Jelentéktelen ügy, mondhatnánk arra a tavaly februári csoportos garázdaságra, melynek a héten kezdődött el a bírósági tárgyalása. Csakhogy mind a vádlottak, mind a sértettek között olyan személyek szerepelnek, akik garantálják a további izgalmakat, közös történetük pedig több érdekes kérdést is felvet.

Megerősíti az iskolák hagyományos nevelő és oktató szerepét, visszaállítja a tanárok tekintélyét, visszaadja a tudás becsületét. Összességében szembemenne az elmúlt évek teljesítmény- és fegyelmezésellenes szemléletmódjával a gyökeres megújulást hirdető kereszténydemokrata oktatásirányítás. Világnézeti elvárásokat nem lehet megfogalmazni egy modern demokratikus társadalom oktatáspolitikájában, de értékelvárásokat igen - mondta a Heteknek adott interjúban Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásügyi államtitkára.

Az elmúlt húsz év tapasztalataiból arra a következtetésre juthatunk, hogy a kormányzati hatalom ellensúlyait erősíteni kell és nem gyengíteni. A rendszerváltás óta Magyarországon előforduló súlyos problémáknak szinte mindegyike megelőzhető lett volna erősebb független és pártatlan kontrollok működése esetén. Egy adott pillanatban ugyanis jó ötletnek tűnhet egy versenyautó sebességét úgy növelni, hogy megszabadulunk a fölösleges súlynak tűnő fékberendezéstől, de ez az újítás katasztrófához vezethet már az első kanyarban.

Május elején jobboldali értelmiségiek aláírásgyűjtő mozgalmat szerveztek Sólyom László köztársasági elnök újraválasztása céljából. A Sólyom for President mozgalom nyílt levelét immár ötezer, zömében jobboldali elkötelezettségű értelmiségi írta alá. A képviselőknek címzett levelet kedden többszöri megkeresésre sem vette át Schmitt Pál házelnök, aki maga is lehetséges államfőjelölt.

Mit szól Orbán Viktor filozófiájához, miszerint azért kell megváltoztatni az adórendszert, mert a jelenlegi arról szól, hogy az állam mindenkit adócsalónak tekint, ettől viszont bizalmatlanok az adószedők, az államot pedig óriási behajtó cégként figyelik.–ŰEzzel az értékítélettel önmagában egyetértek, de ez nemcsak a rendszerváltás óta van így, hanem néhány száz éve. Magyarországon a sertéstenyésztés akkor vált divattá, amikor törökök voltak az adóbehajtók, és csak a szarvasmarhát vitték el, mert muszlimok voltak. A Márai-féle polgárszemlélet – hogy én adózom, és utána kérek számon – még nem alakult ki. Nálunk sokan járnak szlovák rendszámmal, és közben a magyar utakat szidják, holott az összefüggés egyértelmű: ha Szlovákiában fizeti az adót, akkor ne a magyar utakat szidja. Nyilván demagóg kissé a példa, de jól mutatja az általános szemléletet. A fejlett demokráciákban azt mondják, az adózás nemcsak rossz, hanem szükséges rossz. Ettől messze vagyunk. Az orbáni 29 pontra adott ellenzéki reakció lényege, hogy a gazdagokat akarja tovább erősíteni.–ŰSzerintem nem kifejezetten a gazdagoknak kedvez, hanem egyértelműen a középosztály megerősítése a cél.Mivel most semmivel sincs több pénz, mint mondjuk két hónappal ezelőtt, adódik a kérdés: kinek a rovására erősödhet a középosztály? –ŰEzt még nem lehet tudni, mert az alsóbb jövedelemkategóriákban nincs tervben adónövekedés, tehát ebből az következik, hogy a társadalom más szféráiból veszi el.  19-ről 10 százalékra mérséklik a társasági adókulcsot, és az eddigi 50 millió helyett 500 milliós adóalapig lesz ez elérhető.–ŰHa az ebből származó bevételkiesést képesek pótolni, akkor ez egy nagyon jó szabály. A tőkebeáramlást tekintve kell hogy legyen hozadéka a jövőben. A mérséklés azonban a kisvállalkozásoknak csak azt a részét érintheti, akik egyáltalán nyereséget vallanak be. A társaságok harmada folyamatosan veszteséget vall, nekik mindegy, mennyi a társasági adó, mert nem fizetnek. Sikerül pótolni a kiesést?–ŰMost úgy tűnik, a költségvetési egyensúly biztosítéka a miniszterelnök által megnevezett 200 milliárdos banki különadó. Nálam még nem állt össze, hogyan lehet ezt beszedni. Egyrészt az az erkölcsi alap, amit a kormányfő emlegetett, csak kis részben helytálló: tény, hogy a magyar bankok számára biztosítottak egy rendelkezésre állási összeget, melyet a válság során lehívhatták volna, valójában azonban nem hívták le. Nekem a bankok egyáltalán nem a szívem csücske, szerintem Magyarországon nagyon drágák európai viszonylatban is, és nem véletlen, hogy a legnagyobb pénzügyi válságban is szép nyereségeket értek el, mindennek ellenére 200 milliárdot nem látok bennük. Ráadásul fél év alatt. A beszedés módját sem határozták meg, ám ha sikerül is beszedni, ne legyen kétségünk afelől, hogy annak következtében még drágább lesz a bankrendszer az ügyfelek számára.Újabb fontos változás a minimálbér adómentességének, illetve az adójóváírásának a megszüntetése.–ŰA minimálbér adómentesítésének eszköze az adójóváírás volt. Ha ezt úgy akarják kivezetni, hogy a nettó bére senkinek ne romoljon – márpedig ezt megígérték, és szerintem tartani is fogják –, ahhoz meg kell emelni a minimálbért. Az Orbán-kormány 1998 és 2002 között elég keményen emelte a minimálbért, és akkor is láttuk, hogy a minimálbér-emelés a még éppen életben lévő vállalkozásokat meg tudja nyomorítani.Hogy járnak a minimálbéresek? –ŰJól biztosan nem, hiszen számukra azt garantálják, hogy a nominális jövedelmük változatlan marad. Akkor járnának jól, ha a reáljövedelmük szinten maradna, vagy ha a nominális jövedelmük nagyobbra nőne a reáljövedelemnél. Erről azonban nincs szó. A családon belüli öröklésnél eltörlik az illetéket. –ŰEbben az ügyben ambivalens vagyok, mert ezen az alapon 20 milliárdot is lehet majd illetékmentesen örökölni, de ha valaki az adózott pénzéből vesz egy lakást, akkor nem kap kedvezményt. Az ajándékozási illetéknél ugyanez a helyzet: ha valaki ajándékba kap egy lakást a szülőktől, nagyon jó dolog, hogy nem kell illetéket fizetnie. Akik azonban nem kapnak ajándékba, hanem az adózott keresetükből vásárolnak, fizetnek vételi illetéket. A következő változás: 16 százalékra mérséklik a személyi jövedelemadót…–ŰAz, hogy lineárissá tesszük az adót, vagy az öröklési vagy az ajándékozási illetéket korlátozzuk, azt gondolom, ettől nem változik semmi. Ugyanis, tegyük fel, hogy valakinél – nem mindenkinél – a 16 százalékos szja adócsökkentést jelent. Ettől elvileg az várható, hogy azt a jövedelmét is bevallja, amit eddig nem. De tegyük hozzá, hogy a béreket terhelő közterhekből az szja a kisebbik, mellette ott van a 17 százalék nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, és még a munkáltató is fizet utána 27 százalékpontot. Következésképpen az szja 2 százalékos csökkentése nem akkora lépték, ami becsületesebb adózásra ösztönözne. Aki el tud titkolni 18 százalékot büntetlenül, az a 16-százalékot is el fogja titkolni.Adómentes lesz az otthoni pálinkafőzés. –ŰLehet úgy is pálinkát főzni, hogy a fogyasztó megvakul. Kérdés, hogy saját használatra főz-e, amivel csak a saját egészségét kockáztatja, vagy kereskedelmi forgalomba is kerülhet a házi pálinka. Ha a bögrecsárdák száma ezáltal nőhet, akkor csökken a jövedéki adóbevétel, amit valahonnan pótolni kell. Első olvasatra pozitívnak tűnik, hogy bevezetik az adózás alá nem vont jövedelem fogalmát, vagyis például ha valaki az otthonában egy kertészt fogad fűnyírásra, a kifizetett pénz adómentes.–ŰEz életveszélyes gondolat.Mert?–ŰHa azt mondom, hogy a származékos dolgot nem adóztatom, akkor itt alapvetően a bányászt és a földművest lehet megadóztatni, mert eredeti érték náluk jön létre, minden más származékos. Tehát ha az a törvény, hogy az adózott pénzből kifizetett bér, honorárium után ne kelljen adózni, a kérdés az: hol a határ? Ha kijön a vállalkozó megszerelni a vízcsapomat, akkor ő adózzon, vagy ne? A házitanító adózzon, vagy ne? A bejárónő adózzon, vagy ne? És hogyan lesz biztosítása a házitanítónak? És ha a bejárónő vesz egy autót, miközben semmilyen kimutatható adóköteles jövedelme nincs, és vagyonosodási vizsgálat keretében az adóhivatal megkérdezi, miből volt rá pénze, miközben a hivatalos adatok szerint még kenyérre sem volt, akkor hogyan bizonyítja, hogy ebből az adómentes forrásból szerezte? Előfordult, hogy a hatóság helikopterről figyelte, amint a családtagok kalákában szüreteltek. Az állam ilyen mohósága óriási ellenérzéseket szül. –ŰSzerintem többször kellene helikopterrel figyelni, és ha már itt tartunk, a munkaügyi és adóhatóságnak az építkezésekre is többet kellene kijárnia, mert nem normális dolog, hogy az aktív korosztály jelentős hányada meg sem jelenik a közteherviselésben. Nálunk minden ötödik forint úgy jön létre a gazdaságban, hogy nem adóznak utána. Sőt, lehet, hogy a feketegazdaság aránya már 24-25 százalék, miközben az európai átlag 10-11, a skandináv 4 százalék.

