Kevesen tudják ugyanis, hogy Sopron városát – hasonlóan Kolozsvárhoz, Kassához vagy éppen Brassóhoz – az első világháborút lezáró békeszerződések más országnak ítélték. Az 1919-es saint-germaini békeszerződésben ugyanis Sopront a történelmi Magyarország nyugati részével együtt Ausztria kapta meg. Az osztrákok neki is láttak e terület megszervezésének Burgenland néven, annak természetes tartományi fővárosával Ödenburggal, azaz Sopronnal. A város intézményeinek, úgymint iskoláinak és hivatalainak az evakuálását 1921 nyarán a magyar hatóságok meg is kezdték Kapuvárra és Győrbe. A város, főleg annak magyar ajkú lakossága kétségbeesetten és szorongva várta a hatalomváltást. Hosszas és bonyolult diplomáciai manőverek következtében azonban lehetőség nyílt az osztrákokkal kötött szerződés revíziójára és a velencei egyezmény megkötésére, amely mégiscsak lehetőséget adott arra, hogy az itt lakók népszavazás útján dönthessenek hovatartozásukról. A Sopront és környékét érintő népszavazásra 1921. december 14–16-án került sor, melynek következményét már ismerjük. Sopron elvesztése az osztrák köztudatra sokként hatott, hiszen akkoriban ez egy német többségű város volt, és ráadásul a régió gazdasági és adminisztratív központja is egyben. Sokáig törekedtek is arra, hogy úgymond visszaszerezzék, oly sokáig, hogy Burgenland mai tartományi székhelye Eisenstadt (Kismarton) csak 1981-ben kapta meg e státuszát hivatalosan. Ez a cikk egyben alkalmas is lehet egy újonnan megjelent honlap ajánlására www.kleinesburgenland.hu címmel, mely német és magyar nyelven új gondolatokat vet fel egy amúgy már sokat ismételt témában és egyben megemlékezés is a soproni népszavazás 95. évfordulójára.
2016. 12. 23. (XX/51-52)
