Bár a Vatikán a harmadik titok június végén történt hivatalos bejelentésével lezártnak tekinti a fátimai látomások értelmezéséről szóló, közel egy évszázados vitát, befolyásos katolikus körök továbbra is vitatják a hivatalos szentszéki álláspontot. Egy tekintélyes római teológus, Corrado Balducci azzal vádolta meg a Ratzinger bíboros vezette vatikáni bizottságot, hogy manipulálta és cenzúrázta az utolsó még életben lévő fátimai látnok, Lucia nővér által átadott dokumentumokat. A Nemzetközi Fátima Központ elnöke, Nicholas Gruner nyilatkozatában szintén azzal vádolja a Vatikánt, hogy "kiretusálta" a harmadik fátimai titkot. A tradicionalista katolikus mozgalom egyik vezetője ugyanakkor lapunknak adott nyilatkozatában méltatta a magyar katolikus egyház és a kormány együttműködését, amellyel egyes vatikáni körök fenntartásai ellenére mindent megtesznek az ultrakonzervatív fátimai evangelizációs program megvalósításáért.

Judith Várnai Shorer, Izrael magyaroszági nagykövete. "A kormánynak azonnal el kell határolódnia az antiszemita megnyilvánulásoktól"    Fotó: Somorjai

Az egyik legnépszerűbb norvég Eb-induló szövege szerint: "Legjobb férfiaink ismét harcra készek. A vikingek győztes hadjáratra indulnak Európa ellen." Nemzeti színek kavalkádja kerítésen, autókon, a szurkolók kifestett arcán és egyenmezén – a világszerte közel 7 milliárd néző által nyomon követett futball Eb-t figyelve úgy tűnhet, hogy az egyesülés felé robogó Európában elszabadult a foci-nacionalizmus. Mindez ráadásul az EU szívében, Belgiumban és Hollandiában.

XIII. Leó pápa a közelgő XX. századot a Szentlélek évszázadának nevezte, és elrendelte, hogy az új század első napján, 1900. január 1-én világszerte imádkozzanak a Szentlélek kiáradásáért. Meglehet, nem úgy és nem olyan körben remélte imája beteljesedését, mint ahogyan történt; mindenesetre az elmúlt száz év átlagában a világ leggyorsabban növekvő vallási mozgalmának a pünkösdi-karizmatikus megújulás bizonyult.

"Az Ütköző világok azokról a háborúkról szól, amelyek az égben a történelem előtti időkben zajlottak. Ezekben a háborúkban a Föld is részt vett…" – írja Immanuel Velikovsky orosz származású természettudós, polihisztor ötven éve írt könyvének előszavában. Az első kiadása óta a viták kereszttüzében álló m? egy új irányzatot hozott létre a tudomány és a teológia határán. A "katasztrófa-tan" alapkönyve most először jelent meg magyar fordításban. (Ütköző világok, Novella Kiadó, 2000.)

A "megváltozott korszellem" tükröződik abban, ahogy a katolikus egyház "tudatosan és egyre nagyobb adagokban szolgál az utóbbi időben természetfeletti témákkal" – állítja az olasz La Stampa cím? napilap II. János Pál pápa múlt heti fátimai zarándoklatához fűzött kommentárjában. Az eseményt – amelyen nyilvánosságra hozták a 83 évvel korábban, 1917-ben történt látomások harmadik, eddig a Vatikán egyik legféltettebben őrzött titkának számító jelenés tartalmát –, az olasz lap a "médiaszer? mítoszépítés egyházi stratégiája" mintapéldájaként elemzi. Meglepő, hogy nem szólal meg a világi kultúra, amikor a média objektív tényként, tudósítandó eseményként számol be a Madonna megjelenéséről a portugál pásztorgyermekek előtt – véli a La Stampa. Egy portugál napilap, a Publico szerint a Vatikán tudatosan "csepegtetett módszerrel hozza nyilvánosságra" a fátimai titkokat.

Március végén egy óriásgép fedélzetén 300 katolikus fiatal utazott Magyarországról Izraelbe, hogy II. János Pál pápa meghívására 45 ezer társával együtt részt vegyen az egyházfő galileai szentmiséjén. A zarándokút tapasztalatairól és az 1983-ban létrejött, magyarországi neokatekumenátus mozgalom célkitűzéseiről Walton Gusztávot, a szentföldi út egyik szervezőjét és a zarándokcsoport néhány tagját kérdeztük.

Gyökeres változások előtt a könyvterjesztés: az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kapnak a közvetett értékesítési formák, a katalógusokból történő árusítás, és ennek továbbfejlesztett változata az internetes könyvkereskedelem. Erről és egy rendkívüli kezdeményezésről kérdeztük Révai Gábort, a 250 ezer tagot számláló Magyar Könyvklub igazgatóját.

Nemrégiben jelent meg egy gazdagon illusztrált könyv a múlt nagy birodalmairól (Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra Kiadó, 1999). A kötet szerzői nem kevesebb, mint 49 hajdanvolt civilizációs központ maradványait mutatják be, a krétai Knósszosz romjaitól a mai Irakban található Babilónon át a dél-amerikai Machu Picchu sziklavárosáig. Ami a helyszínekben közös: a pusztulás, amely ezeket az egykor virágzó államokat sújtotta. Természeti katasztrófák és háborúk nyomait őrzik a megmaradt kövek – innen tudjuk, hogy léteztek. Egy hajdani szupercivilizáció nyomait azonban máig sem találják. Ez a legendás Atlantisz, amely Platón görög filozófus leírása szerint egyetlen éjszaka tűnt el a tenger habjai között. Némelyek szerint Atlantisz titkai számos hajdani, sőt modern civilizációra is hatást gyakoroltak.

