hetilap

Az angolszász világban nagy hagyománya van az előválasztási rendszereknek, kiválóan szondáztatható ennek segítségével a szavazói tábor választási hajlandósága, bizonyos témákra való rezonálása, személyekkel kapcsolatos véleménye. A legtöbbször a politikába épphogy csak belépő új arcok is itt tudják megmérettetni magukat anélkül, hogy az életrajzukba végérvényesen bevésődjön egy esetleges éles választás csúfos vereségének mérlege.

Ami viszont az Egyesült Államokban vagy más nyugati országokban működik, még nem biztos, hogy Magyarországon is garantált siker. Az esély mindenesetre megvan rá: nemcsak a legesélyesebb ellenzéki jelölteket lehet kiválasztani, de egy ilyen sokszínű összefogás sikerrel szólíthatja meg az összes választókörzet összes ellenzéki szavazóját.

A feltételes mód nem indokolatlan. A jelöltállítási időszak alatt ugyanis komoly kritika érte a mérsékelt elemzők és pártoktól függetlenebb politikusok részéről is az összefogás pártjait, amiért elkezdtek sorban visszalépegetni egymás javára bizonyos körzetekben. Leginkább talán az egymástól most már nem is annyira messze álló Jobbik és a Demokratikus Koalíció (DK) között létrejött nagy ívű együttműködés verte ki so­kaknál a biztosítékot. Sok ellenzéki szavazó érezte azt, hogy a „demokrácia diadala” helyett szivarfüstös hátsó szobákban dőltek el a jelöltállítások. Néhány körzetben olyannyira megszűnt a versenyhelyzet, hogy már most ki lehetne hirdetni a győztest – akkor viszont szinte semmi szükség nincs arra, hogy az ellenzéki szavazó az előválasztással bíbelődjön.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek