Háttér

2006. 08. 05. (X/31)
Gigászok, óriások, nefilimek

Gigászok, óriások, nefilimek

2006. 08. 09.
Telitalálatnak, izgalmas, gondolat- és fantáziaébresztőnek tartom a Hetek legutóbbi számaiban a Hit és Értékek rovatban a gigászokról, óriásokról, nefilimekrol közzétett „sorozatot”. A nagyon érdekes összefüggéseket feltáró írások nyomán utánanéztem egy-két dolognak, és nem is kellett sokat lapoznom, amikor egy, a skandináv mitológiát elemző könyvben megtaláltam a Niflheim kifejezést, amely az északi népek mondáiban egy földrajzi helyként szerepel, ahonnan kiinduló fagyos folyókból alakult ki hitük szerint az első déróriás, Ymir. További lapozgatás után újabb érdekességet találtam a skandináv mitológiában jötunnként emlegetett óriások nevének eredetéről. Ez az etunn, etuna szavakból származtatható, ami evőt, nagyevőt, esetleg emberevőt jelent, és így teljesen egybevág az óriások Bibliában leírt tulajdonságaival. A témával kapcsolatban két kérdésem lenne. Az ókort leszámítva a modernebb időkben, mondjuk a középkor folyamán is keletkeztek-e leírások az óriásokról és tetteikről? Illetve: létezhet-e, van-e a nefilimeknek esetleg valamilyen magyar vonatkozásuk, szerepelnek-e hasonló lények az ősi honfoglaláskori vagy akár azelőtti mondáinkban? Ha igen, szerintem ez is megérne egy hosszabb-rövidebb elemzést!További sok sikert kívánva, üdvözlettel: Szilágyi Gábor, Salgótarján
2006. 08. 05. (X/31)
Gigászok, óriások, nefilimek

Gigászok, óriások, nefilimek

2006. 08. 09.
Telitalálatnak, izgalmas, gondolat- és fantáziaébresztőnek tartom a Hetek legutóbbi számaiban a Hit és Értékek rovatban a gigászokról, óriásokról, nefilimekrol közzétett „sorozatot”. A nagyon érdekes összefüggéseket feltáró írások nyomán utánanéztem egy-két dolognak, és nem is kellett sokat lapoznom, amikor egy, a skandináv mitológiát elemző könyvben megtaláltam a Niflheim kifejezést, amely az északi népek mondáiban egy földrajzi helyként szerepel, ahonnan kiinduló fagyos folyókból alakult ki hitük szerint az első déróriás, Ymir. További lapozgatás után újabb érdekességet találtam a skandináv mitológiában jötunnként emlegetett óriások nevének eredetéről. Ez az etunn, etuna szavakból származtatható, ami evőt, nagyevőt, esetleg emberevőt jelent, és így teljesen egybevág az óriások Bibliában leírt tulajdonságaival. A témával kapcsolatban két kérdésem lenne. Az ókort leszámítva a modernebb időkben, mondjuk a középkor folyamán is keletkeztek-e leírások az óriásokról és tetteikről? Illetve: létezhet-e, van-e a nefilimeknek esetleg valamilyen magyar vonatkozásuk, szerepelnek-e hasonló lények az ősi honfoglaláskori vagy akár azelőtti mondáinkban? Ha igen, szerintem ez is megérne egy hosszabb-rövidebb elemzést!További sok sikert kívánva, üdvözlettel: Szilágyi Gábor, Salgótarján
2006. 08. 05. (X/31)
Ellovagolt a Tenkes kapitánya

Ellovagolt a Tenkes kapitánya

2006. 08. 09.
Zenthe Ferenc 1941-ben lett a Színművészeti Akadémia hallgatója. Miután átvette diplomáját, rövid pécsi és debreceni szerződés után a Madách Színház tagja lett és volt. Játszott, többek között, Shakespeare-, Miller-, Shaw-, Schiller- és Lloyd Webber-darabokban. Olyan nagyívű történelmi filmeket, mint például a Tenkes kapitánya, a Föltámadott a tenger vagy a Rákóczi hadnagya is ő tett emlékezetessé. Majd a hatvanas évektől egyre több vígjátékban szórakoztatta a mozik közönségét. Pályafutásának talán egyik csúcspontja az 1983-ban bemutatott Jób lázadása című film. A Rózsa Sándor, a Tüskevár és a Bors című filmek talán csak a mai harmincasoknak és az idősebbeknek mondanak valamit, de a Szomszédok című filmsorozatot éppen mostanában ismétlik, és aki kiváncsi, láthatja benne a színészt mint a csupaszív, józan, néha bölcs Taki Bácsit. Zenthe Ferencet 2005-ben a nemzet színészévé választották. Ugyanebben az évben az MTA Magyar Örökség-díjjal tüntette ki. Az indoklás „sokoldalú emberábrázolás”-át emelte ki. Hosszú betegség és kórházi kezelés után nyolcvanhat évesen hunyt el.
2006. 08. 05. (X/31)
Ellovagolt a Tenkes kapitánya

Ellovagolt a Tenkes kapitánya

2006. 08. 09.
Zenthe Ferenc 1941-ben lett a Színművészeti Akadémia hallgatója. Miután átvette diplomáját, rövid pécsi és debreceni szerződés után a Madách Színház tagja lett és volt. Játszott, többek között, Shakespeare-, Miller-, Shaw-, Schiller- és Lloyd Webber-darabokban. Olyan nagyívű történelmi filmeket, mint például a Tenkes kapitánya, a Föltámadott a tenger vagy a Rákóczi hadnagya is ő tett emlékezetessé. Majd a hatvanas évektől egyre több vígjátékban szórakoztatta a mozik közönségét. Pályafutásának talán egyik csúcspontja az 1983-ban bemutatott Jób lázadása című film. A Rózsa Sándor, a Tüskevár és a Bors című filmek talán csak a mai harmincasoknak és az idősebbeknek mondanak valamit, de a Szomszédok című filmsorozatot éppen mostanában ismétlik, és aki kiváncsi, láthatja benne a színészt mint a csupaszív, józan, néha bölcs Taki Bácsit. Zenthe Ferencet 2005-ben a nemzet színészévé választották. Ugyanebben az évben az MTA Magyar Örökség-díjjal tüntette ki. Az indoklás „sokoldalú emberábrázolás”-át emelte ki. Hosszú betegség és kórházi kezelés után nyolcvanhat évesen hunyt el.
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!