„A közbeszerzések 65-70 százaléka korrupcióval érintett, ami számomra azt jelenti, hogy kizárható, hogy ennek csak egy párt vagy csak egy érdekkör lenne a kedvezményezettje” – nyilatkozta a Heteknek Alexa Noémi, a korrupcióellenes civil szervezet, a Transparency International (TI) ügyvezetője, akit az úgynevezett elszámoltatásról kérdeztünk. Papcsák Ferenc kormánybiztos és kollégái hetente állnak elő újabb és újabb, az előző politikai garnitúrát érintő korrupciógyanús üggyel. Mennyire segíti a korrupció elleni küzdelmet, hogy kormányzati szinten zajlik az MSZP–SZDSZ politikai elitjének úgynevezett elszámoltatása? –ŰHa politikai motivációból indulnak is az akciók, visszatartó erejük akkor tud lenni, ha eljárás és szankció követi őket. Egyébként tipikus nemzetközi gyakorlat, hogy a hatalomváltáskor az új politikai vezetés igyekszik elődjeinek úgynevezett piszkos ügyeit feltárni. Nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is felmerül, hogy mennyire kiegyensúlyozott egy ilyesforma politikai akció. Papcsák úrnak és kollégáinak a tevékenységét az minősíti például, ha csak ellenzéki önkormányzatok esetében találnak gyanúsnak vélt ügyleteket. A közhangulat azonban azt követeli, hogy a tolvajokat, azaz a korrupt politikusokat kőkeményen büntessék meg. Az elszámoltatás okozhat-e társadalmi katarzist?       –ŰOkozhat, de egyelőre még nem világos, hogy a kormányzati elszámoltatás milyen mélységű lesz, és milyen eredménnyel zárul majd. A TI kutatásai alapján úgy tűnik, hogy Magyarországon nemzetközi viszonylatban is nagyon mély a politikai és gazdasági elit összefonódása, azaz nem egy-két politikus vagy minisztériumi vezető botlásáról van szó. A párt- és kampányfinanszírozást, illetve a közbeszerzések szféráját áthatja ez a „szisztéma”. A korrupció rendszerszerű. Olyan érdekhálók, úgymond „polipok” működnek, melyeken keresztül professzionálisan zajlik a közpénzek illegális felhasználása. Kutatások szerint például a közbeszerzések 65-70 százaléka korrupcióval érintett, ami számomra azt jelenti, hogy kizárható, hogy ennek csak egy párt vagy csak egy érdekkör lenne a kedvezményezettje. Amennyiben az elszámoltatás keretében ilyen ügyletek napvilágra kerülnek, és bizonyítást nyernek, az okozhat társadalmi katarzist. Bár a világ számos országában nagyobb a korrupció, európai összehasonlításban mégis súlyosan elmaradottnak számítunk. Mindez mély politikai és erkölcsi válságot okoz a társadalomban. A katarzishoz az szükségeltetne, hogy a rendszer lebontása megkezdődjön.2002-ben is hasonló volt a közhangulat, melyet akkor az MSZP–SZDSZ-koalíció Keller László közpénzügyi államtitkári megbízatásával igyekezett meglovagolni. Ma Keller László „politikai hullának” számít, örülhet, ha egy vidéki polgármesteri széket meg tud szerezni, a katarzis elmaradt. Mi az oka az ilyen akciók sikertelenségének?–ŰA korrupciós ügyeket a világ minden táján a legnehezebb bizonyítani. Magyarországon csak egy gazdasági és politikai elit van, még ha az utóbbi pártokra tagolódik is. Nagy ügyek esetében kizárt, hogy csupán az egyik oldal érintettségét lehessen bizonyítani.Papcsák úr tényfeltárása egyébként stabil jogi alapokon áll? –ŰA kormánybiztos rendelkezik kellő jogi eszközzel ehhez a munkához, nem él vissza a hatalmával, ha átnézik kollégáival az állami szerződéseket. Az igazságszolgáltatás, a rendőrség, az ügyészég és a bíróság is bír ilyen eszközökkel. Még nem tudjuk megítélni, mennyire politikai az elszámoltatás, csak akkor lehet értékelni, ha lezárultak az ügyek. Számomra inkább az hiányzik, hogy nem rendszerszerű a korrupció elleni fellépés. Az elszámoltatáson túl egyelőre keveset hallani a megelőzésről és az új kormány korrupció elleni stratégiájáról. Nem kellene a spanyolviaszt feltalálni, a nemzetközi tapasztalatokból egy sor bevált intézkedés átvehető lenne.Honnan lehet tudni, hogy valódi, tényszerű elszámoltatás zajlik, vagy politikai leszámolás, egyfajta „vérbírói” tevékenység? –ŰEmlítettem, hogy a közbeszerzések nagy többsége korrupcióval van átitatva. Ezek jelentős része az önkormányzati szférát érinti, tehát ha csak az egyik oldal által vezetett városok esetében találnak majd gyanús ügyleteket, akkor nyilvánvaló, hogy részlehajló módon zajlik az elszámoltatás. Ha így lesz, akkor biztos szimpla leszámolás zajlik csak.A korrupció elleni küzdelem szempontjából nem lett volna jobb, ha egy független és hiteles szakemberekből álló, úgynevezett „Tiszta kezek” hivatalt állítanak fel az ilyen ügyek feltárására?–ŰHongkongban találták ki ezt az Antikorrupciós Ügynökség-modellt, ahol sikereket is ért el, de az a tapasztalat, hogy Kelet-Európában ellentmondások kísérik az ilyen szervezetek működését, aminek az oka, hogy sikerük egy hatalmi helyzethez köthető. Általában a választások környékén szokták életre hívni az ilyen intézményeket, majd idővel adminisztrációs eszközökkel ellehetetlenítik a munkájukat, például leváltják a sikeres vezetőiket, csökkentik hatásköreiket, vagy megnyirbálják a költségvetésüket. Magyarországon inkább a jelenlegi bűnüldözési és igazságszolgáltatási rendszert kellene úgy megerősíteni, hogy érdemben képes legyen fellépni a valódi, ma még szinte mindenhol jelen levő korrupció ellen. n

