Palesztin tiltakozó a biztonsági kerítés előtt. Kinek a haszna? Fotó: Reuters
A Palesztin Hatóság számos hivatalnoka, köztük több kormánytag is érintett abban a korrupciós botrányban, amelyről a közelmúltban készített jelentést a palesztin törvényhozás erre felkért bizottsága. A hét hónapnyi nyomozás eredményeképpen megszületett jelentés szerint az izraeli–palesztin konfliktusban elpusztult palesztin települések újjáépítéséhez olcsón beszerzett cementet értékesítettek tovább palesztin vállalkozások – az érintett hivatalnokok közreműködésével – izraeli cégek számára. Ez utóbbiak a cementet többek között az izraeli biztonsági kerítés és a palesztin területeken felhúzott izraeli telepek építése során használták fel.
A Palesztin Hatóság által piaci ár alatt beszerzett 420 ezer tonna cementből összesen 16 ezer tonna került felhasználásra palesztin otthonok építéséhez, míg a többi izraeli vállalkozásokhoz került – állítja Kreise, aki a palesztin korrupció elleni küzdelem egyik vezéralakja.
A jelentés nem részletezi, hogy az összesen mintegy 6 millió dollárnyi profitból mennyi került a palesztin hatóság hivatalnokaihoz és azok kapcsolattartóihoz, viszont több palesztin céget is megnevez – melyek közül az egyik a polgári ügyekért felelős miniszter, Dzsamil Tarifi családjának érdekeltségei közé tartozik –, amelyek jelentős haszonra tehettek szert az üzleten. Az egyiptomi forrásból a tonnánkénti 26 dolláros arab (és a majd 100 dolláros palesztin) piaci ár helyett 22 dollárért beszerzett cementet a jelentés szerint 50 százalékos haszonnal adták tovább az izraeli félnek, akinek ugyanezért a mennyiségért több mint 50 dollárt kellett volna fizetnie az izraeli piacon. Az ügylet miatt azonban jelentős veszteség érte a Palesztin Hatóságot is, mivel mintegy 1,6 millió dollárnyi adóbevételtől esett így el.
A jelentés szerint nem tudható, hogy ügyletek jelenleg is folynak-e.
A tavaly szeptember óta tartó ügyletek lebonyolításához azonban szükség volt olyan engedélyekre és biztosításokra, amelyeket csak magas rangú hivatalnokok adhattak ki az érintett cégeknek. A jelentés szerint Maher Masri gazdasági miniszter gyanúsítható azzal, hogy köze van az illegális engedélyek kiadásához, és ennek következtében nem is felügyelte megfelelő módon a cement beszerzését és felhasználását.
A Boston Globe által 2001-ben készített jelentés szerint Ahmed Korei miniszterelnök volt pénzügyileg érdekelt olyan vállalkozásban, amely a ciszjordániai területeken épülő zsidó telepeken zajló építkezésekhez szállított cementet izraeli vállalkozások számára. A jelentés nem tesz említést arról, hogy a jelenlegi botrányban érintett lenne-e a miniszterelnök cége.
Jasszer Arafat palesztin vezért – aki a nyilvánosság előtt "apartheid falnak" nevezte a biztonsági kerítést, az izraeli telepeket pedig "cionista agressziónak" – az elmúlt hónapokban már többször figyelmeztették a jelenségre, ő azonban semmit nem tett ellene – állítja Kreise elkeseredetten. A bizottság az elkészült jelentést is közvetlenül Arafatnak adta át, ő viszont az ügyet "lepasszolta" Ahmed Korei miniszterelnöknek, aki "továbbdelegálta" azt a köztudottan hatalom nélküli Törvényhozói Tanácsnak.
Szádi Krunz, a bizottság egyik tagja szerint ugyanakkor Arafat ígéretet tett arra, hogy a reformpolitikusok által korrupcióval gyanúsított hivatalnokok a jövőben nem kerülhetnek miniszteri pozícióba.
Kreise hozzáteszi, hogy az ügy "nemcsak hogy korrupció, de a saját nemzeti érdekeinket is sérti. Azt várnánk a vezetőinktől, hogy az országunkat építsék, ne pedig az izraeli telepek és a biztonsági kerítés építésében működjenek közre". Abdel Szattar Kasszem, egy nabluszi értelmiségi szerint, aki be kívánja perelni az ügyben érintett politikusokat, "ez a botrány is csak azt mutatja, hogy a kerítéssel szemben megfogalmazott hivatalos palesztin állásfoglalások mind hazugságok".
2004. 08. 13. (VIII/33)
