A héten befejeződött a búza aratása szinte az egész országban. A gazdáknak azonban nincs oka örömre, mert sok helyen a járhatatlan talaj miatt komoly mennyiségi veszteségük lett, de a minőséggel is gondok vannak, hiszen a gombabetegségek az esőben ellenállás nélkül fertőzték a gabonát. A leggyakoribb fertőzés a fuzárium gomba, ami rózsaszínűre színezi a kalászt, és erősen mérgező, így az ezzel fertőzött búza szinte semmire sem használható.
„Három hétig vágtuk a búzát itt Szeghalom térségében, de fuzárium-mentes búzatáblával nem is találkoztunk” – mutatja a gombafertőzött gabonát Kis László gazda, aki béraratást vállalva szinte végigdolgozta az idényt.
A gazda szerint évtizedek óta nem volt ilyen gyenge a termés, annak ellenére, hogy sokat költöttek a védekezésre. Az eső olyan mikroklímát teremtett a gombák számára, amiben szinte lehetetlen volt hatásosan védekezni.
„Ilyen csapadékos időben akár hatszor is lehetne gombaölőzni, amit viszont a búza ára végképp nem bírna el, és még akkor sincsen garancia arra, hogy nem lesz fuzárium” – magyarázza.
A környékben sok gazdának maradhat a nyakán az eladhatatlan termény. Ha ugyanis száz búzaszemből kettőnél több a fertőzött, azt már a legtöbb helyen nem veszik át. A fertőzött búzát még takarmányozásra sem lehet felhasználni, mert a gomba a raktározás során mérgező toxint termel – hangsúlyozta Szabó Zsolt gabonakereskedő, aki hozzáteszi: óvatos becslések szerint is több ezer tonna átvehetetlen búza köt majd ki az égetőkben, ami viszont hosszú távon a kenyér árára is hatással lesz.
A probléma csaknem az egész országban sújtja a gazdákat, kivéve a Dunántúl egyes részein, ahol most is kiváló minőségű a termés. Ács József gazdálkodó, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a sajtó útján bizonyos körök szándékosan keltik a pánikhangulatot. A 1,7 millió hektár kalászos termőterületen közel négymillió tonna gabona termett, ami – még ha fuzáriumfertőzötteket le is számoljuk – bőven elég a hazai piac ellátására. A szakember szerint marad exportra is gabona. „Az, amit most lát, igazi magyar jelenségnek számít: a gabonatermék-pálya minden résztvevője sír, hogy rosszul jár, a termelőtől a pékig mindenki a bajairól beszél” – mondja Ács József, aki magyarázatul egy számtanpéldát hoz fel. Hogyan lesz a termelő által előállított harminc forintos kilónkénti gabonából háromszáz forintos kilónkénti kenyér? Ha ez a képlet működik, márpedig működik, akkor valaki csak jól jár a gabonával. Ács József szerint tudatos árletörés folyik, aminek a végén a termelő fog ráfizetni, és ezen a gyakorlaton éppen itt az ideje változtatni.
„Most nehezebb összeszedni azt a búzát, ami ahhoz szükséges, hogy egészséges lisztet lehessen őrölni. Ezért nagyobb távolságról, magasabb áron lehet bevásárolni, ami miatt drágul majd a liszt, főként ha importra kényszerül a malomipar. Erre nagy tételben már régen volt példa – vélekedik ugyanakkor a kialakult helyzetről Árendás Péter vállalkozó, malomipari szakember.
A rossz búzatermés mellékhatásait egy-két hónapon belül megérezhetik a fogyasztók. A szakemberek számításai szerint ősztől 20-25 százalékkal kerülhet többe a mindennapi kenyér, de a gyenge gabonatermés hatásai ma nem számíthatóak ki pontosan.
Konklúziót a gabonapiaci helyzetből nehéz lenne levonni, de talán a legfontosabb az, amit Ács József fogalmazott meg: nyugodjunk meg, lesz még búza, lesz még lágy kenyér. Optimistán kell a jövőt szemlélni, mert a pesszimizmus épp elég kárt tett már a gabonában és az országban.
2010. 07. 30. (XIV/30)
