Nem a várakozások szerint alakult Vlagyimir Putyin szerdai, a Kremlben elmondott egy órás beszéde. Az újságírók, egy meg nem nevezett Kreml-hivatalnok információi és Dick Cheney, az Egyesült Államok alelnöke múlt hétvégi, nyíltan offenzív beszédei után, amelyeket a Szovjetunió volt tagállamaiban mondott el, azt remélték, hogy a beszéd hangsúlya a vádakkal szembeni védekezés lesz. Az orosz elnök azonban nyílt válaszok helyett burkolt kritikát fogalmazott meg Washingtonnal szemben, és az ország mai helyzete mellett a Kreml jövőre vonatkozó vízióiról beszélt.

Hat hónapot ad Ehud Olmert izraeli miniszterelnök arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek a palesztinokkal a végleges határ kijelöléséről. Amennyiben a Hamasz-vezette kormányzat erre nem hajlandó, a zsidó állam egyoldalúan dönt arról, mely területeket ad át és hol húzza meg a határokat.

Hosszas tárgyalássorozat eredményeképpen megállapodás született az elmúlt héten a szudáni kormány és a lázadók legnagyobb csoportja között. Persze korai lenne azt mondani, hogy a megállapodás eredményeképpen biztos, hogy helyreáll a nyugalom Szudánban, azonban mégis reményt adhat az évek óta húzódó darfuri konfliktus rendezésére, a száműzöttek hazatérésére, és az ország stabilizálására.

Irán atomprogramjának tisztázása helyett a demokrácia bukásáról és az amerikai kormányról szólt az a levél, melyet Mahmúd Ahmadinezsád intézett a héten a Teherán szemében Nagy Sátánnak tekintett Egyesült Államok elnökéhez. Az iráni vezető terjengős, tizennyolc oldalas levelében arról írt, hogy a demokrácia világszerte megbukott, és az amerikai kormány felé egyre nagyobb mértékben megnyilvánuló gyűlölet okait vizsgálta.

Angela Merkel német kancellár és George W. Bush fehér házi találkozójukon újra megerősítették, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez. A diplomáciai út végén, az American Jewish Committee ünnepségén Bush fontos stratégiai partnernek nevezte Merkelt, aki biztosította a hallgatóságot arról, hogy „Izrael létezéshez való jogát soha nem lehet megkérdőjelezni”.

Csúfos vereséget szenvedett a brit Munkáspárt a helyhatósági választásokon. A fiaskóra Tony Blair kormányfő a tőle megszokott határozottsággal reagált: meghökkentő kormányátalakítást hajtott végre, és nem volt hajlandó elárulni, mikor int búcsút a Downing Streetnek. Annyit azonban megígért: utódjának elegendő időt hagy majd a berendezkedésre még a következő választások előtt.

Két külföldit vett őrizetbe a rendőrség Bajorországban és Dél-Szászországban egy razzia során. A két férfi a gyanú szerint kapcsolatban áll az iraki Ansar al-Iszlám terrorhálózattal. A bajor belügyminiszter, Günther Beckstein szerint a németországi sejtből tagok utaztak ki, hogy iraki merényletekben részt vegyenek. A fő gyanúsított egy 48 éves iraki állampolgár, aki ellen a menedékjog-kérelme elutasítása után elfogatóparancsot adtak ki a hatóságok. A férfit okirathamisítással is vádolják. A másik gyanúsított egy 36 éves szír, akinek feltehetően két gyermek Németországba csempészése is a rovásán van. A belügyminiszter szerint a gyanúsítottak – többek között – körözött terroristákat is csempésztek európai országokba, akik azonnal megragadják a lehetőséget a támadásra akár Németországban is.

Összesen tíz év börtönbüntetésre ítélt egy spanyol bíróság két terroristát a 2002-es tunéziai bombamerényletben való részvételük miatt, amelyben huszonegy ember vesztette életét. Ahmed Rukhsart, egy pakisztáni, valamint Enrique Cerda Ibanezt, egy spanyol állampolgárt fejenként 5 év börtönre ítélték, terrorszervezettel való együttműködés miatt. A merényletben egy, az al-Kaidához kapcsolható szervezet, az Iszlám Szent Helyek Felszabadítási Hadsereg Dzserba szigetén, Észak-Afrika legöregebb zsinagógájába vezetett egy gázzal feltöltött tartálykocsit, amelyet felrobbantottak. A merényletben öt tunéziai és két francia állampolgár is életét vesztette.

Az elmúlt évek egyik leghatékonyabb katonai hackere, Gary McKinnonnak az Egyesült Államoknak történő kiadatásáról szerdán döntött egy londoni bíróság. A 40 éves kalóz 2001-ben feltörte az amerikai Védelmi Minisztérium számítógépes hálózatát, és adatokat semmisített meg egy haditengerészeti támaszponttal kapcsolatosan. Az akció után a bázison 300 számítógép vált üzemképtelenné. A döntést gyorsította, hogy az eset éppen a szeptember 11-ei terrortámadások után történt. Amennyiben az USA-ban elítélik, milliós nagyságrendű pénzbírságra, és legalább 60 év börtönre számíthat. A kiadatásról a végső szót John Reid brit belügyminiszter mondja ki.

Múlt heti számunkban a kereken száz éve, 1906 tavaszán indult pünkösdi-evangéliumi mozgalom gyökereiről írtunk. A világon ma minden harmadik keresztény – több mint 600 millió hívő – állítja azt magáról, hogy „Szentlélekkel betöltött” karizmatikus keresztény. Egy részük a hagyományos katolikus, illetve protestáns felekezetekben talált otthonra, ám többségük – elsősorban Afrikában és Latin-Amerikában – új, önálló egyházakhoz tartozik. A leglátványosabb fordulat a világ legnépesebb katolikus országában, Brazíliában történt, ahol a mintegy 30 millióra becsült pünkösdi-evangéliumi közösség a legutóbbi elnökválasztáson önálló jelöltet is indított, aki meglepetésre a harmadik helyen végzett. De nem csak Brazíliában történt vallási fordulat: Guatemalában, Nicaraguában és szerte Közép-Amerikában az összlakosság 25-40 százalékát is meghaladó pünkösdiek szintén komoly társadalmi-politikai tényezőnek számítanak.

Az Atletas de Cristo (Krisztus Atlétái) elnevezésű keresztény mozgalmat a brazil Minas Gerais futballcsapat kapusa, João Leite alapította 1978-ban. Tőle egy Forma–1-es pilóta, Alex Dias vette át az elnökséget 1986-ban.

Múlt heti számunkban a kereken száz éve, 1906 tavaszán indult pünkösdi-evangéliumi mozgalom gyökereiről írtunk. A világon ma minden harmadik keresztény – több mint 600 millió hívő – állítja azt magáról, hogy „Szentlélekkel betöltött” karizmatikus keresztény. Egy részük a hagyományos katolikus, illetve protestáns felekezetekben talált otthonra, ám többségük – elsősorban Afrikában és Latin-Amerikában – új, önálló egyházakhoz tartozik. A leglátványosabb fordulat a világ legnépesebb katolikus országában, Brazíliában történt, ahol a mintegy 30 millióra becsült pünkösdi-evangéliumi közösség a legutóbbi elnökválasztáson önálló jelöltet is indított, aki meglepetésre a harmadik helyen végzett. De nem csak Brazíliában történt vallási fordulat: Guatemalában, Nicaraguában és szerte Közép-Amerikában az összlakosság 25-40 százalékát is meghaladó pünkösdiek szintén komoly társadalmi-politikai tényezőnek számítanak.

A Fidesz „farvizén” újra parlamentbe jutott Kereszténydemokrata Néppártmáris elérte első jelentősebb politikai sikerét. Orbán Viktor szándékával szemben előbb külön képviselőcsoportot alakított, majd megakadályozta, hogy a Fidesz elnöke egy személyben dirigálja a két frakció munkáját összehangoló Magyar Szolidaritás Szövetségét. A KDNP célja egyértelműen az újjászerveződés – ehhez pedig elengedhetetlen az önállósodás.