Olcsóbb lehet a jövőben a lakossági és kisfogyasztói villamos energia, illetve földgáz és a távhő is, ám döntően nem a Fidesz-kormány által a héten elfogadott hatósági áras rendszer miatt. Az árképzést ugyanis a piaci viszonyok mellett az orosz gáznak való kiszolgáltatottságunk is befolyásolja, valamint drágítják a számláinkat azok a díjtételek, amelyeket az állam – törvénymódosítás nélkül – eddig is csökkenthetett volna. Felsmann Balázst, egykori szakállamtitkárt, energetikai szakértőt kérdeztük.

Rövid életű lehet a holokauszttagadás büntethetősége, ha az Országgyűlés által a héten elfogadott új törvényt a köztársasági elnök aláírja, és ezáltal új, nagy valószínűség szerint alkotmányellenes és bizonyosan alkalmazhatatlan szabály lép a nemrég elfogadott, a szabadságot és az emberi méltóságot tisztelők által megnyugvással fogadott törvényi rendelkezés helyébe.

Megkönnyítik az iskolák egyházi kézbe adását, valamint szigorúbban büntetik a tanárbántalmazást a héten elfogadott, közoktatást érintő jogszabályok. Pedagógusberkekben sokan a közoktatás rekatolizációjától, a világnézetileg semleges oktatás eltörlésétől, a tanárok elbocsátásától tartanak az elfogadott és a kilátásba helyezett törvények alapján.

Borsod megyében, Miskolc közelében az utóbbi napokban is hatalmas károkat okoztak a Bódva, a Sajó, a Hernád folyó, illetve a megduzzadt kisebb patakok. A legfőbb probléma abból adódott, hogy az esőzések miatt megáradt folyók „visszaduzzasztották” egymást. Az ár pedig a legváratlanabb irányból, a szántóföldek felől érte el a falvakat.

Jó szándékban nincs hiány a kormány részéről, a lehetőségek viszont szűkösek – nyilatkozta lapunknak a mezőgazdaságot ért károk enyhítése kapcsán Gráf József korábbi mezőgazdasági miniszter. Mint elmondta, a honi mezőgazdaságot a természeti csapáson túl az is sújtja, hogy a gazdáknak nincsen egységes érdekképviseletük. Márpedig az uniós verseny csak erősödni fog: 2013-tól minimálisra csökken a nemzeti agrártámogatások aránya, vagyis jobban kell igazodnunk a Brüsszelben megszabott irányvonalhoz – amelyen azonban mi is alakíthatunk.

Ha a rengeteg eső és az árvizek miatt kevesebb és gyengébb minőségű is lesz a gabona-termés, ez nem fog kenyérgondot okozni Magyaror-szágon.

Akadt olyasmi a Fidesz-program gazdasági és pénzügyi részében, amire azt mondaná: kár, hogy nem nekem jutott eszembe?

A görög mitológia szerint a legmagasabb hellén hegyen, az Olümposz tetején található az istenek örök lakhelye. A havas hegygerincen, felhőktől koszorúzva állt a görög Pantheon, melyben Zeusz uralkodott. Meglepetésünkre ezt a képet példaként emlegette egy – amúgy a miniszterelnökségen dolgozó – tanácsadó azzal kapcsolatban, hogy mi is a funkciója az Orbán Viktor által életre hívott miniszterelnökségnek az új magyar politikai rendszerben.

„Önöknek épül az Önök pénzéből” – olvashattuk hosszú időn keresztül a hatósági tájékoztatót egy-egy útépítés, felújítás során a direkt erre a célra készített táblákon. A parkolóhelyek kapcsán pontosabb lenne a szöveg úgy, hogy „Önöknek épült az Önök pénzéből, hogy néhány magáncég betegre kereshesse magát”. Egy kedden megszavazott törvény kapcsán állítólag pozitív változás várható.

Lapzártánkig újabb árhullámok indultak el az észak-magyarországi folyókon, több helyen pedig rekordszinten tetőznek majd a folyók. Jelenleg mintegy kétezer kilométeren van árvízvédelmi készültség, a gátak megerősítésén több ezren dolgoznak. A Nógrád megyei Pásztón kétezer ember kitelepítését kellett elkezdeni, mert veszélyes szintet ért el a vízszint a város fölötti tározóban. Itt és Borsodban is veszélyhelyzetet hirdetett a kormányzati koordi­nációs bizottság. És hiába engedik le a Sió-csatornán keresztül, egyre magasabb a Balaton vízszintje is.

Több milliárdra becsülik a mezőgazdaságban okozott károkat az agrárszervezetek. Eddig mintegy százezer hektáron maradt el a vetés és a gyümölcskezdemények csaknem negyede a földre hullott, nem beszélve a rengeteg eső miatti rothadásról és gombabetegségek okozta károkról. Mivel a folyók és a csatornák is telítettek, szinte lehetetlen levezetni a fölösleget a földekről, csak a teljes száradás után lehet majd újra a munkához látni.A búzavetésekben várhatóan nem okoz nagy kárt az eső, a kukorica- és napraforgótáblák viszont minden bizonnyal megsínylik a viharos időjárást. Baj itt is akkor lehet, ha a növényvédő gépek nem tudnak időben rámenni a táblákra, és a növényen megjelennek a gombabetegségek. A betakarítást az nehezítheti, hogy az erős szél és a víz sok helyen „lefektette”, megdöntötte a búzát, árpát. A tehenészetekben az áramkimaradás okozott gondot, több telepen a napi kettő helyett egy fejésre kényszerültek, ami 25-30 százalékos tejtermelés csökkenést eredményezett. A belvízzel borított, illetve károsan átnedvesedett gyepterületeken a juhok legeltetése átmenetileg vagy tartósan szünetel. „Legalább három állattartó telepet kell fertőtleníteni, és 150 tonna állati tetemet kell ártalmatlanítani” – állítja Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelem főigazgatója, hozzátéve, hogy több tízezer állatot kell majd beoltani lépfene ellen. A Tolna megyei Csikóstőttősön több mint tízezer alig kéthetes csibe fulladt meg, három és fél millió forint a kár. A baromfitelepet a megáradt Baranya-csatorna öntötte el, hiába erősítették meg kívülről homokzsákokkal, a víz alulról tört fel. A méhészetekben is kritikus helyzetet okozott a viharos és rendkívül csapadékos időjárás, az akáclegelők faállománya és virágzata jelentősen károsodott, a méhek nektárgyűjtő és megporzó tevékenysége tartósan szünetelt. „Köszönjük szépen, elég a májusi aranyból, nekünk most néhány hét napsütéses száraz idő kéne a növény-egészségügyi munkák elvégzéséhez, a virágzás végbemeneteléhez. Különben jön a peronoszpóra és a lisztharmat, és veszélybe kerülhet az ez évi termés” – mondta el a Heteknek Horváth Csaba. A Hegybírók Nemzeti Tanácsának főtitkára szerint a borvidékeken már most minimum két hét lemaradás van az ilyenkor szokásos vegetációs állapothoz képest, míg más helyen a vihar és a szélkárok sok esetben fiatal hajtásokat tördeltek le a szőlőültetvényeken. Kevesen gondolták volna, de az éves szinten 10,5-12 milliárd forint termelési értéket produkáló, 6-7 százalékos nyereséggel 24 ezer hektáron gazdálkodó halászati, haltermelő ágazat is jelentős károkat szenvedett – jelentette be a Haltermelők Országos Szövetsége. A halastavak átszakadt gátjai miatt sok helyen „megszöktek” a halak, és az áradat elmosta a már kikelt ivadékokat is.

„Ha kialakulna itt egy valamilyen kisebbség, a Szlovák Nemzeti Párt gyorsan elbánna vele. Ha a Szlovák Köztársaság érdekei ellen dolgoznának, villámgyorsan kiutasítanánk őket az országból. Ha Szlovákia ellen lépnek fel, menjenek oda, ahol állampolgárok” – fogalmazta meg kendőzetlen véleményét a törvényhozási vitában Ján Slota nacionalista pártelnök, majd a magyar jogszabályra válaszul a szlovák parlament, saját kisebbségeit hátrányos helyzetbe hozva, módosította állampolgársági törvényét.

Miért rendelte haza Önt Robert Fico Martonyi János leendő magyar külügyminiszter látogatását követően? Diplomáciai hadüzenet volt csupán, vagy érdemi kérdéseket akartak személyesen megbeszélni?–ŰEz egy bevett diplomáciai gyakorlat annak jelzésére, hogy nem értünk egyet a magyar parlament azon eljárásával, amely közvetlenül érinti Szlovákia állampolgárainak közel tíz százalékát. A két ország közti jószomszédi és baráti együttműködésről szóló szerződés értelmében Magyarországnak egyeztetni kellett volna a szlovák kormánnyal. Ilyen egyeztetéseket irányoznak elő a Velencei Bizottság 2001-es határozatai Orbán Viktor korábbi miniszterelnöki gyakorlata kapcsán, és az európai kisebbségekért felelős biztos bolzanói javaslatai is. Magyarország új kormánya nem tett eleget ezen kötelezettségeinek. A szlovák külügyminisztériumban azt tettem, amit meg kellett tennem, majd visszatértem Budapestre.Az unió számos országában és még Szlovákiában is létező gyakorlat a kettős állampolgárság megadása. Ezekhez képest mennyiben kriminális a vonatkozó magyar törvény?–ŰHelytelen összehasonlítani a magyar és a szlovák állampolgárságról szóló törvényt. Azok a cseh és a szlovák állampolgárságot szabályozzák – a csehszlovák föderáció kettéválása után – bilaterális szerződéseken alapulnak, nem pedig az egyoldalú diktátumon, ahogyan ezt a magyar törvény esetében látjuk. Az új magyar törvény nem veszi figyelembe a párizsi békeszerződés 1947-ben rögzített tényleges határait, és újra életre hívja a Nagy Magyarországot, mely az első világháborúban megszűnt. A román törvény, amelyre a magyar politikai elit oly’ sokszor hivatkozik, az állampolgárság igénylésekor származási korlátokat szab, amit a magyar törvény a magyarokra vonatkozóan eltörölt. A magyar törvény már nem a családok összekapcsolódásáról, vagy humanitárius kérdésekről szól, hanem a bel- és külpolitika, sőt a geopolitikai eszközévé vált. Célja egy tíz évvel ezelőtti Fidesz-program megvalósítása: 15 milliós magyar közösséget létrehozni a Kárpát-medencében azáltal, hogy minden szomszédos országban lakó magyarnak intézményesített és jogi kapcsolata legyen a magyar állammal. Itt tehát a magyar nemzet politikai értelemben vett egységesítése zajlik, a választójog későbbi megadásának ígéretével. Ez tulajdonképpen a ’90-es évek háború utáni Balkánjához hasonló törekvés érvényesítése, beavatkozás egy szomszédos állam belügyeibe. Nem szeretnénk, hogy ellopják tőlünk a magyar nemzetiségű állampolgárainkat. Ők is a sikeres önállósodásunk részesei. A magyar törvény semmit nem nyújt nekik, csak jogi bizonytalanságot és újabb feszültségek forrásait. Ezekről a pártok képviselőivel tárgyalni próbáltunk, de sajnálatunkra visszautasították az egyeztetési kísérleteinket.Milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet Szlovákiának több százezer felvidéki magyar anyanyelvű adófizető magyar állampolgársága?–ŰA kockázat már abban megbúvik, ahogyan ön a kérdést felteszi. Nem léteznek semmilyen felvidéki adófizetők, csak a Szlovák Köztársaság állampolgárai léteznek, akik a törvényekkel összhangban befizetik az adókat. A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat akarja a szuverén állam említett állampolgárait felvidéki adófizetőkké változtatni. Mi alapvető különbséget látunk a nemzethez való tartozás és az államhoz való tartozás között. Nem engedhetjük meg, hogy gyengüljenek magyar nemzetiségű polgáraink kötődései a szlovák államhoz, hiszen már több mint 90 éve élnek velünk polgártársként a mai Szlovák Köztársaság területén. És azt szeretnénk, hogy ez így is maradjon. Olvassa el a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslathoz és a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényhez tartozó parlamenti hozzászólásokat. A hatalmon lévő párt képviselőinek tapsvihara mellett a Jobbik képviselői egyebek közt a müncheni szerződést és a bécsi döntőbíróságot dicsérték, valamint határmódosításról beszéltek. A Hatvannégy Vármegye Mozgalom szélsőséges tagja annak örült, hogy ami a párizsi békeszerződés revizionista szimbólumok felelevenítését tiltó cikkelye miatt eddig nem válhatott valóra, most hivatalos államünneppé válik. Önöknél állami politikává vált a revizionizmus. Képzelje el, mi történne, ha a világháború utáni rendezéssel kapcsolatos elégedetlenkedésüket az unió más tagállamaiban is hasonló módon kezdenék kifejezni az egyes befolyásos politikai pártok. Itt sokkal többről van szó, mint a Szlovák Köztársaság állampolgárairól. Egy revíziós tragédiát már megéltünk. Nem akarjuk, hogy a Szlovák Köztársaság magyar nemzetiségű állampolgárai fizessenek rá a feltámadó revizionizmus felelőtlen politikájára. (Sz. Z.)

A 85 oldalas kormányprogram legitimációs magyarázattal indul és törekvések felskiccelésével folytatódik, de itt meg is torpan, a konkrétumokkal adós marad. Az viszont már az elején kiderül, hogy a Fidesz miért gondolkozik alkotmányozó nemzetgyűlésben szimpla parlament helyett: ha a választók kétharmados, azaz alkotmányozó többséggel emelnek hatalomba valakit, akkor egyértelműen azt üzenik, hogy alkotmányozni is kell - gyakorlatilag egy biankó csekk alapján.