A pünkösdi jellegű szabadtéri istentiszteleteken nem ritka látvány a milliós
tömeg. Ez a felvétel Reinhard Bonnke német igehirdető nigériai rendezvényén
készült, 2000 novemberében Fotó: CfaN
Két svéd keresztény, David Berg és Gunnar Vingren egyszer csak arra lett
figyelmes, hogy a Szentlélek által inspirált imáikban rendszeresen egyetlen szó
ismétlődik. Kíváncsiak lettek arra, hogy a „Pará, Pará” szavak mire utalhatnak.
Miután a világtérképen megtalálták a hasonló nevű brazil tagállamot, ezt
missziós jelnek vették, és 1910. november 19-én ki is kötöttek Belém de Pará
városában. A két svéd, az Apostoli Hit Misszió megalapítói új fejezetet
nyitottak a kontinensnyi ország vallástörténelmében. Mivel nem beszélték a helyi
nyelvet, és semmilyen szervezet nem állt a szolgálatuk mögött, jobb híján
baptista vagy protestáns istentiszteleteken énekeltek – svédül. Ahogy elkezdték
beszélni a portugált, rögtön prédikálni is kezdtek, és fél évvel megérkezésük
után, 1911. június 8-án a megtérők megtapasztalták a Szent Szellem kiáradását is
– éppen úgy, mint a jeruzsálemi hívők pünkösdkor. Ők lettek a pünkösdizmus első
zsengéi Brazíliában.
Az akkor oly furcsa jelek miatt a baptista egyházból azonnal kizárt mintegy
tucatnyi hívő lett a ma már országszerte több mint 13 millió tagot számláló
Assambleia de Deus (Isten Gyülekezetei) egyház első közössége. Legnépszerűbb
televíziós evangélistájuk, Silas Malafaia szerint ma is valóságos szellemi
ébredés zajlik Brazíliában, aminek a legbiztosabb jele, hogy „a társadalom
minden rétegéből térnek meg az emberek, a színésztől a büntetőbíróig, a
minisztertől a futballistáig. Ébredés az, ha maga Isten jár közöttünk, és
jelenléte mindenütt átalakítja az emberek életét. Gazdagokét és szegényekét,
szépekét és csúnyákét, feketékét és fehérekét, akiket megment anélkül, hogy
különbséget tenne közöttük”.
Silas Malafaia