Egy közelmúltban megjelent angol könyv az európai történelem első genocídiumának nevezi az albigens keresztények ellen indított keresztesháborút, amelynek a szerzők becslése szerint közel egymillió áldozata volt. Az újabb kutatások rávilágítanak arra, hogy a pápai megtorlás és a rettegett inkvizíció elsőszámú áldozatai maguk a középkori katolicizmussal szemben kritikus keresztények voltak. Az ő vallási-ideológiai "átprogramozásukat", ellenkezés esetén pedig likvidálásukat különböző egyházi intézmények és – szavakban igen ájtatos és a szeretetet hangoztató – szerzetesrendek legfontosabb feladatuknak tekintették. A megbélyegzettek nyilvános kivégzése, de már a per során is a kihallgatások és kínzások vallási események voltak, amelyeket liturgikus rend szerint imák, harangzúgás kíséretében végeztek. Az imát aztán nemritkán követte az égetés, miközben a bűnös lelkéért az erre hivatottak buzgón fohászkodtak tovább.

Az evangéliumi keresztények döntötték el Brazíliában az idei választások sorsát. A neoprotestáns egyházak, amelyeket eleinte mind a katolikus egyház, mind a baloldali mozgalmak jelentéktelennek tartottak, mára a hagyományosan katolikus brazil lakosság csaknem húsz százalékát tudhatják híveik között. Ezzel a térhódítással természetesen kritikák özönét is magukra szabadították – de nem nézik tétlenül a sajtó és a politika támadását. A modern kommunikáció és marketing minden eszközét sikeresen használják, saját televíziós és rádiós csatornákkal, újságokkal rendelkeznek – számolt be a brazil társadalom forradalmi átalakulásáról a francia Le Monde tudósítója is némi meglepetéssel. A védekezés azonban annyira jól sikerült, hogy az idei elnökválasztás során a politikusoknak rá kellett döbbenniük: csak az nyerhet, akinek sikerül megnyernie az evangéliumi keresztények bizalmát is, illetve olyan programot ajánlani, amely elnyeri tetszésüket. 

Az 57 éves Luís Inácio da Silva személyében új elnöke van a dél-amerikai kontinens legnagyobb országának, Brazíliának. Az elnökválasztások első fordulója után a távozó Fernando Henrique Cardoso elnök gazdasági minisztere, Serra maradt már csak talpon az addig örök vesztes, most azonban kis híján elsőre abszolút többséget szerzett baloldali kihívójával szemben, aki a második fordulóra megszerezte a közel harmincmillió evangéliumi keresztény szavazó támogatását is. 

Gazdasági válság söpör végig a dél-amerikai kontinensen. Brazília és Argentína után Uruguayban is komoly gondok ütötték fel a fejüket. Bár Brazília végül is megkapta az ígért 30 milliárd dolláros IMF-hitelt, de csak átmenetileg enyhítette a gazdasági válságot: tovább esett a real és a részvények árfolyama. Mindennaposakká váltak a tüntetések, megugrott a munkanélküliség. Brazília talpra állása nem csak a kontinens, de a fejlett világ érdeke is, hiszen a szorosra fűzött gazdasági kapcsolatok miatt Brazília, mint a kontinens legnagyobb gazdasága, magával ránthatja a latin országokat. Ez a dominóeffektus már elérte Argentínát és a napokban Uruguayt is. 

Tizenegy napos, három országot érintő útja során II. János Pál pápa ellátogatott Torontóba a katolikus világifjúsági találkozóra, ahol napjaink technikai vívmányai árnyékában a spirituális értékekre hívta fel a hallgatóság figyelmét. A katolikus egyházfő ezt követően Guatemala városba érkezett, ahol szentté avatott egy 17. századi misszionáriust, majd útja utolsó állomásán, Mexikóban első ízben avatott szentté egy amerikai indiánt. A mexikóiak különös szeretettel viseltetnek II. János Pál iránt, aki pápává választását követően első külföldi útja célpontjául országukat választotta – a pápa egészségi állapotára utalva egyesek szerint könnyen lehet, hogy utolsó útja is ide vezetett. Az utazás valóban erősen megviselte az amúgy is gyengélkedő Karol Wojtylát. A pápa Guatemalában még saját lábán botorkált fel repülőgépére, Mexikóban azonban ez már csak egy hidraulikus lift segítségével sikerült. Az ország himnusza tiszteletére segítséggel felálló pápa csak Vicente Fox elnök közbeavatkozásának köszönhetően nem hanyatlott visz-sza székére.

Emlékezetes képe a futball-világbajnokság díjátadó ünnepségének, hogy több brazil labdarúgó a figyelmet Jézus Krisztusra felhívó pólót viselt. A meccs lefújása után többen is látványosan imádkoztak. A történtek hátterét a Brazíliában zajló vallási reneszánszban kell keresni, amelynek olyan, Magyarországon is ismert sportolók a támogatói, mint például Silas, Taffarel, Lucio, Edmilson vagy César Sampaio. A sportolók által életre hívott civil szervezetnek 6500 élsportoló tagja van.