„Egész egyszerűen utálnak bennünket" - foglalta össze a kormányzat nemzetközi konfliktusainak eredőjét egy kormánytag, aki szerint az ország ellen politikai hadjárat zajlik, a kötelezettségszegési eljárások és a túlzott deficiteljárás csak jogtechnikai indokok, hogy a politikai szándékot elfedjék.  Forrásunk az Európai Bizottság (EB) „büntetésről" szóló döntését is a zsarolás eszközének, a politikai párbaj újabb fordulójának nevezte, amellyel fokozták a nyomást az Orbán-kormányon.

Dolgozni szeretnék, nem intrikálni. Nem tudok részt venni diplomatikusnak és intellektuálisnak minősített kavarásokban - jelentette ki lapunknak Tarlós István. A főpolgármester szerint azért szerepel annyiszor a hírekben Budapest, mert inkább a kommunikációról szól a politika, mint a realitásokról. Egyébként nem mond le, szerinte az erről szóló cikkek szenzációhajhászók.

Tovább zajlik a számháború az ellenzék és a kormánypártok között arról, hogy hány egyházat ismerjen el az országgyűlés a tavaly év végén megszületett új egyházügyi törvény alapján. Az már most világosan látszik, hogy a kétharmados többség olyan egyházakat is megfoszt majd státuszuktól, amelyek abszolúte megfelelnek a képviselők által jóváhagyott törvényi feltételeknek.

Az Országgyűlésben „verbális síkon" vívott, kereszténységellenes küzdelmét váltja konkrét, kézzelfogható tettekre a Jobbik Debrecenben. Miután a politikai támadásaival nem tudta megakadályozni, hogy a Hit Gyülekezetét felvegyék az államilag elismert egyházak sorába, a párt odáig süllyedt, hogy gyerekeket, kisgyerekes családokat zaklat célja elérésének érdekében.

Egyelre nem látszik, miként tudna létrejönni egy széles körŐ összefogás az Orbán-kormánnyal szemben. Az ellenzéki pártok és mozgalmak energiáit ugyanis nagyban lekötik a házon belüli és a szervezetek közötti feszültségek.  Pártok a megalakulásuk eltt szakadnak.

A gyermekrabszolgaság olyan globális ügy, amely nem kizárólag a fejlődő országok vagy Fekete-Afrika problémája. Kimondható, hogy a jóléti államok polgárai akarva-akaratlan cinkosai a rabszolgatartóknak, mivel 2012-re gyakorlatilag szinte lehetetlenné vált az olyan műszaki termékek, ruhadarabok, élelmiszerek használata és fogyasztása, amelyeket ne gyermekmunka felhasználásával állítottak volna elő. Sőt, bizonyos országokban nem kell tíz órának sem eltelnie ahhoz, hogy saját rabszolgát vehessünk, akit akár haza is vihetünk magunkkal.

Van, akinek édes otthona, más gazdálkodni jár csak ki a városból, vagy nyaralónak használja, megint mások a hajléktalanság elől menekülnek a tanyára. Életvitelszerűen ma 200-250 ezer honfitársunk él a tanyavilágban, legnagyobb részük az Alföldön. Távolról romantikusnak tűnhet a pusztai lét, a mínusz húsz fokban vagy a combig érő hóban, távol a szupermarkettől és a körzeti orvostól, azonban a kép kissé árnyaltabbá válik. Talán ezzel nem voltak tisztában azok a fiatalok, akik a történet szerint városból tanyára költözvén először szatellitantennát vásároltak - az ásó és a vasvilla helyett; de jellemző eset az is, hogy a hátrányos helyzetű tanyalakókat „megeszi az ital". Ha azonban a pusztai élet szorgalommal és hozzáértéssel párosul, akkor stabil megélhetést biztosít. Képriportunk a Bács-Kiskun megyei Kiskunmajsa-Kígyós tanyavidékén készült.

Az életét végigkísérte, hogy nem volt kívánatos személy Magyarországon. Ez alatt nemcsak a vészkorszakot értem, hanem a gimnázium évei alatti pressziókat, illetve azt, hogy az 56-os szerepvállalásért évekig állástalan lett. 1974-ben őrizetbe vették „A Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjével szembeni gyűlölet felkeltésére alkalmas iratok készítéséért és terjesztéséért." 2012-ben Önt újra hazaárulózzák, különösen Orbán Viktor elleni gyűlöletkeltéssel vádolják a nemzetközi sajtóban megjelent véleménye miatt. Nem tud „beilleszkedni" Magyarországon?

Három esemény a múlt hétről. Három történet, ha úgy tetszik. Három olyan politikai döntés, amit nem lett volna szabad meghozni – mégpedig éppen azok érdekében, akik mégis meghozták ezeket a döntéseket.A belügyminiszter a Corvinus Egyetem hallgatói előtt vitát vállalt a Jobbik elnökével. Az MSZP elnökhelyettese részt vett a Baloldali Kerekasztal a Változásért (BAKA) névre keresztelt szervezet alakuló ülésén, többek között egy asztalnál a Munkáspárt delegáltjával. A Berlinale nagydíjának nyertese, Fliegauf Bence éppen sajtótájékoztatót tartott, amikor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejléces szórólapokkal lepte meg a jelenlévő újságírókat, tudatva velük, hogy a Csak a szél című alkotás csupán fikció, nem pedig a magyar valóságot tükröző dokumentumfilm.Vegyük hát sorra a nem éppen felemelő „sztorikat”. Pintér Sándor egy magát konzervatív, jobbközép, kereszténydemokrata szellemiségűként definiáló kormány tagja. Vona Gábor, akivel nyilvános vitát folytatott, szélsőjobboldali ultraradikális alakulat elnöke, az egyetlen olyan parlamenti párté, amelyik emelt fővel vallja, hogy nem tekintendő a magyarországi demokrácia alkotóelemének. Nem mellesleg a Jobbikot Európa politikai fősodrában és médiájában neonáci pártként tartják számon; magyarán szólva, szalonképtelennek tekintik, hasonlatosan például a Le Pen-féle Nemzeti Fronthoz. De Franciaországban elképzelhetetlen, hogy a belügyminiszter akár egy légtérben megfordulna a rasszistának bélyegzett szélsőségesek vezetőjével, nemhogy vitát folytatna vele. Mert ott létezik az a bizonyos cordon sanitaire, az a politikai korlát, ami lezárja az átjárást jobboldal és szélsőjobb között. A konzervatív kormányok demokratikus ellenzékükkel együtt határolják el magukat a „nemzeti radikálisoktól”. Mármost kevéssé valószerű, hogy Pintér Sándor a kormányfő jóváhagyása nélkül vállalhatta el a közös fellépést Vonával; az effajta gesztus meghaladja egy miniszter hatáskörét. Hogy a miniszterelnök milyen megfontolásból járult hozzá az egyetemi polémiához, arról legfeljebb sejtéseink lehetnek, de azok mindenképp nyugtalanítóak. A politikai haszonszerzés szándéka ugyanis nyilvánvaló. Orbán Viktornak 2014-ben nagy szüksége lesz a szélsőjobb szavazóira, s alighanem azt reméli, hogy ha „finoman” jelzi feléjük a lehetséges kapcsolódási pontokat, többségüket leválaszthatja a Jobbikról. Csakhogy ez ma már irreális számítás; a gesztuspolitika legfeljebb arról győzi meg az ultrákat, hogy a gyengülő Fidesz tart tőlük. És az egyfordulós voksoláson majd feltétlenül a saját pártjukat preferálják; Vona váltig azzal biztatja őket, hogy kormányra fognak kerülni.A belügyminiszter akciója tehát egyértelműen kontraproduktív – és nem csak itthon. Nemzetközi visszhangja borítékolható, hiszen a követségi jelentések révén a külföld is gyorsan értesül az ilyesfajta, kivált a mérsékelt jobboldal számára elfogadhatatlan kokettálásról. Vagyis miközben a magyar hivatalosság újabban igencsak igyekszik világszerte megnyerő képet festeni a hazai állapotokról, és általában is kedvező színben láttatni a kurzus politikai arculatát – mégpedig nem utolsósorban az Európai Unió fennen vállalt értékrendjének fényében –, aközben abba a gyanúba keveri magát, hogy hajlandó komilfónak tekinteni egy szélsőséges pártot. Vajon megéri-e a vélt (de nem létező) belpolitikai haszon azt a kárt, amit a kormány nyugati megítélése okoz?Ugyanez a kérdés bízvást feltehető a Berlinálén történtek kapcsán is. Miféle kormányzati eljárás politikai röplapokat osztogatni egy filmfesztivál tudósítóinak, közlendő, hogy amit látnak, az nem a valóság, hanem annak művészi leképezése? Idiótának nézik a nemzetközi szaksajtót? A nagy kommunikációs elszántság, amellyel magyarázni próbálják a saját jócskán elrontott politikai bizonyítványukat, immár oda jutott, hogy sorvezetőt mellékelnek egy díjnyertes alkotáshoz? Egyáltalán: mi keresnivalója van a KIM-nek egy filmfesztiválon? Ha a magyar kormányzat ki akarta röhögtetni magát a világ előtt, hát megtalálta annak lehető legcélravezetőbb módját. Leginkább azt sikerült demonstrálnia, hogy fennhatóságának kiterjesztésében elvesztett minden mértéket.És végül emlékezzünk meg a szocialisták több mint kínos eltájolódásáról. Először is: lehetséges, hogy mielőtt a párt elnökhelyettese a politikai szövetségkötés szándékával megjelenik egy többszereplős tárgyaláson, nem deríti fel a terepet? Elképzelhető, hogy ne tudta volna, kikkel fog találkozni a Parlament Caféban? Meglepetésként érhette Balogh Andrást, hogy ott lesz a szocialisták számára vállalhatatlan Munkáspárt? Ha igen, ki a felelős a blamázsért? Vagy mondjuk megengedőbben: a politikai dilettantizmusért?És ha már az elnökhelyettes óvatlanul elmegy a találkozóra, hogyan nem veszi észre, hová keveredett? Miért nyilatkozik utóbb oly reményteljes hangon a résztvevőkkel lehetséges együttműködésről? Hol maradt az elemi ítélőképessége? A párt pedig miként hagyhatta napokig reflektálatlanul Schmuck Andor nyilatkozatát a sikeresen lezajlott egyeztetésről? Aztán a hét elejére megszületett ugyan az MSZP testületeinek elhatárolódó döntése; Mesterházy Attila végtére kinyilvánította, hogy az európai integrációt elutasító szervezetekkel nincs szövetség – még a Fidesz ellenében sem. De a kései ébredés enyhén szólva rosszat tett a szocialistáknak, mert azt a képzetet erősítette róluk, hogy politikájuknak nincs olyan határozott karaktere, amely kényes helyzetekben garantálhatná a párt biztos reflexeit.E három eset között látszólag nincs összefüggés. Valójában viszont mindegyik arra vall, hogy a magyar politika meghatározó szereplői mára – jobbára pártállástól és beosztástól szinte függetlenül – elvesztették egyrészt a józan ítélőképességüket, másrészt azokat az elvi, ideológiai és mentalitásbeli fogódzókat, amelyek alapján – csúnya szóval – identifikálhatóak lennének. Nem meglepő, hogy ekkorára nőtt az elbizonytalanodott választók tábora.

Az alap- és középfokú oktatást meghatározó új Nemzeti alaptantervvel (NAT) az államtitkárság egy évet késett, ugyanakkor a véleményezésére adott rövid idő jövő héten lejár. Szakmai színvonalát tekintve a legtöbb szakember pozitív fejleménynek tartja a NAT-ot, legalábbis a decemberben elfogadott, közfelháborodást kiváltó köznevelési törvényhez képest. A védett időben tartandó kötelező hit- és erkölcstanóra viszont majd’ mindenki torkán megakadt.

A kínai Nandzsing Egyetem kutatói a tekintélyes Cell Research című tudományos folyóiratban publikálták legújabb kutatási eredményeiket, miszerint növényi eredetű genetikai anyagot találtak emberi és állati vérmintákban. Egészen pontosan kisméretű RNS-eket, melyek ugyan fehérjéket nem kódolnak, hanem a gének aktivitását szabályozzák a sejtekben.

Egyetlen foszforatomból álló tranzisztort készítettek az ausztrál Új-Dél-Walesi és Melbourni Egyetem, valamint az amerikai Purdue Egyetem kutatói. A Nature Nanotechnology nevű tudományos lapban közzétett eredmény je­len­tősége, hogy a jelenlegi technológia szem­szögéből ez a processzorgyártás végső határa. A számítógép „agyát" jelentő processzorokban ugyanis milliárdnyi tranzisztor működik. Az egy atomból álló tranzisztor kijelöli azt a végső miniatürizálási lehetőséget, ameddig a jelenlegi félvezető technológiával el lehet jutni.

Ahogy azt megszokhattuk, a hőmérséklet emelkedésével, ámde minden indulati hév nélkül egyre többen akarják megmondani, milyen éghajlatra távozzunk - legalább egy kis időre. A National Geographic 'Traveler' például évről évre feltálalja az ínyencségekkel tarkított úticél-javaslatait. S bár várhatóan idén is tekintélyes tömeg védi majd saját testével a tengerparti homokot a káros napsugaraktól, a bolygónkon bolyongó turistahad közt a felfedezőhajlamokkal bírók sem maradnak ötlet nélkül, és „a 2012-es év 20 legvonzóbb úti célja" között találhatnak kedvükre valót - hetet mindjárt itt nálunk, Európában.

Már az év elején érdemes átgondolni, eltervezni, hogy idén merre, hogyan és miből utazunk, és ehhez nem árt tájékozódni - többek között - az idegenforgalmi portálok által előre jelzett irányvonalakról. A vastagabb pénztárcájúak számtalan desztináció közül válogathatnak, de azoknak is érdemes felkerekedni pár napra, akik itthon szeretnének körülnézni. Jó hír ehhez a hosszú hétvégék száma, melyekből idén nyolc is megadatik. Láthatóan trend jelleget mutat, hogy a rövidebb (1-3 napos) utak részaránya az elmúlt években tovább nőtt. A 2010-ben meginduló növekedés után (5,6 százalékkal többen utaztak, mint az előző évben) tavaly is a vártnál jobban alakult a hazai turizmus képe: a lassú növekedés tovább folytatódott, és várhatóan idén sem lesz ez másképp.

Jeremy Lin nemcsak az NBA-t, nem is csak a sportkedvelőket, hanem azon túl is emberek millióit villanyozta fel három héttel ezelőtti berobbanásával az Észak-Amerikai Kosárlabdaligába.

A magyar lakosság alig több mint 30 százaléka tervez többnapos belföldi utazást. Az ebből származó bevétel 2010-ben 242 milliárd forint volt, miközben a turisztikai motivációval (egy vagy több napra) külföldre utazó magyarok 402 milliárd forintot vittek ki az országból, és ezen belül a több napra utazók költése önmagában is 384 milliárd forintot tett ki. Horváth Gergely irányítása alatt a Magyar Turizmus Zrt. stratégiai célja éppen ezért a belföldi vendégéjszakák számának növelése 2012-ben.

Hova utaztunk mi, magyarok tavaly?

A Los Angeles-i olimpia (1984) óta nem titok, hogy az olimpia nem csupán a világrekordot döntögetők és a rendező ország kiváltsága, hanem bizony a gazdasági megtérülés is lényeges komponense az előkészületi számításoknak. David Cameron szerint az olimpia stratégiai fontosságú országa számára, hiszen az előrejelzések szerint naponta 350 ezer külföldi látogató hozzávetőleg 11 milliárd fontot fog elkölteni a nyári játékok ideje alatt. A brit miniszterelnök arra kérte a hazai turisztikai ipar képviselőit, hogy „mindent tegyenek meg  az olimpiában rejlő üzleti potenciál kiaknázásának érdekében". A korábbi olimpiák még a nullszaldót sem közelí­tették meg, de a Visit London igazgatója, Mark Howell bizakodóan azt állította, hogy „London az olimpián messze túlmutató programokat és látnivalókat kínál, s a jó közlekedés miatt az idelátogatók könnyen bejár­hatják Nagy-Britannia egészét is". Howell azt is hozzátette: „A turizmusszervezők felelőssége az is, hogy megfelelően hangolják össze a sportturizmus és a szabadidős turizmus promócióját és az igények kielégítését."

Toscana rendelkezik ugyan több száz kilométeres tengerparttal, de szépsége a szárazföld belsejében bontakozik ki igazán. Ideérkezőként talán azért is találjuk különlegesnek e tájat, mert a sűrűn egymás mellett fekvő dom­bokról letekintve rendszerint felülről láthatjuk a földeket, mintha repülőről néznénk. A szőlőkkel tűzdelt dombok sokak szerint Chianti vidékén a leglátványosabbak, ahol hétköznapi dolog, hogy a gazdag múltú várak falai között ma is bárók élnek, akiknek az alkalmazottai saját egykori jobbágyaik leszármazottai.