Felemás fogadtatásban részesült latin-amerikai körútján George W. Bush amerikai elnök. Az elmúlt években radikális baloldali fordulatot átélt kontinens önjelölt vezetője, Hugo Chávez „politikai hullának” nyilvánította az amerikai elnököt, aki a maga részéről igyekezett barátságos hangot megütni a térség mérsékeltebb vezetőivel. A tét politikai és gazdasági szempontból is igen jelentős Amerika számára, nem beszélve arról, hogy a közel-keleti nehézségek ellensúlyozására is jól jönne Bush elnöknek a külpolitikai siker.

A jó barátok félszavakból is megértik egymást. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök latin-amerikai körútján hű szövetségese, a januárban újraválasztott Hugo Chávez mellett két további ország vezetőjét is felkereste. A négynapos elnöki vizit új állomása Nicaragua és Ecuador volt, ahol a nemrég hatalomra került baloldali elnökök arról is biztosították vendégüket, hogy „Irán a harcában nincsen egyedül”. A „vörös” dél-amerikai kontinens önjelölt vezetője, Hugo Chávez fél éven belül másodszor fogadhatta Ahmadinezsád elnököt, akivel az elvtársi barátság mellé újabb „alternatív” gazdasági terveket szőttek.

91 éves korában, 2006 ezüstvasárnapján Santiago de Chile katonai kórházában meghalt Augusto Pinochet, a hetvenes évek egyik politikai szimbóluma. Az idősebbek emlékeznek még rá, hogy hazájuk egy másik jelképét, demokratikusan megválasztott és baloldali elnökét, Salvador Allendét miként árulta el és buktatta meg 1973. szeptember 11-én. A hírtelevíziók világszerte élőben mutatták, amint több ezren tódultak az utcákra, pezsgővel és tánccal ünnepelve a halálhír bejelentését.

91 éves korában, 2006 ezüstvasárnapján Santiago de Chile katonai kórházában meghalt Augusto Pinochet, a hetvenes évek egyik politikai szimbóluma. Az idősebbek emlékeznek még rá, hogy hazájuk egy másik jelképét, demokratikusan megválasztott és baloldali elnökét, Salvador Allendét miként árulta el és buktatta meg 1973. szeptember 11-én. A hírtelevíziók világszerte élőben mutatták, amint több ezren tódultak az utcákra, pezsgővel és tánccal ünnepelve a halálhír bejelentését.

Hugo Chavez alezredes, aki 1992-ben két év börtönbüntetést kapott államcsínykísérletért, már mint nyugdíjas katonatiszt a demokratikus útra tért. Nem is sikertelenül. Vasárnap sorrendben a negyedik győzelmét aratta az urnák előtt. Ehhez azoknak a szavazata kellett, akik a nyomor szintjén élve – a 26 milliós ország mintegy fele – benne egy új „Szabadítót” látnak az olajban és szólamokban gazdag Venezuelában, hiszen feléjük irányulnak a jobbító társadalmi akciók – az úgynevezett „missziók”.

Hugo Chavez alezredes, aki 1992-ben két év börtönbüntetést kapott államcsínykísérletért, már mint nyugdíjas katonatiszt a demokratikus útra tért. Nem is sikertelenül. Vasárnap sorrendben a negyedik győzelmét aratta az urnák előtt. Ehhez azoknak a szavazata kellett, akik a nyomor szintjén élve – a 26 milliós ország mintegy fele – benne egy új „Szabadítót” látnak az olajban és szólamokban gazdag Venezuelában, hiszen feléjük irányulnak a jobbító társadalmi akciók – az úgynevezett „missziók”.

A múlt héten megválasztott nicaraguai elnök korábban már kétszer is betöltötte ezt a pozíciót, 1990-es bukása óta azonban két választást is elveszített. Az Egyesült Államokkal a nyolcvanas években éles konfliktusban álló Ortega ugyan a szekrénybe akasztotta olívzöld katonai egyenruháját, de a kampány során azért egy pár régi kártyát előkapott zsebeiből. Milyen hatással lesz Ortega megválasztása az elmúlt években éles baloldali fordulatot mutató Latin-Amerikára?

