2017. 05.19. (XXI/20) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Erdogan-portré

Lehetett volna muszlim tanító vagy profi futballista, de ő a politikát választotta. Népszerű gazdasági reformjaival Törökország legnépszerűbb vezetője lett. Nyílt antiszemitizmusa, diktatórikus intézkedései és nagyhatalmi lavírozása bebetonozta egyre növekvő hatalmát. Recep Tayyip Erdogan életútja a kezdetektől napjainkig.

Trump a porcelánboltban

Izrael attól tart, hogy szokás szerint a zsidó államnak kell megfizetnie az árat a leg-újabb amerikai elnöki békeötletért. Míg az elmúlt 25 évben az amerikai védnökség – jordániai és egyiptomi kísérettel – közvetlenül próbálta kiegyezésre bírni az izraeli-eket és a palesztinokat, Donald Trump elődeihez képest újat hoz, amikor a szaúdiakat és az öbölmenti arab országokat is be kívánja vonni „a nagy üzletbe”. Egy magas rangú rijádi kormánytisztviselő már jelezte, hogy „nem ellenséget, hanem lehetőséget látnak Izraelben”. A szép szavakért azonban a „települések építésének leállítását” várják, és ez még csak a kezdet lehet.

Irán csendes térnyerése

Idén nyáron lesz két éve, hogy a nagyhatalmak Iránnal aláírták a „mérföldkőként” ünnepelt nukleáris keretegyezményt, ám azóta sem láttunk többet a perzsa állam atomprogramjából. Trump Amerikája gyanakodva nézi a síita birodalomépítést, ahogy a közel-keleti szunnita monarchiák és Izrael is - a nemzetközi közösség jó része azonban sokkal engedékenyebb Iránnal szemben, mint néhány évvel ezelőtt. Teherán ballisztikus rakétatesztekkel és fegyverbizniszekkel csendesen feszegeti a határokat, az iráni elnökválasztással pedig eldől, hogy hivatalosan is átvált-e az ország a keményvonalas politikára.

Hoppá, az adataidat titkosítottuk!

Lapzártánkig közel 300 000 számítógép volt érintett abban a globális kibertámadásban, aminek fő fegyverét az amerikai kormánytól lopták el idén áprilisban. Az alig három nap alatt 150 országba eljutó WannaCry nevű „digitális féreg” kifejezetten a nagyobb hálózatokra koncentrált, így vasúti kijelzőket kapcsolt le, kórházakat és minisztériumokat bénított meg, valamint egyetemi, céges adattárakat blokkolt világszerte.

Hit és értékek

Hogyan változtatta meg a kereszténység a világot? (3. rész)

Két hete kezdtük el Alvin J. Schmidt 2004-es könyvének ismertetését. A nyugalmazott amerikai szociológiaprofesszor How Christianity Changed the World című munkájában azokat a mélyreható változásokat mutatta be, amelyek az új hitnek köszönhetően pozitívan hatottak az emberi civilizációra. Most a könyv soron következő fejezeteit foglaljuk össze.

HÁTTÉR

Molnár Ferenc Caramel útja a cigánytelepről a rivaldafényig

„Nem a sorsom ellenére, hanem a sorsommal együtt vagyok az, aki vagyok” – állítja életrajzi kötetében Molnár Ferenc Caramel énekes-dalszerző, aki most lapunknak bővebben is kifejtette, mi mindent ért ez alatt.

Mit tudhatunk meg bűnről és bűnhődésről?

A rendszerváltás mai napig legérzékenyebb pontja a titkosszolgálati múlt feltárása, ami több mint negyed évszázada húzódik. Azóta felnőtt egy nemzedék. Abban, hogy „minek bolygatni ezt a mocsarat?”, illetve hogy „Miért is kéne az unokáknak a nagyapjuk bűneit megismerni?”, konszenzus volt Boross Pétertől Medgyessy Péterig a rendszerváltás utáni miniszterelnökök között. Így aztán máig megválaszolatlan a kérdés: vannak-e személyes felelősök, akiknek neveit nyilvánosságra kell hozni ügynöklistán, vagy a rezsim, a politikai, történelmi helyzet mindennek az oka? Kibújhatunk-e a morális felelősség alól azzal a védekezéssel, hogy a rendszer tett minket ilyenekké, mi áldozatok vagyunk?

Szuperhősök az égből?

Furcsa „dokumentumfilm” készült az ember és a földönkívüliek állítólagos kapcsolatfelvételéről a közelmúltban. A tényeket, összeesküvés-elméleteket és az okkultizmussal határos eszméket vegyítő alkotás olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek szerint ha a témával kapcsolatos információk birtokában lennénk, megrendülne a jelenlegi világrend. A nullponti energiarendszerek elterjedésével képessé válnánk egy „evolúciós ugrásra”, amelynek eredménye a „transzhumán”, emberfeletti ember megjelenése lenne. Azonnal kifejlesztenénk a mesterséges intelligenciát, drámaian meghosszabbítanánk az emberi életkort, a humán-gép hibridek uralkodó osztálya venné át az irányítást a bolygón, beindulna az idegen civilizációkkal való intergalaktikus kereskedelem, és így tovább. A hatalmi erőegyensúly fenntartásában érdekelt csoportok azonban ezt nagyon nem akarják - néhány a film főbb állításaiból.

Brüsszel – Strasbourg – Budapest: totális háború

Magyarországgal szemben a kemény hangú határozattervezetet fogadta el az Európai Parlament szerdán.

Ez a harc lesz a végső?

Nagy valószínűséggel e hónap végére Botka László gyakorlatilag teljhatalomhoz jut az MSZP-ben. A szegedi polgármester jelenleg többfrontos háborút vív: Gyurcsány Ferenccel és a kormánypárti sajtóval is hadban áll, miközben azon szocialistákat is háttérbe szorítaná, akiket a 2010-es kudarc főszereplőinek tart.

Létminimum és béremelés

Tavaly az egy főre jutó létminimum értéke havi 88 619 forint volt, mindössze 600 forinttal több, mint 2015-ben. A magyar lakosság 36 százaléka ennél kevesebből élt, ám az értékhatár közelében további egymillió ember van. A létminimum a dolgozói szegénységet tükrözi: azoknak a családoknak az egyharmada, ahol legalább egy aktív kereső van, a létminimum alatt élőkhöz tartozik.

Csendes a röszkei határ

A téli hónapokban tapasztaltakhoz képest is jelentősen visszaesett az illegális határátlépések száma a déli határon, ahol május elseje óta dupla kerítés akadályozza a migránsok bejutását az országba. A műszaki határzár megerősítését célzó munkálatok végeztével úgy tűnik, a határvédelem által okozott „kellemetlenségek” is mérséklődtek Röszkén.

KÁVÉSZÜNET

Alkalmazottból vállalkozó

Egy vállalkozás mindig kockázattal jár, és általában a saját pénzünkkel „játszunk”, ezért érdemes nagyon körültekintően eljárni. Sok mindent kell mérlegelni. Például, ha valaki nagyon jó valamiben, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy vállalkozóként is sikeres lesz. De mik a függetlenség előnyei, vagy milyen „személyiségbeli” és technikai többletek szükségesek a vállalkozás felfuttatásához? Papszt Kriszta pénzügyi tanács-adóval beszélgettünk.

Cenzúra vagy biztonságos internet?

A brit törvényalkotók pénzbüntetést szabnának ki a közösségi médiumokra gyerekpornográfia és szélsőséges tartalom esetén – adta hírül a Newsweek magazin. Az érintett cégek elsősorban a Google, a YouTube, a Twitter és a Facebook, amelyek maximálisan egyetértenek a szélsőséges és veszélyes tartalmak letiltásával. A képlet azonban korántsem ilyen egyszerű. Felmerül a kérdés: ki a szélsőséges?

Új remény a Down-szindróma kezelésében

Mi köze a zöld teának a Down-szindrómához vagy az Alzheimer-kórhoz? Dr. Tóth Ágnes nőgyógyásszal, egy Down-szindrómás kislány édesanyjával beszélgettünk a FontUp készítményről és spanyol kutatók egy új felfedezéséről, melynek során a zöld tea EGCG kivonatával sikereket értek el a Down-szindrómás felnőttek értelmi teljesítményének javításában.

Nem lát a szemétől?

Akár autót vezetünk, akár számítógépezünk, akár házimunkát végzünk, vagy csak olvasgatunk, napozunk – nincs olyan tevékenység vagy aktív kikapcsolódás, amihez ne használnánk a szemünket. Mégsem magától értetődő mindenki számára, hogy szemünk ápolása és egészségének ellenőrzése ugyanolyan fontos, mint bármilyen más rendszeres szűrővizsgálat.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tényleg egy tengerparti városban lakott Jézus?

Grüll Tibor írása »

Grüll Tibor / Hit és értékek

A felavatás ünnepe: Öt testvér, akik hittek Izrael jövőjében

Hack Márta írása »

Hack Márta / Hit és értékek

A Messiás-kód: Dániel elrejtette könyvében a megváltás dátumát?

Ruff Tibor írása »

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap