hetilap

Az államfő bejelentését megelőző este a vitában kimerült és alaposan
megosztott amerikai szenátus 58:41 arányban jóváhagyta az egy mondatból álló határozatot,
amely felhatalmazta Clinton elnököt, hogy a NATO-val közösen végrehajtsa az előirányzott
bomba- és rakétatámadásokat. John McCain arizonai republikánus szenátor így
foglalta szavakba a vegyes érzelmeket: "A kongresszus és az amerikai nép jogosan táplál
olyan aggodalmat, hogy egy újabb állandó amerikai helyőrség felé haladunk egy olyan
balkáni országban, ahol küldetésünk célja zavaros, kivonulásunk stratégiája pedig
teljes rejtély".

Az ABC televízió már az első bevetés után felmérést készített, amelynek eredménye
azt mutatta, hogy az amerikaiak egyenlő arányban vannak a légitámadások mellett és
ellen. Egy másik közvélemény-kutatás szerint az amerikaiaknak csupán 42 százaléka
vélekedik úgy, hogy az Egyesült Államoknak saját érdekeinek védelme miatt szüksége
van a beavatkozásra Koszovóban. A megkérdezett amerikai polgárok 80 százaléka úgy véli,
Clinton elnöknek engedélyt kellene kérnie a kongresszustól, mielőtt csapatokat küld
Koszovóba.

A New York-iak körében vannak olyanok, akik a katonai beavatkozás mellett törnek lándzsát,
de akadnak ellenfelek is, legtöbben azonban tanácstalanul állnak, és nem tudják,
vajon ez jó, avagy rossz Amerika számára. Az egyik megkérdezett New York-i polgár így
nyilatkozott: "Az én érzelmeim felettébb vegyesek. Nem hiszem, hogy ölbe tett kézzel
szabadna néznünk a dolgot, de az emberi jogokat szinte mindenütt megsértik, Tibetben
ugyanúgy, mint Ruandában és a Mennyei Béke terén. Azt mondják, hogy szilárd Európára
van szükségünk nemzetbiztonságunk szempontjából. Nem vagyok azonban biztos abban,
hogy egy szilárd Afrika, vagy egy szilárd Ázsia nem ugyanolyan fontos-e". Egy másik
New York-i így érvelt: "Az a háború ott már ezer éve folyik. Azt hiszem, a mi álláspontunk
az, hogy nemzetbiztonságunk van veszélyben. Persze ott sorakoznak az emberbaráti
megfontolások is...."

Clinton szerint a tettekben rejlő veszélyek messzire elmaradnak a tétlenségben lappangóaktól.
Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter egy televíziós beszélgetés során
pedig úgy vélekedett, szárazföldi erőket is be kell küldeni Koszovóba a mészárlások
megfékezésére. "Meg kell tennünk minden szükséges intézkedést, ha ódzkodva bár,
de szárazföldi csapatokat is be kell vetnünk, amennyiben ez az egyetlen módja, hogy
ezt a célt elérjük" – mondotta. Clinton ezt egyelőre elutasítja, az Amerikai Vezérkari
Főnökök Tanácsának elnöke, Henry Shelton tábornok viszont úgy nyilatkozott, hogy
"becslések" folynak arról, milyen szárazföldi egységekre lenne szükség. Richard
Shelby alabamai republikánus szenátor, az amerikai felsőház Hírszerzési Bizottságának
elnöke kifejtette: "Nem tudok egyetlen olyan háborúról sem..., amelyet kizárólag légi
erőkkel nyertek volna meg."

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek