Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán fideszes országgyűlési képviselők önálló képviselői indítványként benyújtott javaslata alapján jövőre nemcsak a központi államigazgatásban, hanem az önkormányzatoknál is indoklás nélkül elbocsáthatják a szakmailag úgymond alkalmatlan köztisztviselőket. A köztisztviselői törvény módosításának parlamenti vitájára, pontosabban elfogadására várhatóan két hét múlva kerül sor.
Mint emlékezetes, Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte, majd a parlament idén nyáron elfogadta, és érvénybe léptette a kormánytisztviselők indokolatlan elbocsátását lehetővé tévő jogszabályt, amelyet most az egész közigazgatásra kiterjesztenének. A legújabb indítvány törölné azokat a törvényi előírásokat is, amelyek szerint a csoportos leépítés előtt a munkáltatónak egyeztetnie kell az érdekképviseletekkel, valamint az érintetteket és a munkaügyi központot legalább harminc nappal előbb köteles az elbocsátásokról tájékoztatni. A törvényjavaslat indoklása szerint az elbocsátás „egyszerűsítése lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására”.
Ezzel egy időben jelentette be Matolcsy György, hogy a jövő évi költségvetésben megkurtítják a közszféra kiadásait: 5 százalékkal csökkentik a dologi kiadásokat, 5 százalékkal a kormányzati intézmények és 10 százalékkal a háttérintézmények létszámát. Matolcsy szerint a jelenlegi 690 ezer közszolgából 25-30 ezret küldenek el, jó részük nyugdíjba megy, másik részük az üzleti szektorba.
A szakszervezetek szerint a jövő évi költségvetés fényében akár 50 ezer közszférában dolgozó szakembertől is megválhat a kormány. Nyár óta legalább ezer ember távozott a minisztériumokból, több száz munkaügyi per zajlik, melyek évekig húzódhatnak, s ha a kormány elveszíti őket, összesen öt-tízmilliárd forintot fizethet az érintetteknek.
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke lapunknak is megerősítette: a javaslat elfogadása esetén – más szakszervezetekhez hasonlóan – az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Az érintett szakszervezetek az Orbán-kormány megalakulása óta többször is hiába kérték a nemzetgazdasági minisztert az érdekegyeztető fórum, az OKÉT összehívására. „Meggyőződésem, hogy megsemmisítik a törvénymódosítást, mivel nemzetközi egyezményeket is sért a javaslat: például az úgynevezett ILO-konvenció, amit hazánk is aláírt, kifejezetten tiltja az indoklás nélküli felmondást, mivel az indoklásnélküliség nem teszi lehetővé az elbocsátott számára a jogorvoslat lehetőségét. Eddig csak szakmai indoklással és annak bizonyításával lehetett felmondani valakinek, s az indoklás ellen keresettel élhetett a dolgozó” – mutatott rá Varga László. A SZEF nyár elején a kormánytisztviselőkre vonatkozó jogszabály miatt is az AB-hoz fordult, de még nem került tárgysorozatba a kérdés. S ha meg is semmisítik a jövőben az egyes jogszabályokat, annak sem lesz visszamenőleges hatálya. Viszont a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátásának lehetősége az elnök meggyőződése szerint a szakmai színvonal csökkenését vonja maga után, mivel egyrészt tág teret nyújt a politikai tisztogatásnak, másrészt nincs elég megfelelő szakember az elbocsátottak pótlására, harmadrészt a létszám csökkentése mellett a törvényileg előírt közigazgatási feladatok mennyisége változatlan marad. Varga hozzátette: az elmúlt évek tapasztalatai alapján az elbocsátott köztisztviselők legfeljebb harmada tud elhelyezkedni, esélyük a jelenlegi gazdasági helyzetben csak rosszabbodott.
Az elbocsátottak a Munkaügyi Bírósághoz fordulhatnak, és nagy kérdés, hogy miként fognak eldőlni ezek a perek. A bíró adott esetben három megoldást választhat. Egy: elutasítja a pert, mivel a jogszabályok szerint nincs szükség indoklásra. Kettő: nem ért egyet a jogszabállyal, ezért mint bíró, azonnali állásfoglalást kér az AB-tól. Három: meg tud állapítani olyan tényeket, amivel bizonyítható, hogy az elbocsátás valódi oka diszkriminációs tilalom alá esik.
„Ha elfogadják az indítványt, a feketemunkások mellett a legvédtelenebb kategóriát ezentúl a köztisztviselők alkotják. Ugyanis a hatályos jogszabályok alapján még a leggyengébben védetteket, azaz a munkaerő-kölcsönzés útján foglalkoztatottakat is csak indoklással lehet elküldeni – mondta el kérdésünkre egy munkaügyi jogász, egyben volt köztisztviselő. – Az elfogadás esetén már január 1-jétől érvénybe lépő törvénymódosítás – azon túlmenően, hogy teljesen feleslegessé tesz számos vonatkozó jogszabályt – egyfajta trójai falóként alapjaiban dúlja fel a hazai munkajogi normákat. És akkor még nem beszéltünk az intézkedés közvetett hatásáról, hiszen ha önkényes módon bárki elbocsáthatóvá válik a közszférában, az demoralizáló hatással van az amúgy sem túl méltányos versenyszférára is.”
2010. 11. 05. (XIV/44)