„Akár hatósági erőt is alkalmazni kell!” – jelentette ki egyik korábbi beszédében Tarlós István. A Fidesz-KDNP főpolgármester- jelöltje ezt Budapest „hajléktalankérdése” kapcsán jegyezte meg, összhangban a Belügyminisztérium nemrég ismertté vált jogszabálytervezetével. Az ügyben több jogvédő és a fedél nélkül élők gondjaival foglalkozó szervezet adott hangot abbéli véleményének, hogy az ilyesfajta „egyoldalú” módszer nemcsak szakmaiatlan és az emberi jogi korlátokat feszegeti, hanem újra is értelmezi az állam szociális felelősségét.

„Lehet, hogy egyszer engem is újraanyakönyveznek, mert az átkosban születtem, pitiáner banda” – kommentálják a Szabó Ervin Könyvtár átnevezésével kapcsolatos híreket az interneten fórumozók, akik zömmel egyetértenek abban, hogy aki ilyesmit javasol, az egyrészt nem ismeri Szabó Ervin munkásságát, másrészt sokkal jelentősebb kérdések elől szívja el a döntéshozói levegőt.

„A mai gyerekek az internet bennszülöttjei, szüleik csak emigránsok a digitális világban” – hangzik el szakértők részéről. Egyes felmérések rámutatnak, hogy a fiatalok naponta akár 3-4 órát is eltöltenek az interneten, és ez az idő egyre növekszik. A szülőtársadalom pedig többnyire még mindig nem tudja vagy nem érti, hogy mit csinálnak csemetéik a monitor előtt. A legfrissebb vizsgálatok többek között azt is kimutatták, hogy a magyar gyerekek és fiatalok 40 százaléka már találkozott pornográf internetes tartalmakkal.

Négymillió forint értékben osztott ki élelmiszer­-adományt a Hit Gyülekezete karitatív szervezete, a Hites Adakozók Hálózata (HAH) szeptember 11-én és 18-án a Baranya megyei Ormánságban. A hívők önkéntes adományából összegyűjtött, az árvíz- és belvízkárosultak számára létrehozott alapból mintegy négyszáz család kapott fejenként körülbelül tízezer forint értékű, jó minőségű, azonnal fogyasztható vagy gyorsan elkészíthető élelmiszert, illetve magas ásványianyag- és jódtartalmú ivóvizet tartalmazó csomagot.

Forintosítani ugyan nem tudja, de meggyőződése, hogy Szeged számára óriási pluszt jelentene, ha kormánypárti vezetése lenne. Ezzel érvel B. Nagy László, a Fidesz helyi polgármesterjelöltje. A jelenlegi polgármester, a szocialista Botka László azonban a – Fidesz által szinte mindenütt adu ászként kezelt – „színre színt” elv ellenkezőjét állítja. Szerinte a kormány sem adni nem tud Szegednek, sem elvenni tőle, ezért az adott polgármester felkészültsége a meghatározó a város jövőjét illetően.

Bizarr pillanat, amikor a Jobbik a barátságot és az elfogadást tűzi zászlajára. Mégis ez történt Ajkán, a World Trade Center arab terroristák általi lerombolásának kilencedik évfordulóján, ahol a várakozásokkal ellentétben csak egy újabb vidéki kampányhaknit kaptak Vonától a radikális jobboldal szurkolói – arabok és színvonal nélkül.

„Az utóbbi hetekben egy kicsit többet rengett a föld Magyarországon a megszokottnál, van ennek valami különleges oka?” (A Hetek kérdése Mónus Péter szeizmológushoz)

A Magyarországi Katolikus Egyház továbbra sem hajlandó a kánonjog alapján eljárni - vagyis belső egyházi fórumokon igazságot szolgáltatni - azokban az esetekben, amikor főpapjainak erkölcsi tévelygései kerülnek terítékre. A Fővárosi Bíróság előtt jelenleg is zajló ügyben az esztergomi papi szeminárium elöljárójának egy homoszexuális prostituálttal folytatott állítólagos viszonya körül bonyolódnak a cselekmények.

Merne velem ötezer euróban fogadni, hogy Ön lesz a főpolgármester, és nem Tarlós István, a Fidesz jelöltje?

Politikai szempontból sokkal könnyebben sikerült a fideszes vezetői körök szerint a kormány első száz napja, mint azt előzetesen várták. Elégedetlenség – egy kormányzati tanácsadó szavait idézve – csak a „saját bolondjaik” miatt alakulhatott ki e társaságban, mivel az ellenzék a várakozásaik alatti nívón szerepel. Az önkormányzati választásokat követően várhatóak a komolyabb gazdasági intézkedések, de a Fideszben ma leginkább saját maguktól félnek.

Nem gondolta úgy, hogy a sztriptízshow-ban való szereplése nem helyénvaló, vagy akár vissza is üthet a választási kampányban?

Szinte biztosra vehető, hogy húsz év után ő váltja Demszky Gábort Budapest élén, ennek ellenére Tarlós István még nem tervezi a győzelmet követő ünnepséget.

Noha történelmi csúcsot ért el a svájci frank a forinttal szemben, a kormányzó párt népszerűsége töretlen. Úgy tűnik, a mikrogazdaságban meghozott kormánydöntések (pálinkafőzés szabadsága, adókönnyítések), az erőteljesnek ható ígéretek (készül a segítség a devizahiteleseknek) ellensúlyozzák az árfolyamveszteséget, illetve azt a tényt, hogy a makrogazdasági adatok a kormányváltás ellenére sem javultak.

Dr. Szabó Erika, a Közigazgatásügyi és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a magyar történelmen belül példátlan átalakításként aposztrofálta azt a folyamatot, melyet napjainkban hajtanak végre a közigazgatásban. Ennek részeként kívánják újragondolni a főispáni feladatkört, a kormányzati politika minél teljesebb helyi érvényesülésének érdekében.

A várakozásoknak megfelelően a Fidesz egykori biztonsági igazgatóját, frissiben tábornokká emelt volt kommandóst nevezték ki az újonnan megalakult Terrorelhárítási Központ élére. A szocialisták magánhadsereget emlegetnek, a szakemberek szerint ugyanakkor elkerülhetetlen a hazai terrorelhárítás megújítása. Igaz, ennek mikéntjével nem mindenki ért egyet.

Az utóbbi hetekben egy kicsit többet rengett a föld Magyarországon a megszokottnál, van ennek valami különleges oka?– Azt gondolom, nincs semmilyen extrém oka, hiszen átlagosan minden évben van 5-10 rengés, ami a lakosság által is érzékelhető. Volt már olyan év, amikor csak három ilyet regisztráltunk, de előfordult olyan is, hogy tizenötöt.Ezek szerint teljesen normális, hogy augusztus 14. és 22. között fél tucat, a lakosság által is érezhető földrengés volt az országban?– Ha teljesen normális lenne, akkor nem beszélgetnénk most erről. De ettől még alapvetően nem változott Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége. Mégis mi okozza a hazánkban tapasztalt földrengéseket?– A földrengések többsége úgynevezett tektonikus rengés, amelyekhez a kéreg alatti mechanikai feszültség vezet. Ez a feszültség – amelyik a kőzetlemezek folyamatos mozgásából ered – felhalmozódik, ennek hatására a kőzetdarab eltörik, vagy gyakrabban egy már korábbi törésvonal mentén a lemez hirtelen elmozdul. Az eddig elmondottak alapján sejteni lehet, hogy a feszültség a lemezek határán fejti ki leginkább hatását, mégis a lemezen belül is megnyilvánulhat. Mi ugyan nem vagyunk közel lemezhatárhoz, hiszen a legközelebbi a mediterrán térségben van, de itt is vannak kisebb tektonikai egységek, kőzetblokkok, amelyek szintén mozognak egymáshoz képest. Igaz, a létrejött feszültség nálunk szerencsére nem okoz nagyobb rengéseket.Ha jól tudom, nem igazán létezik biztos módszer a földrengések előrejelzésére. Ennek fényében mi a jelentősége az ilyen kimutatásoknak?– Olyan megbízható módszer, amelyik alapján meg tudnánk mondani, hogy mikor, hol, mekkora erejű földrengés várható, valóban a világon sehol nincs. Van azonban egy másik fajta előrejelzés; azt ugyanis ki lehet számolni, hogy egy adott területen, akár Magyarországon, vagy annak egyes részein mekkora valószínűséggel milyen földrengésekhez vezető talajmozgás várható a következő mondjuk 50 évben. Persze felmerülhet a kérdés, hogy mi ebben a jó? Legfontosabb feladata, hogy az építészeti szabvány mellékleteként úgy lehet a segítségével felépíteni egy épületet, hogy ezt a várható talajmozgást az adott építmény jelentős sérülés nélkül kibírja. Nyilván fontos ez lakóházaknál is, de még fontosabb olyan létesítményeknél, amelyek sérülése fokozott veszélyt jelent a környezetre.Mint mondjuk egy atomerőmű...– Pontosan. Az ilyen jellegű építményeknél különlegesen fontos ez az előrejelzés, már amennyire az utóbbi módszert annak nevezhetjük. Konkrét eseményeket sajnos nem tudunk előre jelezni. Magyarországon mióta van műszeres földrengés-megfigyelés?– A szeizmológiai műszeres megfigyelés a 19. század végén jelent meg a világon, és intézményesülésében hazánk az élen járt, nagyon hamar megjelentek földrengésjelző állomások az országban. Talán érdekes lehet, hogy a huszadik század elején alakuló európai szeizmológiai szervezet első főtitkára is magyar volt. 1935 óta használja a világ a Richter-skálát. Létezik más mérőszám is?– Földrengésekkel kapcsolatban kétféle mérőszámot szoktak emlegetni, a két skála azonban teljesen különböző dolgot mér. Az egyik a 12 fokú Mercalli-skála a földrengés hatását, pusztítását vizsgálja. Ez abból a korból származik, amikor még nem volt műszeres megfigyelés. A másik Charles Richter találmánya, aki kaliforniai rengéseket vizsgált, és neki köszönhetően terjedt el a magnitúdós megfigyelés világszerte. Ez a földrengés nagyságát, erejét jelzi – hogy mekkora energia szabadult fel a rengés ideje alatt. Egy óceán mélyén keletkezett rengést Richter-skálával mérhetünk ugyan, de károkhoz sokszor nem vezet, így a másik skálával nem szemléltethető. Hogy kell elképzelni egy Richter-skála szerinti 6-os és 7-es magnitúdójú rengés közötti különbséget?– Egészen pontosan harminckétszer akkora energia szabadul fel, ez nagyjából tízszer akkora mozgást eredményez. Különösen figyelemreméltó, ha azt nézzük, hogy számok összeszorzódnak, így egy M7-es rengésnél ezerszer több energia keletkezik, mint egy 5-ös erősségűnél. 4-es rengéshez képest ugyanez az adat már több mint harmincezerszer akkora különbséget jelent. Ha pedig a mostani, nagyjából 3-as erősségű földrengéseinket hasonlítjuk a haiti rengésekhez (7,0), már egymilliószoros energiakülönbségről beszélünk.Magyarországon utoljára a 18. században volt 6-os erősségű földrengés. Mi történne, ha egy ilyen megrázná a mai Budapest belvárosát?– Nagyon sokan kíváncsiak erre, de sajnos nem tudom a választ. Valószínűleg elég nagy káoszt okozna, mégsem gondolom, hogy a földdel egyenlővé válna minden. De nem értek hozzá; nem tudom, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek, sok mindentől függ, hogy mekkora kár keletkezne. Az 1763-as komáromi 6-os erősségű kirívónak számít a magyar történelemben, azóta nem voltak ilyen rengések. Egyedül az Érmellék környéki 19. századi rengések nagysága közelítette meg ezt az értéket. Van valakinek erre az esetre forgatókönyve?– A katasztrófavédelemnek biztosan van nagyobb rengésre szóló forgatókönyve is, de erről őket kellene megkérdezni.

Hack Péter a Hetek 2010. augusztus 19-ei számában az új alkotmány elfogadásának a kormánypártok által deklarált céljára hivatkozással az alkotmányos rend radikális átalakításának veszélyeiről elmélkedik. Mivel a cikk minden – véleményem szerint – téves, sőt helyenként méltánytalan állítása ellenére sem tekinthető rosszindulatúnak, így okot és alapot ad a vitára.

Két feljelentés is érkezett a nyomozóhatóságokhoz azt követően, hogy lapunk újságíróit súlyos atrocitások érték az ultranacionalista Magyar Szigeten. A Jobbik vezetése által kocsmai vitának minősített bűncselekmény – egyelőre mentelmi joggal rendelkező – nevesített érintettje Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője, a Kövér László házelnök szerint nemzetbiztonsági kockázatot hordozó Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke.