Terrortámadással zárul az év Európában: minden előzetes figyelmeztetés ellenére a hatóságok nem tudták megakadályozni, hogy újabb véres cselekmény sokkolja az ünnepi időszakra készülődő kontinenst. Ezúttal Berlin lett a célpont, ahol egy már ismert módszerrel történt a támadás: kamionnal hajtottak egy karácsonyi vásárba, ahol tizenketten haltak meg. A német hatóságok lapzártánkig nem tudták kézre keríteni az elkövetőt. 2016-ban egyébként több hasonló merénylet rázta meg a világot, amelyek a legtöbb esetben az Iszlám Államhoz voltak köthetőek. A dzsihádista csoport a Közel-Keleten jelentős területeket vesztett el – szakértők szerint emiatt is fokozza a külföldi támadásokat.

Elemzők szerint nem okoz mélyebb válságot az Oroszország és Törökország közötti feszült kapcsolatban az ankarai orosz nagykövet hétfői brutális meggyilkolása, sőt egyesek úgy vélik, az eset meglepő módon akár közelebb is hozhatja egymáshoz a két országot, hiszen Putyin és Erdogan hasonló Nyugat-ellenes nézőpontot vall.

Ma már szinte mindenki előtt ismert tény, hogy a Jézus születési évét viszonyítási pontként használó időszámításunk téves alapokon áll. Jézus ugyanis nem i. sz. 1-ben született, és semmiképpen sem „O”-ban, hiszen nulladik év nem létezik, csak mint csillagászati fogalom. De vajon meg lehet-e határozni több mint kétezer év távlatából, hogy pontosan melyik évben született Jézus?

Az idén találkozik a naptárban a hanuka és a karácsony: december 24-én egy időben gyújtják meg a nyolcágú gyertyatartón és a karácsonyfán az első gyertyát. Abból az alkalomból, hogy a zsidóság és a keresztény világ egy időben ünnepel, arra keressük a választ, hogy milyen közös örökségben osztozik a kereszténység a judaizmussal a fények ünnepén.

No God but One – vagyis Nincs más Isten. A shahada, vagyis az iszlám betérési megvallás mondatáról kapta címét Nabeel A. Qureshi (képünkön) apologetikus könyve. Az Egyesült Államokban pakisztáni szülőktől származó, így az iszlám kultúrában és vallásban nevelkedett, egykori muszlim fiatalember idén megjelent könyve nemrég elnyerte a befolyásos The Gospel Coalition International Outreach-díját. Ez az evangéliumi gyülekezeteket tömörítő szervezet nem véletlenül tartotta érdemesnek a könyvet a jutalomra: Qureshi munkája a szenvedélyes igazságkeresés és az elmélyült teológiai érdeklődés izgalmas elegye.

Jövőre lesz az 500 éves évfordulója annak, hogy Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes az igazságkeresés jegyében kifüggesztette vitaindító tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára. Hogyan lehet ezt méltóképpen megünnepelni? A bibliai igazság terjesztésével – mondja Daruka Mihály asztalos és múzeumvezető, aki úgy döntött, hogy a jeles évforduló alkalmából újranyomtatja az első magyar nyelvű teljes Bibliát. 2017. október 31-ig kétszáz példányt készít el belőle eredeti formában: korhű nyomdagéppel és betűkkel, kézi szedéssel, ugyanolyan alapanyagokra, mint amire a régi készült. Sőt, ugyanott, mint azt eleink tették, Vizsolyban. A vállalkozó megvásárolta a vizsolyi Rákóczi-kúriát, és több, történelmi múlttal bíró, üresen álló épületet, ahol korhű látványparkot szeretne építeni a szellemi örökség bemutatására. A mintegy 200 millió forintból megvalósítható, alulról induló projekt költségeit nem állami forrásokból, hanem önkéntes adakozók által igyekszik megfinanszíroztatni, és a milliós nagyságrendű felajánlásokat egy-egy újranyomott Vizsolyi Bibliával honorálja.

Ha az európai politikusok és a tömegmédia továbbra is eltitkolja a valóságot az emberek elől, például a menekültek által elkövetett erőszakos bűncselekményekről, előbb-utóbb polgárháborús helyzet alakulhat ki – állítja Udo Ulfkotte német publicista, akinek Megvásárolt újságírók és a Menekültipar című könyve magyarul is megjelent. Ulfkottéval még a berlini karácsonyi vásáron történt terrortámadás előtt beszélgettünk.

A nemzet művésze lett és rövidesen rangos olasz állami kitüntetést kap az idén 70 éves Koltai Lajos. A legendás rendező-operatőrrel nemcsak erről, hanem a házasságról, Olaszországhoz fűződő különleges kapcsolatáról és arról is beszélgettünk, milyen közös terveik vannak Szabó Istvánnal.

Azt tervezte, hogy 60 évesen már csak utazgatni és golfozni fog, ehelyett börtönbe került. Milliárdosként szinte bármit megtehetett, most egy szűk albérletben lakik. Egykor ünnepelt mecénás volt, ma az egykori barátok többsége felé sem néz. Kovács Géza mégis azt mondja, boldogabb mint valaha.

Kiskunfélegyházi zsidó családból származott, ahogy fogalmaz: mindenkije zsidó volt. Tizenévesen élte át a zsidó­üldözést, majd a holokausztot. A háború után néhány évet Izraelben töltött, onnan tért haza. A 85 éves Földes János­sal beszélgettünk az általa átélt borzalmakról és a háború utáni újrakezdésről.

Keresztapa, Nagymenők, Casino – ma már mindhárom hollywoodi alkotás a filmtörténelem klasszikusai közé tartozik, de nemcsak a szereplőgárda összetétele miatt, hanem azért is, mert egy olyan világot mutatnak be, amely titokzatossága és misztikussága miatt mindig is érdekelte az embereket: az amerikai szicíliai maffia, vagyis a „La Cosa Nostra” világát. De mi a helyzet a hírhedt és halhatatlannak hitt New York-i maffiacsaládokkal 2016-ban?

Természetes alapanyagok, letisztult szín- és formavilág, nulla szabászati hulladék, hosszú távú hordhatóság, minimálfeltételek között megjelenő elegancia – a 23 éves Vetlényi Alma kollekciója minden szempontból szembemegy a fast fashion világával. A MOME hallgatója öltözékeivel – melyek a Design Terminál fenntartható divat témájában kiírt „Gombold újra!” pályázatára készültek – nemrég elnyerte a legjobb hazai tervezőnek járó díjat. Nem sokra rá a Marie Claire magazin által meghirdetett „Az év fiatal divattervezője” pályázat szakmai díját is kiérdemelte egy hangsúlyozottan nőies, színes kreációjával. A díjakról és a jövőről kérdeztük Almát és édesanyját, illetve segítőjét, Szende Ritát.

Jövőre lesz hetven éve, hogy munkásságának elismeréseként megkapta az orvosi és élettani Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert. A tudós akkoriban a szegedi egyetem tanszékvezetői pozícióját töltötte be, elévülhetetlen érdemeket szerezve a biokémia hazai felvirágoztatásában. Szent-Györgyi azonban nem csupán kutatóként, tanárként és rektorként vonult be történelmünkbe: a tudós a ’30-as, ’40-es évek közéletében, közgondolkodásának alakításában is komoly szerepet vállalt.

Nem karácsonykor, hanem ünnep előtt és után szaporodnak meg a lelki telefonsegély szolgálatok hívásai. Előtte inkább a kirekesztettségérzés növekszik, utána pedig a frusztráltság, ha nem úgy sikerült az ünnep, ahogy azt várták. A hívások azt mutatják, hogy a lelki magány, a társas támogatás hiánya egyformán sújtja az egyedül élőket és a családosokat – az ugyanis önmagában még nem jelent semmit, hogy több ember él egy lakásban, és családnak nevezik magukat. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének titkárával beszélgettünk.

A Clavius (Risen) egy oknyomozás története. A film az ókori Júdea méltán leghíresebb rejtélyébe vonja be nézőjét. Egy római tiszt szemszögéből lehetünk részesei a napoknak, melyek Jézus megfeszítése és mennybemenetele között teltek el. Az újszerű megközelítés pátosz- és vallásmentes néznivalót eredményezett, ami üdvözlendő. Hiszen a Feltámadás valójában nem filozófiai kérdés, hanem pontosan az, ahogy azt Joseph Fiennes játszotta katonaember megéli: történelmi tény.