hetilap

A hidegebbre forduló időjárás ellenére sem érdemes a négy fal közé bezárkózva várni a tavasz eljöttét, és a járványhelyzet esetleges változása sem befolyásolhat bennünket abban, hogy a szabadban egy jót kiránduljunk és rácsodálkozzunk hazai tájunk szépségeire.

Kékkút és Theodora császárné legendája

A Káli-medence a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, 1984 óta tájvédelmi körzet. Geológiai szempontból a legváltozatosabb tájegység a Balaton-felvidéken: számos kőzettípus előfordul itt, amelyek kialakították a Káli-medence fekete, fehér, illetve vörös kövekkel borított tájképét. A nagy kőszikláktól az úgynevezett kőtengereken át a kisebb kavicsokig itt mindenhol kövekbe botlik az ember. Ezeket a mutatós, erős köveket számos helyi épületben is felhasználták. A vakolatlan kőfalak akár szárazon rakva, gondosan ápolt színes virágokkal körbevéve, rendezett portákkal adják meg a Káli-medence hangulatát. Ez a jellegzetes, érintetlen tájkép azért maradhatott fenn, mivel a kommunizmus a Káli-medencét kihalásra szánta, nem rakta tele betonkockákkal; a táj érintetlen képe megmaradt.

A félkör alakú medence keleti része Monoszlónál kezdődik a Hegyestű vulkanikus hegy völgyénél, nyugaton az Örsi-hegy határolja Salföld közelében. Északon a Fekete-hegy, délen pedig egy alacsonyabb hegyvonulat választja el a forgalmas Balaton-parttól.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek