hetilap

Az évszám meghatározása során felmerülő kérdések Máté és Lukács evangélisták beszámolóinak eltérő megközelítéséből, illetve Lukács szavainak többféle értelmezési lehetőségeiből származnak. Míg Máté Heródes uralkodásának idejére, annak vége felé helyezi Jézus születését (Heródes halálának hagyományosan elfogadott dátuma i. e. 4), Lukács más megközelítést használ: Augustus i. e. 8-ban elrendelt népszámlálását és egy bizonyos Küréniosz általi összeírást (census) említ datálásként. Lukács híres mondata így hangzik: „Ez az összeírás először (próté) akkor történt, mikor Szíriában Quirinus (Küréniou) volt a helytartó (hégemoneuontos).” (Lukács evangéliuma 2:2). Ebből számos tudós arra a következtetésre jutott, hogy Lukács egy bizonyos Publius Sulpicius Quirinus syriai legatus i. sz. 6-os összeírására utal. Jól láthatóan nem lehet viszont az i. sz. 6-os évet sem Máté beszámolójával, sem az augus­tusi népszámlálással harmonizálni. Lukács mondatait így mindennél részletesebb elemzésnek vetette alá a vallás- és ókortudomány, a benne lévő szinte összes szó jelentésbeli tartalmának végletesen alapos vizsgálatával. Így, legalábbis tudományos körökben, Lukács ezen egyetlen mondata vált a Biblia legtöbbet kommentált részévé, amivel az ókortudósok legnagyobb alakjai is mind sorra foglalkoztak, Theodor Mommsentől kezdve Ronald Syme-on át Alföldy Gézáig. Csak néhány kérdés álljon itt a legtöbbet hangoztatottak közül: Mivel Izrael hivatalosan i. sz. 6-ig önálló királyság volt, egyáltalán lehetséges volt-e előtte bármikor római censust végrehajtani benne? Lukács az első vagy csupán egy előbbi censusról beszél? A görög próté szó ugyanis elvileg mindkét jelentéstartalmat megengedi. A görög szövegben említett Küréniosz biztosan Quirinusnak feleltethető-e meg? A Küréniosz név ugyanis esetleg több római tisztviselőre is ráillhet, akik lehetnek például C. Sentius Saturninus illetve Publius Sulpicius Quirinus is. Bármelyik lehetőséget feltéve további megválaszolandó kérdések sorába ütközünk.

Küréniosz Saturninus lenne?

I. e. 9/8 és 7 között Syriában Caius Sentius Saturninus volt a kormányzó (legatus). I. e. 7-ben Saturninust feltehetőleg Germaniába küldték, Publius Quinctilius Varus pedig négy légióval érkezett Afrikából a helyére, i. e. 6 őszén. Ezek szerint Saturninus – amennyiben tartott censust – ideális jelölt lenne ahhoz, hogy Lukács rá hivatkozzon. Kérdéses viszont, hogy a Lukács 2:2-ben leírt Küréniosz görög nevet meg lehet-e a latin Saturninusszal feleltetni, hiszen a Küréniou alakból csupán igen nagy mértékű szövegromlás útján lehetne Saturninushoz eljutni, amire ráadásul semmiféle forrásbeli bizonyíték nem létezik. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket leginkább Tertullianusnak egy szintén sok vitát szült mondata táplálta, ami így hangzik: „De census tartatott Augustus alatt Iudaeában Sentius Saturninus által, amik bizonyítékként szolgálnak [Jézus] családjára vonatkozóan.” (Adversus Marcionem I. 4:19). Tertullianus tehát egyértelműen Saturninust tartja a hivatalban lévő személynek a Jézus születésekori census idejében, bár ebből még önmagában egyáltalán nem következik, hogy Tertullianus a Lukács 2:2-ben szereplő Kürénioszt Saturninusszal azonosította volna. Az viszont önmagában is perdöntő súlyú tény, hogy Tertullianus a noment is megadja (a Sentius nevet), míg Lukács csupán a cognoment írja le (Quirinus). Ebből annyi mindenképpen kiderül, hogy Tertullianusnak dokumentált bizonyítékok álltak rendelkezésre állítása igazolásához. Hogyan lehetett tehát Saturninus a kormányzó Jézus születésekor úgy, hogy Lukács is igazat mondott? A kérdés megválaszolásához először is Quirinus személyéről kell a történelmi bizonyítékokat áttekinteni.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek