Jair Messias Bolsonaro napjaink egyik legerőteljesebben támadott politikusa.
A sokak által trópusi Trumpként gúnyolt brazil elnök abban is hasonlít amerikai párjára, hogy a média teljes erőbedobással igyekszik a lehető legsötétebb színekben feltüntetni, mintha valami dühöngő őrült lenne. Az európai fülnek valóban szokatlanul hangozhatnak az elnök időnként rendkívül nyers megnyilatkozásai, de azért a kulturális különbségek mellett érdemes bekalkulálni azt is, hogy a brazíliai hírek hozzánk elsősorban a főáramú médián keresztül jutnak el, és mivel a portugál nem éppen a legelterjedtebb nyelv a kontinensünkön, jóval nehezebb alternatív információforrásokkal ellenőrizni a róla megjelenő hírek tényszerűségét.
Emellett Bolsonaro személyében nem egy dörzsölt, diplomatanyelvű politikusról van szó, hanem egy exkatonatisztről, aki mióta csak része a brazil közéletnek, mindig elég keményen kommunikált. A brazilok tudták, kit választanak meg 2018-ban, és táborának jelentős része most is kitart mellette. Azonban sokkal nehézkesebb a helyzet, mint négy évvel ezelőtt. Hiába kapott majdnem kétmillióval több szavazatot, ez most csak 43,4 százalékhoz és egy második helyhez volt elég. Ellenfele, a munkáspárti visszatérő, Luiz Inácio Lula da Silva (becenevén: Lula) 57 millió szavazattal nyerte meg az első fordulót. A politizálásba Fidel Castro bátorítására belekezdő, egyébként híresen Irán-párti és Izrael-ellenes Lula 2003 és 2010 között már kormányozta az országot, a kollektív emlékezet pedig az ország gazdaságának felemelkedését és a szegények szociális helyzetén történt radikális javulást köti regnálásához.
2022.10.07. (XXVI/40)