Az ajtó kirobbant, a férfi elrugaszkodott. Átlendítette magát a védőrács túloldalára, és csak egy pillanaton múlott, hogy az Empire State Building tetejéről a mélybe vesse magát. A ruhája azonban beakadt, és ez elég volt ahhoz, hogy a biztonságiak elkapják, majd rövid dulakodás után a rácshoz bilincseljék. A népes turistasereg, amely az épület hetvenöt éves születésnapjára érkezett, sűrűn kattogtatott, de csak néhány magyar turistának jutott eszébe, hogy megfelelő szögből, a kamerát a rácson kidugva készítsen felvételeket. Ennek köszönhetően kerülhettek fel a másnapi Daily News címlapjára.

A Marlboro elhíresült reklámtevékenysége után a Pall Mall is belehúzott a vevőtoborzásba: február végén széles körű kampányba kezdett névre szóló direktmarketing-leveleivel, ami a reklámtörvény szerint tilos.

Lapzártakor kaptuk New Yorkból a szomorú hírt, hogy 79 éves korában elhunyt Márer György újságíró, az Amerika Hangja magyar nyelvű adásának nyugalmazott főszerkesztője. Nyolc éven át tudósította lapunkat az Egyesült Államokból, több száz cikke jelent meg a Hetekben. Az Amerikai Magyar Szabadságharcos Szövetség egyik vezetőjeként évtizedeken keresztül küzdött azért, hogy az ‘56-os forradalom méltó helyet kapjon Amerikában is a közgondolkodásban. Szívvel-lélekkel védelmezte emigrációba kényszerült egykori forradalmártársait a kommunista rendszerben rájuk szórt rágalmakkal és az újabb keletű gyanúsításokkal szemben is. Márer György ahhoz az újságírói generációhoz tartozott, akik számára a szakma több volt, mint foglalkozás: alázattal és tehetséggel végzett szolgálat az olvasók felé. Legendás volt megbízhatósága is. Éveken át, még a legutóbbi héten is pontban hétfő délután három órakor (a tengerentúlon ez reggel kilenc óra) csörgött szerkesztőségünkben a telefon: „Halló, itt Márer Gyurka beszél New Yorkból. Lenne néhány témám a hétre.” A telefon május 8-án, hétfő délután néma maradt – örökre.

Tisztelt Szerkesztőség!A Hetek 2006. április 28-i számában jelent megRimaszombati Andrea és Szlazsánszky Ferenc interjúja Dávid Ibolyával. Bár az interjú számtalan reflexiót elindított bennem, ami azt bizonyítja, mennyire gondolatébresztő és érdekes írásról van szó, terjedelmi okból most csak két, engem közvetlenül érintő bekezdésére reflektálnék.

Talán soha nem gyakoroltak még ennyire összehangolt nyomást a gazdasági élet szereplői a kormányra az államháztartás rendbetételével kapcsolatban. Az „ötletelés” során adóemelések, sőt új adók bevezetése is szóba került. A lapunknak nyilatkozó Petschnig Mária Zita szerint szükség van ugyan megtakarítási intézkedésekre, ám ennek az életszínvonalra gyakorolt hatása nem mérhető össze a Bokros-csomagéval.

A leendő kormány szándékai ma még nem ismeretesek, de Joaqin Almuniának, az EU gazdasági és pénzügyi biztosának minapi sajtótájékoztatójából kiderült: Gyurcsány Ferenc és Veres János biztosította Brüsszelt arról, hogy határozott lépéseket tesznek a deficit féken tartása érdekében.

Bár a legtöbb szakértői elemzés kizártnak tartja háború indítását Irán ellen, nem teljesen irreális végiggondolni, mi történne a világ és benne Európa vagy Magyarország energiaellátásával, ha mégis kitörne a háború. A történelem eddigi legtöbb háborúja ugyanis a józan megítélés szerint értelmetlennek, utólagosan céltalannak ítéltetett, sajnos mégis megtörtént.

A kormány keddi ülésén döntött az új autópálya-finanszírozási modellről: az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) a következő 75 évre szerződést köt az állammal, majd az idén kötvény-kibocsátással és hitelfelvétellel, mintegy 1,9 milliárd eurós forrást von be a beruházáshoz. Ezen kívül várhatóan fél éven belül tőzsdére viszik az ÁAK egyik részvénycsomagját is, amitől 30 milliárd forint tőkét remélnek. A piaci elemzők szerint ez az ügylet sok bizonytalanságot rejt, s nehéz megjósolni, hogy vonzó lesz-e a befektetők számára az autópálya-értékpapír.