hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Irán csendes térnyerése

2017. 05. 18.
Idén nyáron lesz két éve, hogy a nagyhatalmak Iránnal aláírták a „mérföldkőként” ünnepelt nukleáris keretegyezményt, ám azóta sem láttunk többet a perzsa állam atomprogramjából. Trump Amerikája gyanakodva nézi a síita birodalomépítést, ahogy a közel-keleti szunnita monarchiák és Izrael is - a nemzetközi közösség jó része azonban sokkal engedékenyebb Iránnal szemben, mint néhány évvel ezelőtt. Teherán ballisztikus rakétatesztekkel és fegyverbizniszekkel csendesen feszegeti a határokat, az iráni elnökválasztással pedig eldől, hogy hivatalosan is átvált-e az ország a keményvonalas politikára.

Iránban május 19-én tartják az elnökválasztást, amikor a 2015-ös nukleáris megállapodás után most először szavaznak az államfő személyéről, egyúttal az ország további külpolitikai irányáról is. A több mint ezerhatszáz aspiráns közül az Őrök Tanácsa (a legfelsőbb vallási és politikai vezetőként fellépő ajatollah által kinevezett 6-6 jogi szakértő és egyházjogász) hat jelölt indulását hagyta jóvá. Közülük ketten igazán esélyesek: a jelenleg elnöklő, mérsékeltnek számító Haszan Rohani és a keményvonalas Ebrahim Rajszi. (A szélsőséges kijelentéseiről híres korábbi elnök, Ahmadinezsád is regisztrálta magát, de a mullahok nem engedték indulni a köztársasági elnöki székért.) Rajszinak nem csupán az kedvez, hogy ő a teokratikus köztársaságban igazán perdöntő befolyású ajatollah, Ali Khamenei bizalmi embere és lehetséges utódja, hanem az is, hogy Rohanival sokan elégedetlenek amiatt, hogy a nemzetközi nyitás és a szankciók feloldása ellenére sem tudott számottevő gazdasági fellendülést produkálni. Rajszi a befolyásos Asztan Kudsz Razavi segélyalapítvány felügyelője, így eredményesen tud a szegények patrónusaként fellépni munkahelyteremtő ígéreteivel.

A keményvonalas aspiráns mellett szól az is, hogy Trump elnök megválasztása óta inadekvátnak tetszik a Rohani elnök és Mohammad Javad Zarif külügyminiszter által évekig gyakorolt „álmosolyok politikája”, amelyet a Forradalmi Gárda rakétatesztjeivel és a Golf-öböl menti ténykedésével már akkor megtorpedózott, amikor még nem volt biztos az amerikai választások kimenetele. Az amerikai elnök találkozása az Irán-ellenes Abu Dhabi hercegével, valamint az Irán legfőbb regionális riválisaihoz, Szaúd-Arábiához és Izraelhez törté-nő elnöki utazás szintén megerősíti a perzsa államot ellenségesebb politikája tekintetében. Mindazonáltal Rohani volt az, aki tető alá tudta hozni a tíz éve várt multilaterális alkut, és megnyitotta a nemzetközi piacokat Irán számára, így a közvélemény egy része továbbra is őt, és vele együtt a békésebb, nyugatbarát irányzatot támogatja.

A 2015-ben létrejött multilaterális keretegyezmény nyomán nem szerelték le Irán katonai célú tevékenységét, csupán befagyasztották tíz évre, a nukleáris létesítményeinek polgári felhasználását nemzetközi ellenőrzés hivatott biztosítani. A megállapodásnak alapvetően nagyobb átláthatóságot kellett volna eredményeznie a perzsa atomprogram tekintetében, ám – az Iran Watch internetes oldal megfogalmazása szerint – az inkább egy újabb diplomáciai leplet borított a perzsa hatalom kétes nukleáris tevékenységére. Azóta is csak ímmel-ámmal hallani arról, hogy Irán miként tartja be, vagy éppen hágja át a megállapodást, az egyezmény óta ugyanis „bizalmasnak” minő-sítettek több adatot is az iráni atomprogrammal kapcsolatban.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!