Bár az eset kapcsán Kína azt állította, hogy nincsenek támadó szándékai,
amerikai politikusok és szakértők szerint ez világos üzenet volt az ázsiai
ország részéről, hogy az Egyesült Államok nincs egyedül az űrben. Az elmúlt
években Kína egyre offenzívebb magatartást tanúsított az űrben is; több esetben
lézerrel céloztak meg például amerikai kémműholdakat. Mivel a katonai
felderítés, megfigyelés és kommunikáció műholdak segítségével történik, a kínai
kísérlet az Egyesült Államokat is érzékenyen érinti.
A közép-hatótávolságú rakétát a Szecsuán tartományban található Hszicsang
Űrközpontból lőtték fel még január 11-én, de csak egy héttel később számoltak be
róla. A kínaiak által használt ballisztikus fegyver nem volt robbanótöltettel
ellátva, a nyolcszáz kilométer magasban keringő műhold megsemmisítéséhez a
kilőtt rakéta mozgási energiáját használták fel, vagyis maga az ütközés képes
volt darabokra törni a műholdat. Éppen ezek a darabok aggasztják a
szakembereket: az ütközés következtében ugyanis a kilőtt műhold akár több
százezer kisebb-nagyobb darabra esett szét, amelyek közül egyesek más
műholdakban is kárt tehetnek a későbbiekben.
Mivel az Egyesült Államok hadserege egy seregnyi műholdat használ
kommunikációra, felderítésre, navigációra, egy katonai műhold kilövése nyílt
támadás lenne az ország védelmi rendszere ellen. Mindemellett egy „civil”
kommunikációs vagy meteorológiai műhold elvesztése is óriási károkat okozna.
Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közel húsz éve felhagyott saját
műhold-elhárító programjával, részben a törmelékprobléma miatt. Az Egyesült
Államok 1985-ben hajtott végre utoljára sikeres műholdkilövést ballisztikus
fegyverrel. Ezt követően 1997-ben egy nagy teljesítményű infravörös lézerrel
akartak kilőni egy műholdat, de a lézer felmondta a szolgálatot. A Washington
Postnak névtelenül nyilatkozó kormányhivatalnok szerint a jelenlegi kísérlet –
szemben az elmúlt évtizedekkel, amikor széles körű kooperáció bontakozott ki az
űrkutatásban – újra fegyverkezési versenyhez vezethet.