Több mint 16,6 millió juhot tartanak Romániában – 2001-ben ez a szám még csupán 7,8 millió volt. A duplázódás azonban nemcsak gazdasági fellendülést hozott, hanem egy riasztó problémát is okozott: ez a mennyiségű állat a téli legeltetés engedélyezésével végképp tönkrevágja a legelőket és a gyepeket. De vajon a jó adottságokkal rendelkező Magyarországnak miért nincsenek ilyen dilemmái?

Huszonhét éve, 1990. március 19-20-án, Marosvásárhelyen véres összecsapások zajlottak le románok és magyarok között, amelyeknek több halottja és több száz sérültje volt. A román igazságszolgáltatás máig nem tisztázta, ki a felelős a vásárhelyi zavargásokért – most esetleg várható, hogy az ügyészség a bányászjárásokhoz hasonlóan ezeket az aktákat is előveszi. Szemtanúk, elemzők és politológusok segítségével emlékeztünk a korabeli eseményekre.

Állóháború alakult ki Romániában a különböző állami intézmények és hatalmi ágak között a büntető törvénykönyv és a bűnügyi perrendtartás módosításával kapcsolatban; a szándék az elmúlt két és fél évtized legnagyszabásúbb tüntetéssorozatát váltotta ki az országban. A PSD vezette kormány végül vasárnap délután visszakozott, és visszavonta a módosító javaslatát, de a politológusok szerint ez csak ideiglenes, mivel az igazi cél Johannis elnök eltávolítása és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) politikai befolyásának megszüntetése.

Betiltotta a marosvásárhelyi táblabíróság az Igazi Csíki Sör gyártását, és újra a Heinekennek kedvező döntést hozott, immár másodfokon, így az ítélet jogerős. A döntés óriási tiltakozási hullámot indított el mind a magyar, mind az erdélyi társadalomban, sörfogyasztók és nem fogyasztók körében egyaránt. Eddig több mint 25 ezren csatlakoztak az Igazi Csíki Sör megmaradásáért indított petícióhoz. Az aláírók a bíróság szerintük elfogult ítélete ellen tiltakoznak, illetve azt is támogatják, hogy a termék hungarikum legyen. „Kiállunk az Igazi Csíki Sör mellett” néven Facebook-csoport indult, amelyhez egyre többen csatlakoznak.

Moldávia újonnan megválasztott elnöke, Igor Dodon visszavonta Traian Basescu állampolgárságát. A korábbi román elnök és felesége november 3-án tette le Kisinyovban a moldovai állampolgársági esküt, néhány nappal az előtt, hogy Dodon megnyerte a moldovai elnökválasztást. Basescu a Moszkva-barát, szocialista politikus Dodon riválisának, a Bukaresthez és az Európai Unióhoz való közeledést szorgalmazó Maria Sandunak a választási esélyeit próbálta növelni lépésével, amely egy erős román nemzeti érzést, a Moldáviával való újraegyesülést testesítette meg.

Verespatak aranya már-már legendává vált az elmúlt évtizedekben, a városka alatt ugyanis 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejtőzik. A mesés vagyon kitermelésére egy rejtélyes kanadai cég jelentkezett be, amely kész volt akár az egész román politikai elitet átrendezni a nemesfém kincs megszerzéséért. Húszéves folyamatos nyomásgyakorlás után most talán végső fejezetéhez érkezett a történet, a január elején leköszönt román kormány – legutolsó munkanapján – a világörökség részének javasolta az UNESCO-nál Verespatakot. A környezetvédők és a még helyben lakók, illetve a „vadkapitalista multi” harca így végleg eldőlni látszik a civilek javára, mert átminősítése után a jövőben soha nem működtethető az aranybánya Rosia Montanában. A befektetést tulajdonló Gabriel Resources kanadai vállalat nem ismeri el a vereségét, évek óta perben áll a román állammal egy nemzetközi bíróságon, és négymilliárd dollár (1180 milliárd forint) kártérítést követel, amiért nem termelheti ki a verespataki aranyat cianidos eljárással.

A madárinfluenza novemberi megjelenése lehetetlen helyzetbe hozta a baromfitenyésztőket. Várhatóan egészen a nyár elejéig szünetelni fog a termelés a fer­tő­zött területeken, de ha a járvány a közeljövőben nem csitul, akkor még ennél is hosszabb ideig. Hiába az álla­mi beavatkozás, a kárenyhítés, a tenyésztés kényszer­vágás utáni újraindítására csak a nagytermelők lesznek képesek, a kicsik eltűnnek a piacról.

Bizalmat szavazott a román parlament  Sorin Grindeanunak, a decemberi parlamenti választásokon többséget szerzett PSD–ALDE-koalíció miniszterelnök-jelöltjének. Sorin jelölésére az után került sor, hogy a Klaus Iohannis elnök első körben indoklás nélkül elutasította a török származású Sevil Shhaideh kinevezését.

Huszonegy képviselői és kilenc szenátori helyre számíthat az RMDSZ, miután hat százalék feletti eredményt ért el a vasárnapi romániai választáson. A viharosra sikerült kampány után az erdélyi magyarokat tömörítő szervezet sikeresen mozgósította választóit, és a román választói hajlandóság feletti részvételt tudott elérni. Mire elég ez a támogatottság, ki fog kormányt alakítani, kormányerő lesz-e az RMDSZ vagy sem? - ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Számos rendellenességet talált a román miniszterelnök ellenőrző testülete a forradalmárigazolványok kibocsátásával kapcsolatban – írja a testület honalapja. Az ellenőrzés nyomán arra jutottak, hogy a forradalmárok nyilvántartására vásárolt számítógépes program használhatatlan, így a nyilvántartások számtalan pontatlanságot, sőt sok hamis adatot is tartalmaznak. Az ellenőrzések során arra is találtak példát, hogy olyan személyek is kaptak forradalmárigazolványt, akik 1989-ben mindössze ötévesek voltak. A botrány egyre szélesedik, az egykori forradalmárokat tömörítő testületek és a forradalom emlékét őrző egyesületek az ügy gyors és maradéktalan vizsgálatát követelik.

Székelykeresztúr központjában egy szűk sikátoron keresztül jutunk ki a dimbes-dombos vidékre, ahol egymás után sorban haladunk át a mesebeli kis falvakon, míg aztán Gagy település határába jutunk. A település szélén egy domboldalban egy sáros lejtő az úti célunk - több mint hétszáz kilométert tettünk meg, hogy ideérjünk rakományunkkal – ruhával, tartós élelmiszerrel –, no meg a HISZ lelkes munkatársaival. A domb oldalában szerény házakban és különféle „tákolmányokban” lakik harminc család – őket jöttünk megsegíteni. Hét éve jár ide a Hit Gyülekezete Szeretetszolgálatának (HISZ) stábja, erdélyiek, magyarországiak felváltva, kitartóan küzdve a gagyi senki földjének lakóiért.

December 11-én parlamenti választásokat tartanak Romániában. Úgy tűnik, a magyarok képviselete egységessé válhat, hiszen az RMDSZ az MPP-vel együttműködik, míg az EMNP nem indított jelölteket, csak független indulókat támogat. Az esélyekről, a vállalásokról és a modern román állam centenáriumáról kérdeztük Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt.

Ha Erdély félreeső részein járunk, még viszonylag gyakran találkozhatunk bivalyfogattal. Sok évvel ezelőtt első alkalommal Nagyenyed után, Szentgyörgy felé haladva láttunk ilyen közlekedési eszközt: egy cifrafőkötős idős asszony vezette óriási szénásszekér, két bivallyal, fenséges lassúsággal jött szembe velünk. Nem sokkal később újra találkoztunk a fogattal: az út menti patakban hűsöltek, a szekér félig a vízbe fordítva, a széna nagy része pedig a parton. A néni az urával perelt, de nem volt mit tenni, a bivaly ugyanis makacs állat, ha önállósítja magát, akkor várni kell. Ezek a mesebeli állatok lassan eltűnnek Erdélyből – ám néhányan összefogtak, hogy ez ne történhessen meg.

Százezer vendég egy hatvanezres városban négy nap alatt – a turizmusban ez óriási teljesítménynek számít. Mindezt a huszadik alkalommal megrendezett Csabai Kolbászfesztivál „produkálta”, amely az évek során kis helyi ötletből Európa-hírű gasztrofesztivállá fejlődött. A szombati gyúráson 750 csapat mérettette meg magát, és egy sem találtatott könnyűnek.

Visszavonul a napi politikáTól Markó Béla, nem lesz a román parlament tagja. A költő-politikus emlékeztetett arra, hogy már 2011-ben a fokozatos visszavonulásról döntött. Hangsúlyozta azonban, hogy a közéletből nem akar visszavonulni, a politikáról ezentúl is véleményt kíván mondani. Markó Béla 1993 és 2011 között töltötte be az RMDSZ elnöki tisztségét.

Komoly társadalmi feszültséget okozott Romániában a Koalíció a családért nevű szervezet alkotmánymódosító kezdeményezése, amely leszögezné, hogy a házasság egy férfi és egy nő között valósul meg. Egy baptista lelkipásztor nyilvános állásfoglalásra szólította fel Klaus Johannis államfőt a kérdésben, aki viszont úgy nyilatkozott, hogy hiba lenne a vallási fanatizmus útját választani. Az elnök szavai felháborodást váltottak ki a hagyományos családmodellt támogatók körében, akik valóságos kommentháborút indítottak ellene – a hatás máris érződik Klaus Johannis népszerűségén.

Székelykeresztúr környékén számos kistelepülés található, de csak Szentábrahámban van iskola, amely Benedek Elek nevét vette fel. A kis iskola komoly napi gondokkal küzd. Munkatársunk a Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata (HISZ) szervezésében találkozott a tanárokkal és diákokkal.

November 14-ére írta ki az új parlament alakuló ülését Kolinda Grabar-Kitarovic elnök a horvátországi előrehozott választások után, ahol a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) 61, a legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette koalíció pedig 54 mandátumot szerzett. A rendszerkritikus Híd Függetlenek Listája (Most) 13 képviselői helyet szerzett a 151 fős parlamentben, a száborban.