2007. 01. 26. (XI/4) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Nők és a hatalom

2007 a nők éve lehet a világpolitikában – legalábbis erre utal az, hogy Dél-Amerikától Ázsiáig olyan országokban is elindulnak a legmagasabb tisztségekért, ahol eddig még soha nem volt női vezető

Moszkvából érkezett Litvinyenko gyilkosa

A Scotland Yard beazonosította Alexander Litvinyenko gyilkosát – értesült a The Times című angol újság. A nyomozást az angolok Moszkvában, az orosz rendőrség pedig Londonban kívánja folytatni. Közben Romano Prodi cáfolta, hogy a volt szovjet titkosszolgálatnak, a KGB-nek dolgozott. Az olasz miniszterelnök szóvivője útján közölte: nem igaz Litvinyenko állítása, miszerint a KGB embere lett volna.

Csillagháborút indít Kína

Újraéledhet a fegyverkezési verseny az űrben azt követően, hogy Kína egy közép-hatótávolságú rakétával kilőtte egyik saját, használaton kívüli meteorológiai műholdját. Ehhez hasonló tesztre húsz éve nem került sor, amióta a Szovjetunió és az Egyesült Államok felhagyott a műholdakat célba vevő ballisztikus kísérletekkel.

Második nekifutás

Miután Angela Merkel német kancellár bejelentette, hogy országa EU-elnökségét arra kívánja felhasználni, hogy a 2005 óta „haldokló” alkotmányba új életet leheljen, úgy tűnik, néhány európai fővárosban sikerült csatasorba rendeznie a politikai elitet. A hamarosan miniszterelnököt cserélő Egyesült Királyság és az elnökválasztásra készülő Franciaország között a kérdés ugyanis máris feszültségeket keltett. Merkel abban bízik, hogy a német elnökséget követő portugál és szlovén vezetés összesen tizennyolc hónap alatt le tudja gyűrni az akadályokat. (Az európai alkotmány vallásügyet érintő vonatkozásairól a Hit és Értékek rovatban olvashatnak.)

A hét arcképe

Hans-Gert Pöttering

A hét eseményei

Összecsapások Libanonban Teljesen lebénult az élet Bejrútban, miután Hezbollah-tüntetők támadást indítottak a kormányt támogató erők ellen. A zavargások következtében három ember vesztette életét.

Belföld

A pénz beszél

A Magyar Nemzet múlt heti írása arra mindenképpen jó volt, hogy egy valós, de nem agyontárgyalt témát feszegessen, és ez a magyar milliárdosok politikai aktivitása, befolyása. A sokak által a sci-fi műfajába sorolt cikk a Terror Háza igazgatóját, Schmidt Máriát, „egy milliárdos üzletembert” (Leisztinger Tamást) és egy ismert bankárt (az OTP-től most távozott Spéder Zoltánt), valamint az Index internetes portált tulajdonló Nobilis Kristófot „vádolta” egy új jobboldali párt alapításával. Valahogy a krédóba keveredett Gyurcsány Ferenc bizalmasa, Bajnai Gordon is, aki a cikk szerzője szerint a kormányban betöltött pozíciójánál fogva „zsíros üzletekhez képes juttatni az említett üzletemberek vállalkozásait az önkormányzatokhoz áramló uniós pénzeken keresztül”. Eddig az összeesküvés-elmélet.

Mindenki mindenki ellen

Politikusokkal zajló háttérbeszélgetésekből úgy tűnik, mindegyik pártban tapasztalható jelenség, hogy a belső erőcsoportok, mondhatni klikkek csapatokat szerveznek a tavaszra várt erődemonstrációra. A „csapatvezetők” kulturáltsági szintjétől függ, hogy ezek a teamek rohamosztagokként működnek majd, vagy a demokráciában normális lobbitevékenységet fejtenek éppen ki.

Hit és értékek

A Vatikán–Berlin–Brüsszel-tengely

Az európai identitást „a kereszténységhez és Istenhez kell kötni, mivel akereszténység döntő módon formálta Európát” – jelentette ki Angela Merkel német kancellár még tavaly nyáron a Vatikánban. A német politikus a héten immár az Európai Unió soros elnökeként ígérte meg, hogy szorgalmazni fogja az európai alkotmánytervezet vallási tartalommal való kiegészítését. Több egyházi vezető a korábbi lobbizásuk eredményeként üdvözölte Merkel szándékát, a Hetek által megkérdezett magyar szakértők és európai parlamenti képviselők azonban többnyire fenntartással fogadták a felvetést, hogy a már lezárt alkotmányszövegről újrakezdődjön a vita.

Vészterhes kapaszkodó

Egy, a 21. század elején születő európai alkotmánynak nem dolga, hogy a múltra reflektáljon, hiszen abszolút mértékben modernnek kell lennie. Ha nem az, akkor máris támadhatóvá válik a tekintetben, hogy melyik rezsim vagy vészterhes korszak éledt benne újjá. Nem említhet meg semmilyen világnézetet, amely az egyes ember lelkiismereti szabadságából következik.

Nem eléggé ortodox

Több jogvédő szervezet bírálta az új román vallásügyi törvényt, melyet a bukaresti képviselőház egyhangúlag fogadott el decemberben, két héttel az ország uniós csatlakozása előtt. Érdekesség, hogy az ortodox egyház épp ellenkezőleg – a törvény „túlzott liberalizmusára” hivatkozva – szeretné elérni az épp meghozott törvény módosítását.

Egymásra licitálnak a politikusok

Heves vita robbant ki a német politikai életben a szcientológia egyház körül. A nyilatkozatáradatot az váltotta ki, hogy az L. Ron Hubbard sci-fi író által alapított közösség január közepén egy hatemeletes, mintegy négyezer négyzetméteres üvegpalotát adott át Berlin központjában. A politikusok attól tartanak, hogy a közösség veszélyt jelent a fiatalokra, mivel a székház előtt máris agresszív térítő munka zajlik. Ennek megakadályozására egyes politikusok szerint a legjobb mód, ha alkotmányossági megfigyelés alá helyezik a szcientológusokat.

Tovább szigorítanának Szlovákiában

A szlovák kormánykoalíció mindhárom pártja támogatja az egyházügyi törvény módosításának javaslatát, melyet a napokban terjesztettek a parlament elé a Fico vezette Smer és Vladimír Meciar koalícióban lévő pártja, a Mozgalom egy Demokratikus Szlovákiáért képviselői, és amely szinte ellehetetlenítheti az újonnan regisztráló vallási közösségek számára az egyházi státus megszerzését Szlovákiában.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tényleg egy tengerparti városban lakott Jézus?

Grüll Tibor írása »

Grüll Tibor / Hit és értékek

A felavatás ünnepe: Öt testvér, akik hittek Izrael jövőjében

Hack Márta írása »

Hack Márta / Hit és értékek

A Messiás-kód: Dániel elrejtette könyvében a megváltás dátumát?

Ruff Tibor írása »

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap