltött évtizedeket a Bibliában szereplő próféciák kutatásával. (Az
ismeretlen Newton.
Hetek, 2006. augusztus 5.)

A Próféciák könyve azokat a feltételeket vizsgálja, amelyeknek a Messiás, Jézus
Krisztus visszajövetele előtt be kell teljesedniük. Kolumbusz két eseményt várt
különösen: Jeruzsálem felszabadítását a muszlim uralom alól és a világ népeinek
a keresztény hitre térítését. Ez utóbbiban magának Kolumbusznak is óriási
szerepe volt, hiszen beismerte: ha nem fedezi fel az Újvilágot, nem tudnak az
ott lakó emberek, vagyis Pál apostol szavaival a „pogányok teljessége”, bejutni
az üdvösségbe, ami pedig Krisztus második eljövetelének egyik fő előfeltétele.

Kitépett lapok

Kolumbusz tudatában volt annak, hogy úttörő tette nem csak hajózástörténeti,
földrajzi vagy politikai síkon nyit új korszakot, de méltán lehet az újkor
nyitányának is nevezni. Ennek az új kornak az eljövetelét kereste a
tizenkettedik században élt Joachino dei Fiori apátot követő spirituális
megújulás is. A kalábriai ferencesnek az Ezeréves Királyságot váró írásai a
közép- és koraújkor határán nagy becsben álltak, és nem is kevés számú követőre
találtak, nem csak az Ibér-félszigeten (míg írmagját is ki nem irtotta az
inkvizíció). Előtte azonban olyan követői is voltak, mint maga a király,
Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella férje, aki magára értelmezte azt a
jövendölést, hogy az Ibér-félszigetről fog származni az, aki majd visszaszerzi a
keresztények számára a Szent Föld Sírját. Ilyen „joaquinita” világvégeváró lett
volna Kolumbusz is? Honnan voltak beható bibliai ismeretei egyáltalán? Miért
volt a zsidóság és Jeruzsálem barátja? Mi késztette az Írás alapos
tanulmányozására? Egyáltalán, milyen volt a hitbéli meggyőződése a gyakorlat
emberének, a híres Tengerésznek? Ezeket a kérdéseket ugyan sokan feltették már,
de csak a legutóbbi idők során kerültek olyan új megvilágításba, amely az újabb
válaszok körét is kitárja. De mielőtt ezekre térnénk rá, előbb lássuk magát a
művet, a nem kevés rejtélyt felvető Próféciák könyvét.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!