Oroszországban az elmúlt 15 évben nem volt példa olyan mértékű feszültségre külpolitikai körökben, olyan aktivitásra a politológusok, politikusok között, és olyan ellentétes véleményekre a médiában, mint amilyet Vlagyimir Putyin és George W. Bush szlovákiai találkozójának előestéjén tapasztalhattunk. Nincs igazuk azoknak, akik szerint az idei amerikai–orosz csúcstalálkozó egyenesen stratégiai jelleget hordoz annak ellenére, hogy a formáját tekintve átlagosnak számít – amolyan munkamegbeszélés két nagyhatalom vezetői között. 

"Nem fogadjuk el azt a hamis képet, amely a nyugati világot az idealista Egyesült Államokra és a cinikus Európára osztja fel" – ezzel a békéltető kijelentéssel indult el George W. Bush amerikai elnök három országot érintő európai útjára. Bár vannak, akik egyfajta Canossa-járásként igyekeznek beállítani Bush tárgyalásait a Donald Rumsfeld által nemrég még "a régi Európa" országai közé sorolt államok vezetőivel, az engesztelő hangvétel és a barátságos gesztusok kölcsönösek voltak. Javier Solana, az unió külpolitikai biztosa szerint a "feszültségek elmúltak", és ideje "a jövő felé fordulni". A mosolydiplomácia ellenére a vitatott kérdések többségében továbbra is szakadék választja el az amerikai és az európai álláspontot. A kontinens lakóit is hidegen hagyják a "transzatlanti egység új korszakáról" szóló hangzatos mondatok: egy felmérés szerint az európaiak 76 százaléka elutasítja azt, ahogy szerintük Bush a nemzetközi kapcsolatokat kezeli.

Szlovákiában nagy várakozás és készülődés előzte meg a Bush–Putyin csúcstalálkozót, amelyet az ország önálló történetének egyik legnagyobb súlyú eseményeként értékelnek nemcsak a politikusok, de a közvélemény is. Az orosz–amerikai elnöki tárgyalásnak helyszínt adó pozsonyi várat és környékét lényegében lezárták, még az ott lakók is inkább elköltöztek erre az időre. Hatalmas érdeklődés előzi meg Bushnak a Hviezdoslav téren mondandó beszédét, amelyre, bár szigorú ellenőrzések árán, de mindenki eljuthat. Bush a Putyinnal való tárgyalás előtt – amelynek tervezett hosszát az utolsó nap az eredeti négy óráról kettő és félre csökkentették – találkozik Dzurinda kormányfővel és Gasparovic elnökkel. 

A szlovák egyház elnézést kért egykori ügynök-papjai bűneiért. A szlovák katolikus püspöki kar állandó konferenciája nem tagadta, hogy a csehszlovák kommunista rendszer rettegett államrendőrségének, az StB-nek az egyház egyes papjai és magas rangú méltóságai is ügynöki szolgálatokat tettek, amiért a testület elnézést kért a sértettektől, számítva megbocsátásukra.

A harminckét éves David Rozelle kapitány napokon belül útra kel, hogy részt vegyen második iraki bevetésén. A harmadik fegyveres lovasezred parancsnokaként már minden szükséges előkészületet megtett, csak személyes poggyászát kell becsomagolnia. Rozelle azonban eggyel több bőrönddel érkezik majd Irakba, mint első küldetésekor: a pluszcsomagban három műlábat visz magával. A kapitányról, aki az első olyan katona az amerikai hadtörténelemben, aki visszatér arra a harcmezőre, ahol elvesztette egyik végtagját, a CBN televízió 700-as Klub cím? műsora készített összeállítást.