Célkeresztet viselő gyerekek Belgrádban    Fotó: MTI

Arben Gazionit, a budapesti albán nagykövetség első titkára a Hetek kérdésére elmondta: bíznak abban, hogy a szerb vezetés "kijózanodik", mert ez nem csak az albánok, de többek között a vajdasági magyarok érdeke is.

"Azért léptünk a tettek mezejére, hogy megelőzzünk egy széles kör? háborút, és Európa szívében hatástalanítsunk egy puskaporos hordót, amely ebben az évszázadban már kétszer felrobbant..." – mondotta Clinton elnök a NATO-támadás indoklásaként.

– Spiridonoszki úr, mi köti le most elsősorban Macedónia figyelmét? – Macedónia ezekben a napokban a menekültügyre koncentrál. Mivel rendkívül kis ország vagyunk, problémát okozhat, hogy a túl sok menekült érkezése drámai és drasztikus változást eredményezhet a macedónok és az albánok közti etnikai egyensúlyban. A nemzetközi közösséggel való megállapodás értelmében azonban kötelesek vagyunk fogadni őket.– Mi történik a menekültekkel? – Problémát okoz, hogy nem csupán szállásról kell gondoskodnunk, hanem takarókra, élelmiszerre, gyógyszerekre is szükség van. Ezért segítségért fordultunk az ENSZ főtitkárához, az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Vöröskereszthez. Felkértük a környező országokat is arra, hogy vizsgálják felül a menekültpolitikájukat, és több embert fogadjanak. Bulgária például megszabta, hogy maximum ötezer embert enged be. Ez a szám meglehetősen alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy mi 20 ezer személyt fogadunk be, holott mindössze 2 millióan lakják ezt a kicsiny országot. – Milyen veszélyekkel kell szembenéznie Macedóniának most, hogy a NATO kivonulásával magára maradt? – Amikor a NATO kivonult, minden fegyvert magával vitt. Macedónia gyakorlatilag katonai felszerelés nélkül maradt: a nulláról kellett kezdenünk. Más országok felajánlották a segítségüket, ám a hadseregünk korántsem olyan nagy, mint a szerbeké. Ennek ellenére harcolni fogunk az országunkért, ha erre sor kerül. – Mit tart a háború elsődleges okának? – Nagyon nehéz megválaszolni ezt a kérdést. Természetesen közrejátszik a vallás, az etnikai problémák, de gazdasági és területi okai is vannak. Ha valaki háborút akar kirobbantani, mint ahogy Milosevics elnök tette, akkor gyakorlatilag mindegy neki, milyen indokot talál rá. Ilyenkor bármi problémává válhat: vallás, kultúra, gazdaság, egyszóval minden. – Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a jövőben a Balkánon a határok megváltoztatására kerülhet sor?– A nemzetközi közösségnek tett nyilatkozatainkban kifejeztük azon aggodalmunkat, hogy egy új területrendezés dominó-effektust válthat ki. A határok megváltoztatásának az lenne a következménye, hogy más országok kisebbségei is elkezdenének maguknak területeket követelni. Ezzel azonban újabb gondokat generálnának a térségben.– Hogyan vélekedik a NATO esetleges szárazföldi támadásáról?– Legszívesebben elkerülnénk ennek a lehetőségét. Nem szeretnénk, ha a területünket bármiféle kiindulópontnak használná a NATO, és innen támadna. Jugoszlávia a szomszédunk, és a jövőben is az marad. Ám ezen túl mindenkinek rengeteg személyes ismerőse, rokona, barátja él ott.– Ha majd a háború véget ér, helyre tudják-e majd hozni a személyes kapcsolatokban esett károkat?– Rendkívül tartunk ettől a problémától. Még ha a jugoszláv kormány, a vezetőség összetétele meg is változik, akkor is nehéz lesz helyreállítani a kapcsolatokat. Sajnos, nincs receptünk a megoldásra.

Jelcin elnök megtartotta szokásos évi beszámolóját a szövetségi gyűlés előtt, amelynek a balkáni helyzetnek szentelt bevezető része az "Oroszország korszakok határán" címet viselte. Jelcin kiemelte, hogy a NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának megkerülésével döntött a bombázás mellett. Az akció miatt az egész nemzetközi joggyakorlatot fenyegetés érte, mondta, majd hozzátette: "Igyekszünk megőrizni a világot a széteséstől, de fő feladatunk a saját országunkat megvédeni ugyanettől. Nem engedem, hogy háborúba rántsanak minket."

Hét pontból álló ajánlást állított össze a Vatikán a balkáni konfliktusban résztvevő NATO-államok kormányai és a Biztonsági Tanács állandó tagállamai számára – tájékoztatta lapunkat a Szentszék budapesti nunciatúrája. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentum szerint a Vatikán "erkölcsi tekintélyként" nyújtana támogatást a béke védelmében. Javasolják többek között, hogy a jugoszláv kormány függessze fel a koszovói lakosság elleni katonai és rendőri tevékenységet, és a NATO-tagállamok hagyjanak fel a bombázással, valamint a tárgyalásokhoz való visszatérés érdekében garantálják Koszovó lakosságának bizonyos fokú önállóságát. A Vatikán szükségesnek látná "egy hatásos nemzetközi békefenntartó haderő létrehozását" is. A La Repubblica olasz napilapban közzétett interjújában Angelo Sodano bíboros, vatikáni kormányfő kijelentette: "Lehetetlen a bombák és a mészárlások rémálmában a békéről és a megegyezésről beszélni. Mindannyiunknak részt kell vállalnunk a megbékéltetés munkájában, hogy véget vessünk a fegyverropogásnak". A bíboros szerint a Szentszék eltökélt abban, hogy "a megszakított dialógus szálait ismét összekösse".

A választási kampány kellős közepén az izraeli közvéleményt nem a választások, hanem az Európai Unió berlini nyilatkozata és a Balkánon dúló háború foglalkoztatja.

Az FBI továbbra is teljes gőzzel keresi a múlt pénteken felbukkant, és viharos sebességgel terjedő Melissa komputervírus szerzőjét – jelentette a Time amerikai hetilap. A vírus az e-mail üzenetekhez csatolható Microsoft Word 97 és a Microsoft Word 2000 dokumentumokon keresztül terjed, pornográf web-oldalak listáját juttatva el áldozataihoz. Ennél is aggasztóbb lehet azonban, hogy a Reuters hírügynökség értékelése szerint új korszakba lépett a számítógép-terrorizmus is, amikor február végén ismeretlen tettesek eltérítették az angol hírszerzés egyik műholdját, majd egy névtelen levélben pénzt követeltek a műhold visszaszolgáltatásáért. Az angol légi felügyelőség mintegy két héttel ezelőtt lett figyelmes a Skynet műholdak csoportjába tartozó katonai műhold rendellenes helyzetváltoztatására. "Ez egy rémálom – jegyezte meg egy angol hírszerző tiszt. – Itt már nem számítógép-őrültek játékáról van szó. A fenyegető levéllel a helyzet még komolyabbá vált."

Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint a tavalyi 5 millió tonnával szemben idén 3,5 millió tonna körül várható a learatott búza, mennyisége. Bár ez a mennyiség a hazai fogyasztást fedezi, azonban a búzakivitelből származó dollárbevétel biztos, hogy elmarad a megszokottól. Míg a korábbi években átlagosan évi 2 millió tonna búza exportjára volt lehetősége az országnak, idén ez nem lesz több félmillió tonnánál.

Hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerül az egészségügy reformjáról szóló szakmai koncepció. A tervezet a Selmeczi Gabriella vezette politikai államtitkárság keretein belül készült. Különös okokból viszont más kormányzati szerveknél is készültek e témában tanulmányok, ami elemzők szerint arra utal, hogy az eddig egységes, lobbiérdekektől mentesnek tűnő Fidesz-kormányzást is elérhették a belső érdekellentétek.

A rendőrség nyereségvágyból elkövetett emberölés alapos gyanúja miatt nyomoz, a feltételezett elkövetők előzetes letartóztatásban várják a vizsgálat eredményét a múlt héten elkövetett brutális gyilkosság ügyében – hangzott el a Somogy Megyei Rendőrkapitányság mai sajtótájékoztatóján. Az áldozat rokonai rasszista indítékra gyanakodnak és úgy vélik: az áldozatot helyi skinhead fiatalok ölték meg.

A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) aláírásgyűjtést kíván kezdeni azért, hogy az államfőt közvetlenül a nép válaszza meg. Takács Albert, az Államigazgatási Főiskola oktatója szerint az Alkotmánybíróság korábbi határozatának értelmében nem lehet olyan kérdésről népszavazást tartani, amely az alkotmánynak a megváltoztatására irányul. Álláspontja az, hogy ezért az OVB nem hitelesítheti az e tárgykörben benyújtott népszavazási kezdeményezést. Halmai Gábor alkotmányjogász értelmezése szerint viszont "felülírta" a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatot az, hogy 1997-ben a népszavazás legfontosabb szabályai bekerültek az alkotmányba. Szerinte csak az alkotmány népszavazásra vonatkozó rendelkezéseiről nem lehet népszavazást tartani, az alaptörvény minden más passzusáról viszont igen. (Hetek–MTI)