Tisztelt Szerkesztőség! A Hetek 10. számában olvastam a Kelta láncszem cím? vallástörténeti írást, amely röviden említést tett egy XII. századi ír püspökről, Szt. Malakiásról és a neki tulajdonított próféciákról. Érdekelne, hogy miként maradt fenn a pápák listája, és az is, hogy mennyire tekintik a kutatók pontosnak a benne szereplő jellemzéseket? Elképzelhető lenne valóban, hogy a katolikus püspök egyházának jövőbeli megszűnéséről jövendölt? Hogyan vélekedik erről a Vatikán? Üdvözlettel: Major Gábor Budapest

"Hogyan mentették meg az írek a civilizációt?" – teszi fel a kérdést Thomas Cahill nemrég megjelent nagysiker? könyvének címében. A szerző azt állítja, hogy az összeomló Római Birodalom romjai alól ír segítséggel sikerült kimenteni, és a barbár hódítás nyomán a kontinensen végigsöprő évszázados anarchia során megőrizni a klasszikus civilizáció és a korai kereszténység értékeit. Ha túlzás is azt állítani, hogy az ókori műveltség kizárólag ír közvetítéssel maradt fenn – hiszen hasonló konzerváló szerepet töltött be ezer évvel ezelőtt az arab civilizáció is –, mégis tagadhatatlan a mai napig tartó kelta hatás az európai kultúrában. Vallástörténeti sorozatunkban ezúttal az antik világ és a középkori Európa közötti átmenetről gyűjtöttünk össze történelmi és mitológiai adalékokat.

A messiási eszme és az antikrisztusok történetével és különböző megjelenési formáival foglalkozó sorozatunk előző számában korunk népszerű neognosztikus irányzata, a New Age-eszmekör messianizmusával foglalkoztunk. E heti cikkünk e témakör egyik markáns és népszerű ágazata, az úgynevezett UFO-jelenségek körül kialakult elképzeléseket foglalja össze.

Az antikrisztusi és a messiási eszme történetével, valamint irodalmi adaptációival foglalkozó sorozatunk hetedik részében a nácizmus és az okkultizmus kapcsolatáról az utóbbi években napvilágot látott elméleteket kíséreljük meg felvázolni. Egyes kutatók azt állítják, hogy Adolf Hitler és közvetlen munkatársai, elsősorban Heinrich Himmler, Joseph Goebbels és Rudolph Hess élénk érdeklődése az ezoterikus tanok iránt jelentős hatással volt a Harmadik Birodalom politikai, sőt katonai döntéseire is. A náci vezetők egy új éra, az "árja millennium" bekövetkeztét várták, amelyben a felsőbbrend? árja faj, megtisztulva a történelem során az alacsonyabb rend? népekkel történt keveredés korlátaitól, betöltheti küldetését.

Ötödik folytatásához érkezett sorozatunk, amelyben először az európai és észak-amerikai irodalomban követtük nyomon a messiási eszme és az Antikrisztus témájának a feldolgozását, majd a Bibliában vizsgáltuk a "Messiás-kód", azaz a Messiásra vonatkozó ószövetségi utalások megfejtéséhez rendelkezésre álló információkat. Előző számunkban a zsidó történelemben felbukkant, legnagyobb hatású hamis próféták pályafutását tekintettük át, míg e heti írásunk a keresztény egyháztörténelem hasonló vadhajtásaiból válogattunk néhányat.

Minden harmadik nemzedéknek van esélye arra, hogy megélje, amint egy évszázad véget ér, de több mint harmincból csak egy generáció szembesülhet ezredfordulóval. Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a kerek évfordulók közeledte váltja ki az apokaliptika iránti érdeklődést: ezek csak tovább fokozzák a már amúgy is gazdag múlttal büszkélkedő feltételezések, elképzelések és előrejelzések népszerűségét. A "végről szóló tanítás", vagyis az eszkatológia alapvető kérdései végigkísérik az elmúlt kétezer év európai kultúrtörténetét. Most induló sorozatunk első részében e kérdéskör egyik meghatározó elemét, az ellentmondásos antikrisztus-irodalom néhány jellegzetes vonását foglaljuk össze, elsősorban Bernard McGinn nemrég magyarul is megjelent műve alapján (Antikrisztus: az emberiség kétezer éve a gonoszság bűvöletében).

Minden harmadik nemzedéknek van esélye arra, hogy megélje, amint egy évszázad véget ér, de több mint harmincból csak egy generáció szembesülhet ezredfordulóval. Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a kerek évfordulók közeledte váltja ki az apokaliptika iránti érdeklődést: ezek csak tovább fokozzák a már amúgy is gazdag múlttal büszkélkedő feltételezések, elképzelések és előrejelzések népszerűségét. A "végről szóló tanítás", vagyis az eszkatológia alapvető kérdései végigkísérik az elmúlt kétezer év európai kultúrtörténetét. Most induló sorozatunk első részében e kérdéskör egyik meghatározó elemét, az ellentmondásos antikrisztus-irodalom néhány jellegzetes vonását foglaljuk össze, elsősorban Bernard McGinn nemrég magyarul is megjelent műve alapján (Antikrisztus: az emberiség kétezer éve a gonoszság bűvöletében).