Hosszú idő után újra a nemzetközi figyelem és a palesztin közvélemény középpontjába került a Palesztin Hatóság korrupciója, miután a Hasszán Kreise palesztin házelnök-helyettes által vezetett parlamenti bizottság jelentést készített az utóbbi idők legnagyobb palesztin belpolitikai botrányáról.

"Határozottan elítéljük ártatlan civilek elrablását és meggyilkolását. Osztozunk családjaik fájdalmában, és szolidaritást vállalunk azon kormányokkal, amelyeknek az állampolgárait elrabolták és brutálisan bántalmazták. (…) Az ENSZ BT 1546. számú határozata alapján az Irakban működő többnemzetiség? erők tagjaiként kinyilvánítjuk egységes elhatározásunkat, hogy nem teszünk engedményeket a terroristáknak, és ellenállunk a fenyegetéseiknek. Mindent megteszünk azért, hogy a polgáraink és katonáink ellen végrehajtott terrorcselekmények elkövetői bíróság előtt feleljenek tetteikért" – szögezi le többek között az Egyesült Államok által az Iraki Többnemzetiség? Erők nevében a múlt hét végén kiadott nyilatkozat. 

Az élsportolókat természetesen nemcsak a dicsőség várja a dobogón, hanem anyagi elismerés is. Az egyes államok különböző arányban jutalmazzák olimpikonjaikat – e tekintetben a magyar sportolók nem állnak rossz helyen. Sőt az a szokatlan helyzet is előáll, hogy a kelet-európai és a távol-keleti érmesek "fizetései" magasabbak a nyugatiaknál. Magyar sportoló egy aranyéremért nettó 10 millió forintot kap egyéni sportágban, csapatban ez az összeg csak 5 milliót jelent fejenként. Az egyéni ezüstérem 8 milliót, a bronz pedig 6 milliót ér az eredményes sportolók számára. Ezzel szemben az USA "csak" 6,2 millió forint körüli összeggel díjazza aranyérmes sportolóit, ami a magyarokhoz képest meglepően alacsony összeg. Az osztrák állam még fukarabb, csupán 11 ezer eurót, azaz 2,75 millió forintot ad bajnokainak, persze náluk nem is várható túl sok érem. A németek sem túl bőkezűek, ott a sportolók 15 ezer eurót, mintegy 3,75 millió forintnak megfelelő összeget kapnak. A felsorolt országok kivétel nélkül sokkal magasabb GDP-vel rendelkeznek, mint hazánk, a kifizetett díjak viszont csak töredékei az itthoniaknak. Az amerikai, német és az osztrák élsportolók sokkal inkább rá vannak utalva a szponzordíjakra, mint a magyarok. Persze ezekben a nemzetekben egy olimpiai bajnok sokkal könnyebben talál támogatót, mint Kelet-Európában. A görögök nagyvonalúak bajnokaikkal, ők ugyanis 47 millió forinttal jutalmazzák a győztest, ez még az ókori olimpiák hozadéka lehet. Az ókori görög bajnokok az olajág mellé adómentességet és számos kiváltságot is kaptak. Adómentességről ma már szó sincs, de Oroszország és a volt szovjet tagköztársaságok is 40 és 50 millió forint közötti jutalmakkal halmozzák el a győzteseket. A több számban indulók halmozhatják a pénznyereményeket, hiszen még a hatodik helyért is jár pénzjutalom. Nagy pénzek mozognak az olimpián, mivel a szponzori támogatások sokszorosát is jelenthetik az állami díjazásnak.  Magyar részről minden idők egyik legnagyobb delegációja utazik Athénba: 22 sportágban, 215 magyar versenyző indulhat az érmekért. Hazai és nemzetközi szakemberek 20 érem és közte 8 arany megszerzését tartják reálisnak a magyar csapat számára. Az esélyes magyar sportolók természetesen kevésnek tartják az említett pénzjutalmakat, mivel szponzori támogatásokra ők kevésbé számíthatnak, mint nyugati versenytársaik. A Nemzeti Sportnak nyilatkozó éremesélyes Deák Bárdos Mihály birkózónk akár 50 milliót is reálisnak tartana az aranyért. A többiek 20 és 30 milliós díjazást szeretnének – persze az olimpia nem kívánságműsor. (P. L.)

Repülőgép, szálloda, mobiltelefon és autókölcsönző. Mi bennük a közös? A fapad. Legalábbis az árukat tekintve. Ahogy az alma sem esik messze a fájától, ezek az ötletek sem állnak távol a fapados légifuvarozás szülőatyjától, az easyJet-től. 

Szinte az utolsó pillanatig bizonytalanság lengte körül az athéni olimpiát, a nemzetközi sajtó naprakészen tudósított a stadionok és egyéb olimpiai infrastruktúra készültségi fokáról. Minden jó, ha vége jó. Denis Oswald, a NOB előkészületek "főfelügyelője" szerint minden korábban felmerült probléma mostanra megoldódott. Más jelleg? probléma viszont éppenséggel e napokban merült fel, mégpedig a korrupció. Az Athénba érkező versenyzőket persze ez mit sem izgatja…

Jelenleg 280 ezer mulasztás és 180 ezer természetes személy adatait tartalmazza a hazai Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer vagy közkelet?bb nevén a BAR-lista. Tavaly nyáron még csak 120 ezer nem fizető ügyfelet tartottak nyilván, azaz egy év alatt mintegy 50 százalékkal bővült az állomány. Bár a növekedés kétségtelen, a helyzet nem kezelhetetlen és szó sincs semmiféle vészhelyzetről – nyilatkozta a Heteknek Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. A híradások legfőbb apropója azonban nem ez. Az elmúlt két évben rengeteg lakossági hitel áramlott ki, a túlfinanszírozott személyek pedig egyszerűen elkezdtek megbukni. A felügyelet szóvivőjétől azt is megtudtuk, melyek azok a kritikus pontok, amelyekre egy adott hitelfelvételkor feltétlenül ügyelnünk kell.

A költségvetési vita nyitányának is tekinthető a Pénzügyminisztérium (PM) asztalán fekvő tanulmányok folyamatos kiszivárogtatása. A héten több napilap is tudni vélte, milyen jövő évi adóváltoztatásokra, áremelésekre készül a tárca. Lapunknak nyilatkozó minisztériumi dolgozó zavarosnak nevezte a felröppent híreket. 

A politikusok, újságírók, menedzserek és papok. Bennük bíznak – a felsorolás sorrendje szerint is – legkevésbé Európában. Tanárok, orvosok és katonatisztek viszont örülhetnek. Egy nemzetközi felmérés szerint nekik magas az úgynevezett bizalmi indexük. 

A rendőrség állítása szerint nagy mennyiség? feketelőpor felrobbanása okozta az óriási detonációt augusztus 5-én, a Pyro-Technik Kft. törökbálinti telepén. Pirotechnikai szakemberek – és a cég vezetői – szerint azonban nem kizárt, hogy valami más robbant a korábban hadiipari létesítményként funkcionáló terepen. A találgatásoknak nincs még vége, a helyzet komolyságát azonban jelzi, hogy a kormányfő személyesen is megjelent a három halálos áldozatot követelő robbanás helyszínén, és a történtekre vonatkozóan írásbeli magyarázatot kért a belügyminisztertől.

Újabb magyarverés történt az elmúlt héten Szabadkán. Minden az eddigi forgatókönyvek alapján zajlott: zártkör? magyar születésnapi buli, provokáló fiatal szerb srácok, néhány pofon, aztán banda a bosszúálláshoz. Öt súlyos sérült, késlekedő rendőri intézkedés. Mintha semmi sem történt volna: a kormányközi tárgyalások nem jutnak el az utcákra.

Politikai primadonna, aki lottó ötöst jelent nekünk, és fél év múlva majd eltűnik, vagy új kihívó, akit nem szabad félvállról venni – így foglalhatnánk össze a Fidesz dilemmáját Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban. Két hónap alatt az új miniszterelnök vezényletével az MSZP "feljött" a Fideszre. Mindenesetre az ellenzék vezetői igyekeznek a pánikhangulatot elkerülni, és folyamatosan azt kommunikálják, hogy természetesek az új szocialista vezetés kezdeti sikerei, hiszen – ahogy Orbán Viktor nyugtatta a jobboldali tábort – "minden új kormány hivatalba lépésekor az első száz napnak megvan a sajátos karaktere, az emberek reménykednek".

Az amerikai elnökválasztási hadjárat utolsó óráiban, miközben a felmérések a Bush-csapat előretöréséről számoltak be, az iraki ideiglenes kormány figyelmeztette az Egyesült Államokat és a nemzetközi atomellenőrző hatóságokat, hogy hozzávetőleg 380 tonna robbanóanyag tűnt el az ország egyik féltve őrzött lőszerraktárából. A jelenleg "senki földjén" fekvő helyiségnek amerikai katonai ellenőrzés alatt kellett volna állnia, de még a múlt vasárnap is rablók martaléka volt.  A Fehér Ház és a Pentagon elismerte: a hatalmas mennyiség? készlet valamikor az amerikaiak vezette támadást követően tűnt el. John Kerry kampánystábja természetesen azonnal Bush elnök ellen fordította az esetet. Közben folyik a harc a választás szempontjából kulcsfontosságú "ingadozó államokban", elsősorban Ohióban. A demokraták keresztülvonultak a főváros, Columbus utcáin, "Ezúttal NEM!" feliratú táblákat hordozva, valamint "Minden szavazat számít!" jelszavakat kiáltozva. A republikánusok viszont beadtak közel 35 ezer olyan keresetet, amelyek kétségbe vonják újonnan lajstromozott polgárok szavazati jogát. Ez azt jelenti, hogy egy hét leforgása alatt sok ezer bírósági meghallgatást kell tartani annak megállapítására, ki szavazhat, és ki nem. 

Még nem igazán érezzük, de néhány év múlva – azt hiszem – természetes lesz: Magyarország igazából bent van Európában. 1990 és 2004 között, bármennyire is úgy tűnt: Magyarország még nem volt a fejlett nyugat-európai közösség teljes jogú tagja. Rendszerváltás utáni másfél évtizedünk ennek az ellentmondásnak a jegyében telt el: már kikerültünk a kései államszocializmusból, de még csak egy korai, egy éretlen, egy még mindig nem nyugatias demokráciába kerültünk, nem pedig egy érett, egy stabil, egy rutinszerűen működő demokráciába.. Nemcsak a hosszúra nyúlott rendszerváltást fejezzük be most, hanem egy hosszabb, ha tetszik: egy évszázados trendet is.

Kevés nagykövet van, akinek az arcát, mondatait és gesztusait évekkel később is könny? felidézni. A négy és fél évi diplomáciai szolgálat után most leköszönő budapesti izraeli nagykövet asszony, Judith Várnai-Shorer azonban biztos, hogy ezek közé tartozik majd. Mosolyogva szervezte a fogadásokat, nyilatkozott a sajtónak, tárgyalt és lobbizott, akkor is, amikor naponta érkeztek otthonról a rettenetes hírek a legújabb merényletekről. Dolgozott, és ha kellett, elszántan küzdött Izraelért – és Magyarországért is. Azért, hogy a két nép között a múlt terhei ellenére olyan barátság jöjjön létre, amellyel mindketten csak nyerhetünk. Kevesen tudták azt, hogy a Shorer házaspár az embert próbáló diplomáciai munka mellett mennyi szeretettel és gondoskodással igyekezett megteremteni nyolcéves kislányuknak, Micinek betegsége ellenére a felhőtlen gyermekkort. A sors kegyetlen fordulata, hogy éppen most, amikor a sikerrel végzett diplomáciai küldetés után arra készültek, hogy több idejük jut a kislány ápolására, elveszítették őt. Az alábbi interjú egy nappal az előtt készült, hogy Michal otthonában békésen elaludt. Szerkesztőségünk ezúton is együttérzését fejezi ki Judith Várnai-Shorernek és családjának.

Elég néhány megállónyi buszozás, metrózás vagy villamosozás, máris elkészíthetjük a saját "házi" statisztikánkat arról, melyek számítanak a legolvasottabb lapok közé Magyarországon. A férfiak egy része politikai napilapok mögé bújik, más részük napilap formátumú bulvárlapokkal közlekedik, míg a nők szinte egységesen valamelyik képes női magazint olvassák utazás közben (is). Úgy tűnik, ezek a lapok meghatározó elemei a női identitásnak, a történelem tanúsága szerint már "születésüktől", azaz a tizenkilencedik század közepétől fogva. Ma pedig még inkább, mint valaha. 

A Tocsik-ügyről csak annyit, hogy nem Deutsch volt, aki kibogozta, föltárta, megtalálta az ügyet, hanem egy NBH-s tiszt az egész anyagot készen adta neki egy dossziéban. Deutsch semmit nem nyomozott. De a Nyírfa-ügyről vagy az ügynök-ügyekről is elég sok szálat fel tudtam fejteni.

Az Amnesty International (AI) rasszizmussal vádolta meg Izrael törvényhozását, és elítélte a knesszet döntését, mivel szerinte több ezer izraeli arabtól vonta meg a családegyesítés jogát. A törvény az AI szerint megengedhetetlenül korlátozza az izraeli arabok jogát, hogy palesztinokkal házasodjanak és Izraelben élhessenek együtt. Az AI ítélete és utasítása egyszer?: "Izraelnek egyszer és mindenkorra hatályon kívül kell helyeznie ezt a törvényt, és véget kell vetnie az etnikai és nemzetiségi alapú hátrányos megkülönböztetésnek." 

Továbbra is lefelé mutatnak a vezető tőzsdeindexek árfolyamgrafinkonjai. A gyorsjelentési szezon eddig igen vegyes képet mutat: az internet- és technológiai szektor nem remekel különösebben, zuhant az eBay és az Amazon.com árfolyama az amerikai, az STMicroelectronics, a Nokia és az SAP is az európai piacokon. A Dow Jones a 10 ezer pontos lélektani határ alá is "benézett" a héten, a keddi, vártnál kedvezőbb fogyasztói bizalmi index adatainak köszönhetően azonban visszatért a kritikus szint fölé.  Európában a német Ifo-index is jobb lett a várakozásoknál, ez is kevés volt azonban a pozitív záráshoz. Az orosz tőzsde folytatta mélyrepülését az egyre dagadó Jukosz-botránynak köszönhetően, míg a BUX marginális forgalom mellett 11 608 pontig erősödött. A blue chipek vegyesen mozogtak, több mint 4 százalékkal drágult a Richter, mivel megindult a spekuláció a hamarosan napvilágot látó második negyedéves eredményekkel kapcsolatban. Az elemzők azt várják, hogy a második negyedévben a cég kiheverte a gyógyszerár-befagyasztás okozta sokkot, és eredménye 20 százalékkal bővülni tud. Újra 8500 forint közelébe drágult a Mol is. A cég osztrák akvizíciót jelentett be a héten, a román Petromot viszont az OMV nyerte meg. A kisebb papíroknál a NABI újabb történelmi mélypontot mondhat magáénak 750 forinttal, a marginális forgalmú Inter-Európa Bank viszont közel 10 százalékkal drágult.  A cég elsőként tette közzé a tőzsdei társaságok közül második negyedéves eredményét, amely 54 százalékos bővülést mutat a bázisidőszakhoz képest.

Szombat reggel hét óra a magyar–román határon Méhkeréknél. Előttünk senki, utánunk azonban egyre többen jönnek. Rövid útlevél-ellenőrzés, majd máris a másik oldalon vagyunk. Itt már többen állnak sorba, de azért haladunk. Közben néhányan elsőbbséget kapnak, ők nyilván egyenlőbbek az egyenlők között, de ez errefelé már csak így van, kár szóvá tenni. "Béla, a lejt hogy váltják odaát?" – kiált valaki a mögöttünk lévő, rozzant Barkasból. "Százötvennégybe" – jön a válasz előlünk valahonnan. "Cukor van a kúton?" – folytatja az előbbi hang. "Van, persze, én már másodszor fordulok ma" – üvölt vissza Béla, de közben gázt ad, mert a sor halad. "Hová mész?" – kérdezi lazán, csuklóból tegeződve a határőr. "Cukorért, benzinért" – mondom, és újságot írni, teszem hozzá magamban. "Viszlát" – int szinte még lazábban, és továbbindulok, mielőtt még én is túl lelazulnék.