Igor Dodon kijelentette: nem politikai döntés született, hanem adminisztratív, mivel a moldovai hatóságok Traian Basescu esetében nem tartották be az állampolgárság megadásának szabályait. „Ha Basescu a Moldovai Köztársaság állampolgára akar lenni, törvényesen kell megszereznie az állampolgárságot, úgy, ahogy az másnak is jár, nem pedig szabálytalanul, puszta választási érdekből” – idézte a román sajtó Dodon szavait.
A romániai politikában a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöki tisztségét betöltő Traian Basescu számít a Moldovával való egyesülés leghangosabb szószólójának. A volt román elnök nemrég úgy nyilatkozott: a második világháború idején a román hadseregnek csak a Dnyeszterig volt „legitim konfliktusa” a Szovjetunióval. Basescu pályafutása során több hasonló utalással is jelezte: szerinte Moldovának csak úgy lehet esélye egyesülni Romániával, ha lemond a Dnyeszteren túli szakadár területekről (Transznisztriáról), ahol ma is orosz csapatok állomásoznak.
A moldáv politikai elitet kifejezetten zavarta, hogy a szomszédos Románia az utóbbi években stratégiai célként kezeli Moldova európai integrációját. Bukarest ugyanis főszerepet akar játszani abban, hogy a kelet-európai állam orientációja visszavonhatatlan legyen, így burkolt nacionalista céljaikat is igyekeznek megvalósítani az egyesülést szorgalmazók – fogalmazza meg véleményét lapunknak Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi politológus. A nacionalista történelmi hűség azonban csalóka, a mai moldovai terület nem sokáig volt román fennhatóság alatt – jegyzi meg Nagy Árpád kolozsvári történész. A mai Moldovával csaknem megegyező területű Transznisztria vagy más néven Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság nélküli Besszarábia – a Prut, a Dnyeszter és Duna-delta által határolt térség – több mint egy évszázados cári uralom után az 1917-es bolsevik forradalom idején önállósult, majd 1918 márciusában fogadta el a Román
Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot.
A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része, aztán a sorsa szorosan a Szovjetunióhoz kötődött. A visszatérést tulajdonképpen minden politikai formáció lehetségesnek véli, de a hangzatos nyilatkozatokon kívül csak egy igen szűk réteg tesz valamit. Tüntetéseket szerveznek, vagy éppen a kettős állampolgárság megszerzésében segédkeznek, mint ahogyan tette ezt a volt elnök is – mondja Nagy Árpád. Basescu azzal, hogy a moldovai választási kampányban, november 3-án feleségével együtt Kisinyovban letette a moldovai állampolgársági esküt, Dodon ellenjelöltjének, a Moldova Bukaresthez és az Európai Unióhoz való közeledését szorgalmazó Maria Sandunak a választási esélyeit próbálta növelni. Ezek után nem csoda, ha az újonnan beiktatott moldáv államfő egyik első dolga volt, hogy levetette az EU-lobogót az elnöki palota homlokzatáról. Az oroszbarát államfő internetes oldalának román nyelvű változatát pedig moldáv nyelvűre változtatták. Mindezzel Igor Dodon ismét bemutatta, hogy szemben áll az unionista, azaz a két román nyelvű állam egyesítését célzó törekvésekkel. Kampányában is azt ismételte, hogy elsődleges célja az ország függetlenségének megőrzése. A választási eredmény azt jelzi, hogy Moldova népe az Oroszországhoz való közeledésre és a Dnyeszter menti konfliktus rendezésére szavazott.
„Mi mást gondolhatnék, mint hogy egy Moszkva-párti elnök visszavonja egy moldovai köztársaságbeli állampolgár állampolgárságát csak azért, mert az nem úgy gondolkodik, mint ő. Én soha nem fogok tudni bolsevik módra gondolkodni” – fogalmazott Basescu a hírt kommentálva. A volt államfő azt fontolgatja, hogy megpróbálja az igazságszolgáltatás útján megtámadni a határozatot. Basescu azt is leszögezte: „Nem látok esélyt rá, hogy az egyesülés 2018-ban, a Nagy Egyesülés 100. évfordulóján megvalósuljon, de nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy 5-7 év múlva, amikor olyan körülmények állnak elő, népszavazást lehet majd kiírni az egyesülésről. Száz évvel ezelőtt a parlamentek szavazták meg, és most ki kell várnunk, hogy egyesüléspárti, Románia-barát többség kerüljön hatalomra Chisinauban” – fogalmazott Basescu.
Egy kis történelem
2017. 01.20. (XXI/03)
