2015-ben hasonló helyzetben hónapokig egyeztettek a pártok, és akkor is a Hídé volt a döntő szó. Január elején már úgy nézett ki, hogy az addig kormányzó Zoran Milanović pártjával, az SDP-vel egyeznek meg a kormányalakításról, de végül az aláírás előtt a felek kihátráltak az együttműködésből. Így került hatalomra a HDZ és a Most koalíciója, a miniszterelnök pedig a politikailag független kanadai–horvát üzletember, Tihomir Orešković lett.
Tavaly a menekültválság, idén pedig újabb Mol-botrány határozta meg a horvát politikát. Alig néhány hónapnyi kormányzás után májusban kiderült, hogy a HDZ-t vezető Tomislav Karamarko első miniszterelnök-helyettes felesége a magyar olajtársaságnak lobbizott a cégével. A kormányfőt ugyanakkor azzal támadta az ellenzék, hogy Karamarko a tudtával tevékenykedett tovább. Orešković azzal védekezett, hogy az új Mol-botrányban mindenki elfelejti, hogy ő folytatta a Mol-INA-ügy kivizsgálását, és lépéseket szorgalmazott a magyar cég ellen. A parlament végül július 15-ei hatállyal oszlatta fel magát, ekkor írták ki az előrehozott választást szeptember 11-ére.
A választási eredmény ismeretében már pontosan látszott, hogy nem lesz egyszerű a kormányalakítás. A legnagyobb vita a parlament elnöki tisztségéről folyt és folyik jelenleg is. Božo Petrov centrista tömörülése mindenképpen magának akarta ezt a posztot, erről azonban a HDZ hallani sem akart. A jobbközép párthoz közel álló Vecernji List úgy tájékoztatott, hogy a HDZ azzal próbálja meg átvágni a gordiuszi csomót, hogy valamilyen módon mindenki akarata érvényt kapjon. Javaslatuk értelmében két évig a HDZ, majd két évig a Híd politikusa töltené be a törvényhozás elnöki tisztségét, amit a Híd is támogatna. A végső döntést azonban a legfelsőbb vezetésnek, a nemzeti tanácsnak kell meghoznia.
Andrej Plenković, a HDZ elnöke várhatóan jelentős bázisra támaszkodhat majd, hiszen már a Híd támogatása nélkül is 72 képviselő támogatására számíthat a 150 tagú törvényhozásban, és mindössze öt mandátumra van az abszolút többségtől.
A Horvát Parasztpárt, illetve a zágrábi polgármester, Milan Bandić négy képviselője is a támogatásáról biztosította. Szintén kiállt Plenković mellett a magyar kisebbség által bejuttatott Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének tagja, aki egyébként kulturális autonómiát követelt a horvátországi magyar közösségnek, illetve a szlovák kisebbség képviselője.
Feltételezések szerint a héten az utolsó vitás kérdéseket is tisztázza egymással a HDZ és a Híd, így Kolinda Grabar-Kitarović a hét folyamán hivatalosan is kormányalakítással bízhatja meg Plenkovićot.
A CRO Demoskop felmérése szerint máris ő a legnépszerűbb horvát politikus 21,9 százalékkal, egy hónap alatt 8 százalékot javított. A pártpreferenciákat a HDZ vezeti 30,6 százalékkal, a szociáldemokrata SDP a második 27-tel, a Híd pedig a harmadik 10,8-del.
A legkínosabb kérdés továbbra is az igencsak szövevényes Mol-INA-ügy, amelybe sorrendben a második horvát kormány bukott bele. A leendő miniszterelnök azonban nem igyekszik agyonhallgatni a témát, a legutóbbi sajtórendezvényen elébe ment a kérdésnek: „Horvátország bízik a Mol-INA-ügyben folyó döntőbírósági eljárás pozitív kimenetelében, és a horvát törvényekre hivatkozva megvédi a horvát olajipari vállalat érdekeit” – jelentette ki a sajtó nyilvánossága előtt Andrej Plenković.
2016. 10. 14. (XX/41)
