hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2011. 01. 07. (XV/1) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Nagy Sándor és Szent Márk világvárosa

A világhódító Nagy Sándor i. e. 332-ben alapította a saját magáról elnevezett Alexandriát, amely a makedón eredetű Ptolemaida (más néven Lagida) uralkodóház háromszáz éves uralma alatt felvirágzott. A város remek fekvésének köszönhetően nemcsak a Földközi-tenger keleti részének áruforgalmát, hanem a Vörös-tengeren át Indiába tartó kereskedelmi útvonalakat is uralta. Alexandria a római kor kezdetére (i. e. 30) igazi világvárossá vált, melynek lakossága – egyes kutatók szerint – akár az egymillió főt is elérhette.

Véres üzenet Alexandriából

„A dzsihád nem készülődik, hanem már javában zajlik” – válaszolta egy élő műsorban Cliff May, a Demokráciák Védelmében Alapítvány vezetője a Fox News hírcsatornán a műsorvezető azon kérdésére, hogy lehetséges-e egy 21. századi vallási hadjárat megindítása. May szerint a jelenlegi konfliktus – aminek a Közel-Kelet a gócpontja – egyértelműen vallási jellegű. Talán nem véletlen, hogy még egy óra sem telt el az új évezred második évtizedéből, amikor terrortámadás érte az egyik legősibb keresztény közösséget az egyiptomi Alexandriában.

Belföld

Hozhat-e sikert a magyar EU-elnökség?

A várható győzelem fényében már évek óta készültek a Fidesz irányító politikusai, a jobboldal vezető publicistái és véleményformálói arra, hogy amikor Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, akkor Orbán Viktor államférfiként lépjen az európai közösség porondjára. Normál esetben a féléves elnökség arra elég, hogy egy-egy ország, amely több ezer diplomatát és az uniós országok vezetőit vendégül látja, megerősítse diplomáciai pozícióit, valamint jó pontokat szerezzen az európai politikai elitben. Diplomáciával foglalkozó szakembereket kérdeztünk arról, hogy ha nemzetközi visszhangok miatt ennyire döcögve indul az elnökségünk, akkor mit várhatunk a rövid hat hónaptól.

A Nyugat bűntudata

Valahogy Magyarországot nevezték ki annak az országnak, ahol minden rossz megtalálható.Már a 18. században kialakultak Nyugaton azok a negatív sztereotípiák, amelyek szerint a szőrös barbárok tőlük keletre vannak.

Fordított logika igazgat

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Kovács Zoltán szerint – idézem – „a jogszabályban foglaltak minden szempontból megfelelnek az európai alapelvárásoknak”. Tényleg?– Ez az állítás nem igaz. A törvény több ponton is ellentétes az uniós irányelvekkel, az Európai Bizottság is vizsgálja. Ennek egyik alapja az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv. A törvényben e tekintetben a legsúlyosabb problémát a származási ország elvének áttörése jelenti, magyarán a törvény hatálya olyan tartalmakra is kiterjed, amelyek nem magyarországi szerkesztőségekben kerülnek előállításra. Ez abszolúte szembemegy az uniós joggal. A vizsgálat érintheti továbbá az uniós alapjogi chartának való megfelelést is, és a digitális átállás határidejének kitolását, amiről ismereteim szerint a kormány elfelejtette tájékoztatni az uniót. Mindezek mellett politikai nyomásgyakorlást is látunk az uniós kormányok részéről, hogy a magyar vezetés módosítsa a jogszabályokat. Ugyanis a médiára vonatkozó jogszabálycsomag további négy eleme is – amelyből kettő az Alkotmányt is érinti – sok sebből vérzik. A jogalkotási folyamat nem felelt meg a jogalkotási törvény előírásainak. Ez önmagában nem eredményezne súlyos alkotmányellenességet, de súlyos aggályokat vet fel, hogy születésüket nem előzte meg sem szakmai, sem társadalmi vita. Plusz a törvényjavaslatok a jogalkotás átláthatóságának kikerülése érdekében egyéni képviselői indítványként jutottak a parlament elé, majd a szakma hangos tiltakozása ellenére fogadták el őket. Az új médiatörvény nem csak a magyar szólás- és sajtószabadság alkotmányos szintjének nem felel meg, hanem egyenesen az Európai Emberi Jogi Egyezménybe ütközik. Az unió „civilizáltabb” országaiban egyébként minden rendben van a sajtószabadsággal?– Az unió mind a 27 tagállamában vannak problémák a sajtószabadsággal, Angliától Bulgáriáig. A tökéletes sajtószabadság ugyanis a be nem avatkozás. Mivel a szólás- és sajtószabadság nem abszolút jog, így természetesen korlátozható is, a legfontosabb kérdés a korlátozás indoka és mértéke. A tagállamokban eltérőek a beavatkozás szintjei, mindenfelé vannak vitatható gyakorlatok. De ha összességében nézzük a magyar szabályozást, akkor azt kell mondanunk, hogy egyetlen olyan ország sincsen az EU-ban, amelyik egy kormány által befolyásolt, nem független hatóságnak valamennyi médiumra vonatkozóan ennyire széles jogkört biztosítana, hogy az akár internetes honlapok felfüggesztésével, 200 millió forintig terjedő bírsággal is szankcionálhat. Példa nélküli, hogy egyetlen sajtótermékben sem lehet, mondjuk a többséget vagy egy egyházat burkoltan megsérteni. Mivel kiszámíthatatlanok a törvény és a hatóság tevékenységének következményei, egyelőre olyan benyomása van az embernek, mint egy gyógyszerkísérletnél, amit csak több hulla után állítanak le. – A demokrácia alapja nem a hatalmi ágakba vetett bizalom, hiszen ennyi erővel a titkosszolgálatok is felhatalmazhatóak lennének az összes telefon lehallgatására, aztán majd meglátjuk, hogy történik-e visszaélés. A fékeket és ellensúlyokat azért építjük a demokratikus rendszerbe, mert nem bízunk azokban, akikre a hatalmunkat ruháztuk, korlátozni akarjuk őket. A mostani médiaszabályozás megfordította a logikát: a sajtó által ellenőrzött hatalom modellje helyett a hatalom által ellenőrzött sajtó rendszerét vezette be.Mit tart a törvény közvetlen és legnagyobb veszélyének a sajtószabadság vonatkozásában?– A hatósági vizsgálatokat, az elrettentő büntetéseket elkerülendő a törvény legnagyobb veszélye pontosan az öncenzúra beindulása az újságírók körében, ami bénító hatással lehet a sajtószabadságra. A jogalkotó nagyot hibázott akkor, amikor a rádió és televízió hagyományos rendszerében erőltette be a nyomtatott és az internetes sajtót. Mintha nem vették volna észre, hogy megváltozott a médiakörnyezet, a tévékre érvényes korlátozó szabályok az internet világában nem végrehajthatóak. Az anonimitás alapeleme az internetnek, ezzel Kína sem tud mit kezdeni, és Magyarországon sem fog tudni mit kezdeni vele. Így viszont leginkább a nagy, meghatározó, elbújni képtelen médiaszolgálatatók válnak kiszolgáltatottá a bizonytalan jogszabályi követelményeknek. Ezek szerint, ha a médiahatóság komolyan veszi a törvény betűjét és következetesen él lehetőségeivel, akkor át tudja „varrni” a médiapiacot?– Egy olyan döntéshozatali rendszerben, ahol a frekvencia kiosztása arra a Médiatanácsra van bízva, amelyiknek az erre vonatkozó szerződés felbontása is szankciós lehetőségként esik keze ügyébe, nem lehetetlen – legalábbis a frekvenciát használó médiaszolgáltatókat lefedő médiapiaci szegmensben. Az internetes vagy a nyomtatott média esetében ez a veszély álláspontom szerint nem áll fenn. Emellett súlyos problémát jelent, hogy a hatóságon belül vannak olyan jogkörök, amelyek a nyomozó hatóságok feladatait veszik át: kiszállhat szerkesztőségekbe, beléphet helyiségekbe, betekinthet iratokba vagy lefoglalhatja azokat, és így tovább. Szalai Annamária rendeletalkotási jogköre miért aggályos?– Demokratikus alapelv, hogy mindenkire vonatkozó jogi normát csak olyan szerveknek van joguk alkotni, amelyek valamilyen közvetlen felhatalmazás útján legitimációval rendelkeznek erre (országgyűlés, kormány, önkormányzatok, stb). Egy miniszterelnök által kinevezett személynek rendeletalkotási jogot adni, teljes visszaélés a jogalkotási lehetőségekkel. Mi várható az alkotmánybírósági beadványok nyomán?– Mivel a szabályozás nem felel meg a testület által az elmúlt húsz évben kialakított szólásszabadság szintnek, várhatóan alkotmányellenesnek nyílvánítja azt. Feltéve, hogy gyorsan napirendjére veszi a kérdést, amire egyébként semmi sem kötelezi a bírákat.

Üzen a szabad világ

Nemzetközi szinten csődöt mondott az amúgy magyar környezetben évek óta hatékonyan működő Fidesz-kommunikáció. Az ünnepek alatt példátlan kritikák érték Magyarországot elsősorban a médiatörvény miatt, amely olyan szimbolikus üggyé vált, hogy arra a nyugati sajtó ízlése szerint még a különadók ügyét, a demokratikus ellensúlyok kiiktatását is rá tudta fűzni.

Újabb fejezet az ügynökakták ügyében

Új irányt szabna a pártállami ügynökmúltat feltáró folyamatnak az igazságügyi tárca. Terveik szerint a megfigyelt személyek megkaphatnák a róluk készült besúgói jelentéseket, és maguk dönthet­nének a dokumentumok további sorsáról. A történészek szerint az ötlet azért aggályos, mert a levéltárban még másolat sem maradna, ezáltal csorbulna a múlt kutathatósága. Az államtitkár viszont optimista.

Hit és értékek

Interjú Joel C. Rosenberg amerikai íróval

A szerző az utóbbi évtizedek több mint 150 szerep­lőjével – izraeli miniszterelnökökkel, a CIA volt igazgatójával és emigráns iráni vezetőkkel – készített interjút, és beutazta a térséget, Marokkótól Afganisztánig.

HÁTTÉR

A krónikás kikacsint

Az ókori történetírás legellentmondásosabb figurája, aki nélkül egy jelentős korszakot kellene fehér foltnak tekintenünk. Identitása tulajdonképpen paradoxon, hiszen felvállaltan zsidóként érvényesülni a római elitben legalább akkora képtelenség volt az ő korában, mint dezertőr parancsnokként hitvitázni népe érdekében. Élete utolsó művéből érthetjük meg, hogy kontinensünk antiszemita hagyományait az alexandriai görögök exportálták a római elitnek.

A felsőoktatásban legnépszerűbb a plágium

A legtöbb hazai egyetemen már a vizsgák előtt néhány tantárgy teljesítésének a feltétele, hogy a hallgató úgynevezett szemináriumdolgozatot adjon be vizsgaként. Ezek a dolgozatok, csakúgy, mint a szakdolgozatok sok időt és szellemi munkát igényelnek a hallgatóktól, ezért újra és újra felvetik a plagizálás nagyon is jelenlévő, komoly problémáját a magyar felsőoktatásban.

Ünnepi túladagolás

Karácsonykor idén is megnövekedett a lelki segélyre szorulók száma, a szilveszteri bulizások szélsőségei pedig főleg a fiatalok között igényeltek orvosi beavatkozást. Miközben a családi együttlét és a magány egyaránt probléma forrása lehet, mások nehéz anyagi helyzetük miatt kerültek kritikus helyzetbe.

Vége a demokráciának?

Gyakran teszik fel a kérdést manapság, hogy leáldozott-e a demokrácia csillaga abban a formában, ahogy megismertük az elmúlt században, és vele együtt megbukott-e a szabadságra épülő piacgazdaság is? A válaszom egyértelműen: nem. Amikor Isten szabad akarattal ajándékozta meg az embert, akkor, abban a pillanatban megszületett a szabadság érzése is.

Obamának vagy Orbánnak van nagyobb hatalma?

A Hetek négy politológust kérdezett meg többek között arról, hogy szükség van-e új Alkotmányra, valóban működik-e a Nemzeti Együttműködés Rendszereként meghirdetett új típusú társadalmi párbeszéd, nyer-e a kormánykoalíció a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakításával, vagy hogy csorbul-e a szólás- és véleményszabadság az új médiatörvény hatására? Kérdéseinkre Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese, Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemzô Központ kutatásvezetôje, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézôpont Intézet vezérigazgatója és Ágh Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora válaszolt.

KÁVÉSZÜNET

A cél pont az aranyérem

Sidi Péter a világon először három számban is döntős volt 2010-ben a müncheni sportlövő világbajnokságon. A király kategóriának számító 3 × 40 lövéses összetettben aranyérmet nyert, légpuskában ezüstöt, a 60 lövéses fekvő testhelyzetben negyedik lett. A sportújságírók szavazása szerint 2010-ben Magyarországon ő volt a második legjobb férfi sportoló.

Stresszes reggelek?

„Jó reggelt, bogaram, vár az ovi és a barátok. Ne a kisruhádat vedd fel, mert hideg van! Tegnap kikészítettük a kantáros nacit. Nyomás fogat mosni! Gyere kincsem, mert elkésünk! Nem, most nem tudok neked mesélni, majd délután…” Ilyen és ehhez hasonló mondatok ismerősen csengenek szinte minden kisgyermekes otthonban. Ezt támasztja alá a TNS frissen végzett kutatása is a reggeli stresszről.

Suhanás piskótatalpakon

A síelés megfelelő felkészüléssel és jó társasággal kiváló kikapcsolódás, valamint nagyszerű élmény egyénileg és családok számára is. Az intenzív mozgás mellett a hegyvidék nyújtotta friss levegő és az impozáns látványvilág sem elhanyagolható. Az aktív pihenés és a sportolás új távlatai nyílhatnak meg mindazok előtt, akik belevágnak a hegyoldalak meghódításába.

Vásároljunk társadalomtudatosan!

A karácsony időszaka az ajándékozás, adomá­nyozás és a karitatív tevékenység főszezonja. De vajon az év többi napján is eszünkbe jut, hogy hogyan tudnánk segíteni embertársainkon? A Szolidaritás Egyesület új kezdeményezése ehhez ad ötletet, méghozzá nem hagyományos módon.

Chili és vanília

Chili és vanília – két meglehetősen különböző forma és ízvilág. Mautner Zsófia mégis róluk nevezte el gasztronómiai témájú blogját. Az idő őt igazolta: a hobbiból néhány év alatt komoly karrier kerekedett – ma már elfogadott gasztronómiai szakember, számos újság munkatársa, több főzőiskola előadója, sőt saját szakácskönyvvel is büszkélkedik. Már most tele van a jövő évi naptára.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!