A múlt héten megválasztott nicaraguai elnök korábban már kétszer is betöltötte ezt a pozíciót, 1990-es bukása óta azonban két választást is elveszített. Az Egyesült Államokkal a nyolcvanas években éles konfliktusban álló Ortega ugyan a szekrénybe akasztotta olívzöld katonai egyenruháját, de a kampány során azért egy pár régi kártyát előkapott zsebeiből. Milyen hatással lesz Ortega megválasztása az elmúlt években éles baloldali fordulatot mutató Latin-Amerikára?

Felsültek a politikai elemzők október 1-jén. Az ország hatalmon levő elnöke, Luís Inácio da Silva, népszerű nevén Lula (balra) nem szerezte meg az első körben a voksok 50 százalék + 1 szavazatnyi arányát, amelyre elnöki teljesítménye miatt mindenki számított. A Brazil Munkapárt lázas elemzésbe kezdett, és arra jutott, hogy a „tucano” kihívó, Geraldo Alckmin akár még veszélyes is lehet. Azután megint nagyot fordult a kocka: Lula elnök 58 millió szavazattal, minden idők legjobb elnöki szavazatarányával (60,83 százalék) fölényesen győzött.

Felsültek a politikai elemzők október 1-jén. Az ország hatalmon levő elnöke, Luís Inácio da Silva, népszerű nevén Lula (balra) nem szerezte meg az első körben a voksok 50 százalék + 1 szavazatnyi arányát, amelyre elnöki teljesítménye miatt mindenki számított. A Brazil Munkapárt lázas elemzésbe kezdett, és arra jutott, hogy a „tucano” kihívó, Geraldo Alckmin akár még veszélyes is lehet. Azután megint nagyot fordult a kocka: Lula elnök 58 millió szavazattal, minden idők legjobb elnöki szavazatarányával (60,83 százalék) fölényesen győzött.

Jöhetnek új iskolák, újabb dokumentumok vagy mindent másképpen látó korok, Kolumbusz mégis elsősorban a Tengerész, az Óceán Admirálisa, az Újvilágban először partra lépő európai hős, akit már réges-régen a Felfedező képébe-pózába merevített az utókor emlékezete. Csakhogy a most ötszáz éve, 1506-ban elhunyt felfedező hajónaplója és bőséges levelezése mellett egy olyan írásművet is hátrahagyott, amely egészen más megvilágításba helyezi mind a genovai felfedező személyét, mind az úttörő hajós utat 1492 októberében. Ennek az 1501-ben született írásnak Kolumbusz a Libro de las Profecias, vagyis a Próféciák könyve címet adta.

Jöhetnek új iskolák, újabb dokumentumok vagy mindent másképpen látó korok, Kolumbusz mégis elsősorban a Tengerész, az Óceán Admirálisa, az Újvilágban először partra lépő európai hős, akit már réges-régen a Felfedező képébe-pózába merevített az utókor emlékezete. Csakhogy a most ötszáz éve, 1506-ban elhunyt felfedező hajónaplója és bőséges levelezése mellett egy olyan írásművet is hátrahagyott, amely egészen más megvilágításba helyezi mind a genovai felfedező személyét, mind az úttörő hajós utat 1492 októberében. Ennek az 1501-ben született írásnak Kolumbusz a Libro de las Profecias, vagyis a Próféciák könyve címet adta.

Jöhetnek új iskolák, újabb dokumentumok vagy mindent másképpen látó korok, Kolumbusz mégis elsősorban a Tengerész, az Óceán Admirálisa, az Újvilágban először partra lépő európai hős, akit már réges-régen a Felfedező képébe-pózába merevített az utókor emlékezete. Csakhogy a most ötszáz éve, 1506-ban elhunyt felfedező hajónaplója és bőséges levelezése mellett egy olyan írásművet is hátrahagyott, amely egészen más megvilágításba helyezi mind a genovai felfedező személyét, mind az úttörő hajós utat 1492 októberében. Ennek az 1501-ben született írásnak Kolumbusz a Libro de las Profecias, vagyis a Próféciák könyve címet adta.

Jöhetnek új iskolák, újabb dokumentumok vagy mindent másképpen látó korok, Kolumbusz mégis elsősorban a Tengerész, az Óceán Admirálisa, az Újvilágban először partra lépő európai hős, akit már réges-régen a Felfedező képébe-pózába merevített az utókor emlékezete. Csakhogy a most ötszáz éve, 1506-ban elhunyt felfedező hajónaplója és bőséges levelezése mellett egy olyan írásművet is hátrahagyott, amely egészen más megvilágításba helyezi mind a genovai felfedező személyét, mind az úttörő hajós utat 1492 októberében. Ennek az 1501-ben született írásnak Kolumbusz a Libro de las Profecias, vagyis a Próféciák könyve címet adta.

„Utánam Raul rendelkezik a legtöbb tapasztalattal és ismerettel” – jegyezte meg nem sokkal 2001-ben történt első nyilvános rosszulléte után Kuba első embere, esetleges utódlására célozva. Fidel Castro azonban nem sokkal később azt is hozzátette: „Persze Raul mellett ott van még hazánk rengeteg fiatal tehetsége is a nyomomban.” Kuba alkotmánya mindenesetre úgy rendelkezik, hogy az államelnök huzamosabb idejű kiválása a hatalom gyakorlásából automatikusan az alelnököt emeli a funkciójába, akár egészségügyi okokból, akár halála miatt nem képes tovább tevékenykedni. Bár most Fidel egészségi állapota kelt nem kis riadalmat a szigetországban, sokan máris a legrosszabbtól tartanak.

„Utánam Raul rendelkezik a legtöbb tapasztalattal és ismerettel” – jegyezte meg nem sokkal 2001-ben történt első nyilvános rosszulléte után Kuba első embere, esetleges utódlására célozva. Fidel Castro azonban nem sokkal később azt is hozzátette: „Persze Raul mellett ott van még hazánk rengeteg fiatal tehetsége is a nyomomban.” Kuba alkotmánya mindenesetre úgy rendelkezik, hogy az államelnök huzamosabb idejű kiválása a hatalom gyakorlásából automatikusan az alelnököt emeli a funkciójába, akár egészségügyi okokból, akár halála miatt nem képes tovább tevékenykedni. Bár most Fidel egészségi állapota kelt nem kis riadalmat a szigetországban, sokan máris a legrosszabbtól tartanak.

Múlt heti számunkban a kereken száz éve, 1906 tavaszán indult pünkösdi-evangéliumi mozgalom gyökereiről írtunk. A világon ma minden harmadik keresztény – több mint 600 millió hívő – állítja azt magáról, hogy „Szentlélekkel betöltött” karizmatikus keresztény. Egy részük a hagyományos katolikus, illetve protestáns felekezetekben talált otthonra, ám többségük – elsősorban Afrikában és Latin-Amerikában – új, önálló egyházakhoz tartozik. A leglátványosabb fordulat a világ legnépesebb katolikus országában, Brazíliában történt, ahol a mintegy 30 millióra becsült pünkösdi-evangéliumi közösség a legutóbbi elnökválasztáson önálló jelöltet is indított, aki meglepetésre a harmadik helyen végzett. De nem csak Brazíliában történt vallási fordulat: Guatemalában, Nicaraguában és szerte Közép-Amerikában az összlakosság 25-40 százalékát is meghaladó pünkösdiek szintén komoly társadalmi-politikai tényezőnek számítanak.

Múlt heti számunkban a kereken száz éve, 1906 tavaszán indult pünkösdi-evangéliumi mozgalom gyökereiről írtunk. A világon ma minden harmadik keresztény – több mint 600 millió hívő – állítja azt magáról, hogy „Szentlélekkel betöltött” karizmatikus keresztény. Egy részük a hagyományos katolikus, illetve protestáns felekezetekben talált otthonra, ám többségük – elsősorban Afrikában és Latin-Amerikában – új, önálló egyházakhoz tartozik. A leglátványosabb fordulat a világ legnépesebb katolikus országában, Brazíliában történt, ahol a mintegy 30 millióra becsült pünkösdi-evangéliumi közösség a legutóbbi elnökválasztáson önálló jelöltet is indított, aki meglepetésre a harmadik helyen végzett. De nem csak Brazíliában történt vallási fordulat: Guatemalában, Nicaraguában és szerte Közép-Amerikában az összlakosság 25-40 százalékát is meghaladó pünkösdiek szintén komoly társadalmi-politikai tényezőnek számítanak.