Lényeges és váratlan kormányátalakítást hajtott végre Gyurcsány Ferenc, aki alaposan meglepte a párttársait húzásaival. A miniszterelnök lépésében több politikai stabilizációs elem felfedezhető, mint például az MSZP megyei vezetői szintjének beemelése a kabinetbe. Emellett két fontos területre, az egészségügyre és a közlekedésire is sikerült erős személyiségeket igazolnia. Ráadásul civilek bevonásával cáfolni igyekezett, hogy a kormánya elszige-telődött volna. Persze, ettől még nem biztos, hogy sikeresebb lesz – immáron SZDSZ nélkül – a kormányzás.

Heves indulatot váltott ki ellenzéki politikusokból, hogy a kormányoldal az önkormányzatokra is kiterjesztette a nemzetbiztonsági védelmet. Ez a védelem a Fidesz szerint egyet jelent a lehallgatással és a megfigyeléssel. Az ellenzék szerint a kormány a fideszes önkormányzatokat akarja zsarolni, így biztosítva a kisebbségi kormányzás feltételeit.

A rendőrség tájékoztatása szerint egy új „ökumenikus imaszobát szenteltek fel, áldottak meg, illetve köszöntöttek” a múlt héten négy tradicionális egyház képviselői. A kezdeményezés azonban a visszájára is fordulhat, ha az alkotmányosan több helyen is kifogásolható ötlet tendenciává válik az állami intézmények körében.

Több helyen a „Jóistenre”, illetve az „európai keresztény hagyományokra” is hivatkozik az a szöveg, mellyel a Kereszténydemokrata Néppárt két vezetője szeretné az Alkotmány jelenlegi preambulumát lecserélni.

A tatai Eötvös Gimnázium katolikus fenntartásba kerülésével a 40 ezer lakosú kistérség egyetlen önkormányzati gimnáziumát veszítheti el, a fideszes vezetésű megyei közgyűlés ennek ellenére a Szeged-Csanádi Püspökségben látja a megoldást. Pécsett szintén a város legjobb iskoláját kéri a katolikus egyház az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekthez elengedhetetlen ingatlanok ügyének rendezéséért cserébe, hogy abból gyógyszállót építsen zarándokai számára. Egyébként országszerte növekszik a felekezeti iskolák száma, mert az önkormányzatok pénzügyi gondjai miatt „lepasszolják” az egyházakhoz az oktatási intézményeiket.

Miért és hogyan lett ön az új megfigyelési ügy politikai arca?–Március végén kaptam kézhez egy levelet, miszerint a kormány változtatott egy általam korábban ismeretlen titkos rendeletén, megkönnyítve a politikai elit megfigyelését. Teljesen zavaros volt az irat, nem volt aláírva, noha az alján oda volt írva aláíróként Gyurcsány Ferenc neve. Emellett egy sor formai és irattározási szabálynak nem felelt meg a dokumentum. Először a jegyzőtől kértem segítséget, hogy értelmezzük, mi a csuda lehet ez, majd az igazság kiderítése érdekében interpellációt nyújtottam be Szilvásy Györgyhöz. Nem akartam arca lenni semmilyen politikai akciónak, de ha az állam működésében olyan zavart észlelek, ami példa nélküli, és alapvetően veszélyezteti a saját biztonságunkat, akkor az ellen szót kell emelnem.

A hét elejére ígért interjút a Heteknek Kiss Bálint, a MÁV Általános Biztosító Egyesület elnöke, ám az élet – pontosabban a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága – közbeszólt: sikkasztás és pénzmosás gyanújával előbb őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték az elnököt.

Egyre bizonytalanabb, hogy mi lesz a kimenetele a koalíciós válságnak. Az elmúlt hetekben mindenki forgatókönyveket gyártott, de az MSZP-re nézve az egyik legrosszabb fejlemény, hogy információink szerint egyre mélyebb a nézeteltérés Gyurcsány Ferenc és a többi szocialista vezető között. Bár a miniszterelnök távozására kevesen tennének, mert nem látszik senki sem, aki „király­csináló” tudna lenni az MSZP-ben.

„Ha kellő körültekintéssel jártunk volna el, akkor nem itt tartanánk” – nyilatkozta a Heteknek adott interjújában Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke, aki szerint az MSZP-ben félnek „kimondani, hogy problémák vannak, mindenki azt gondolja, hogy ha összebújunk, összezárunk, akkor nem lesz baj. Miközben egy robogó vonaton ülünk, ami száguld a szakadék felé.”

NégyszemköztSólyom László köztársasági elnök szerdán a Sándor-palotában megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, a szocialista párt elnökével. A téma a kialakult koalíciós válság volt. A találkozó után sem az államfő, sem a kormányfő nem nyilatkozott a sajtónak. Az államfő a többi pártelnökkel is találkozik: Sólyom László a tervek szerint pénteken fogadja Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, majd Dávid Ibolyát, az MDF vezetőjét. A sort Kóka János, az SZDSZ elnöke zárja hétfőn.A romlás jelei„A mai magyar közélet súlyos válságban van, és úgy tűnik, hogy nem a megoldás irányába fordulnak az események, az országot pedig mély korrupció hatja át” – mondta Bogárdi Szabó István református püspök a Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlésén. A püspök szerint „szisztematikusan fenntartott” társadalmi bizalmatlanság van jelen a közéletben, amelynek keretében „mindenki mindenkit gyanúsít”. „A romlás jelei közé” sorolta az elmúlt hetek tanárokat ért atrocitásait is, de az egyházban fellelhető visszásságokra is kitért a református püspök, amikor arról beszélt, hogy az egyházkerület által felvett hiteleket, amelyeket a területükön lévő 107 egyházközségnek továbbítottak, 3-4 vonakodik visszafizetni. Azt is negatív felhanggal mondta, hogy csökkent az egyháztagok száma is. Az egyházfegyelem lazulását is a negatív tendenciák közé sorolta, meglátása szerint „alig lehet az egyházfegyelmet fenntartani”.Lehet-e giccsadó?Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete tiltakozik azon törvénymódosító javaslat ellen, amelynek értelmében minden internet-hozzáférési szolgáltatás árbevétele után 0,8 százalék kulturális járulékot (azaz giccsadót) kell fizetniük.Átfogó vizsgálatot a rendőrségen!Kállai Ernő a rendőrség és a kisebbségek kapcsolatát készül több hónapon át kutatni. Vizsgálata kitér arra is, mennyire felkészült a rendőrség a kisebbségi csoportok közötti konfliktusok kezelésére.Pénzt kérnek az államtól A városrendészeti bizottság előbb kiszámolja, mennyi pénz kellene az 1500 fős létszámhiány felszámolásához (rendőr­lakások építése, 30 százalékos bérpótlék), majd Demszky Gábor főpol­gármester elkéri a pénzt az államtól.

„A MÁV Biztosító komoly pénzügyi hiánnyal küzd, ami sok tízezer vétlen autóst is kellemetlen helyzetbe sodorhat.” „A MÁV Biztosító évek óta sikeres, ezért versenytársai lejárató akciót indítottak ellene, hogy megroggyanva olcsón felvásárolhassák.” A két állítás egyszerre nem lehet igaz.

Beégés lett a zsidóellenes provokációból, melyet az utcai zavargásokból jól ismert Polgár Tamás – fedőnevén Tomcat – szervezett egy jegyiroda elé. A bakancsosokat tízszeres túlerő fogadta, így kénytelenek voltak kapitulálni. Lapzártánk utánra azonban újabb megmozdulást szerveznek, ezúttal a teljes magyar szélsőjobb bevonásával. A környéken lakók szerint mindez a vészkorszak pogromjaira emlékeztet.

Szétverik-e a pártjaikat a kormánypárti elnökök? A legtöbben ezt a kérdést teszik fel a baloldalon. Mindenesetre nagyon erős képzelőerőre van szüksége annak, aki az elmúlt napok történéseiben racionalitást kíván felfedezni. Kormányzati forrásaink szerint óráról órára változnak az erőviszonyok, a reggeli megállapodások estére érvényüket vesztik, miközben mindenki a hogyan továbbról ötletel.

Az elmúlt napok eseményei ismét bebizonyították, hogy a demokráciák rendkívül szigorú törvényszerűségek szerint működnek. A demokráciában a sikert szavazatok megnyerésében, a vereséget pedig a támogatás elvesztésében mérik. Olyan ez, mint a futball. Hiába mondja az egyik csapat, hogy a meccs során végig ők voltak a jobbak, és az általuk lőtt egy gól sokkal szebb volt, mint az ellenfél által lőtt hat, az eredmény 1-6 marad.

A Die Presse Gyurcsány Ferencet a legszánalmasabb közép-európai vezetőnek nevezte, Orbánt pedig gátlástalan és felelősség nélküli populistának. A Neue Zürcher Zeitung szerint ha a kormánynak nem sikerülne decemberig tető alá hozni a 2009-es büdzsét, nemigen tudna még sokáig fennmaradni.

NépszavazásA népszavazás estéjén, március 9-én kiderült, hogy óriási vereséget szenvedett a koalíció. Az MSZP vezérkarában világossá vált, hogy az addigi úton nem lehet tovább menni, ám információink szerint a belső tanácskozásokon Gyurcsány Ferenc semmilyen önkritikus utalást sem tett arra vonatkozóan, hogy neki vagy a kormányának változtatni kellene a politikáján. Közben a Hír Tv-nek köszönhetően Horn Gábor szabad demokrata politikus szájából megtudhattuk, hogy a liberálisoknak milyen lesújtó véleményük van az MSZP vezérkaráról. Erre fel a szocialisták – leginkább a parlamenti folyósokon – hosszan ecsetelték a liberális politikusok kvalitásait, név szerint emlegetve, hogy melyikük fogyaszt rendszeresen kábítószert, melyikük „kétbalkezes”, és melyiküket tartják „futóbolondnak”. Szóval, jól megalapozták az elkövetkező hetek hangulatát. Egészségügyi reformAz MSZP-ben időközben megszületik a döntés, hogy nem érdemes egy újabb népszavazáson ismét „megveretni” magukat, ezért inkább ne legyen magántőke az egészségbiztosításban. Több vezető szocialista utal arra, hogy nincs mozgástere a koalíciónak, módosítani kell a törvényt. Az SZDSZ Kóka vezette szárnya válasza: reform vagy a halál. Informális csatornákon azonban több liberális vezető is jelezte, hogy szerintük nem jó miniszter Horváth Ágnes, szimbolikus lenne a cseréje, sőt, a népszerűtlensége miatt valóban nincs értelme erőltetni az egészségpénztári reformot. Csalások az SZDSZ-ben Időközben egyre több információ lát napvilágot arról, hogy az SZDSZ tisztújításán általános volt a csalás. A párt két szárnya, a Kóka és Fodor szárnya végletekig összeveszik egymással. Az utóbbiak szerint kétes Kóka János legitimitása, ezért felszólítják, hogy ne terelje el a figyelmet az SZDSZ belső válságáról, és teljes tisztújítást követelnek. Meggyőződésük: Kóka annyira meggyengült, hogy Fodor „ripityára” verné egy tisztújításon. A Szerda esti nagy pofon Az MSZP-ben megszületik a döntés, hogy kijózanítják a „reformmániás” SZDSZ-t: nem lesz magántőke az egészségügyben. A múlt szerdai koalíciós egyeztetésen Lendvai Ildikó az első percben a tárgyra tér: csak akkor tudnak bármiről egyeztetni, ha nem lesz magántőke. Kóka János igyekszik újra „a reform, vagy nincs értelme semminek” politikáját ismertetni, de a szocialisták rászólnak: ez az, amit nem akarnak hallgatni. Apropó hallgatás: a tanácskozáson ugyan jelen volt Gyurcsány, de nem ő vitte a szót. Leginkább Lendvai Ildikó – aki korábban többször megvédte a liberálisokat – fogalmazott élesen. Az SZDSZ-es delegáció – Kóka János, Horn Gábor, Gusztos Péter, Horváth Ágnes és „sameszaik” – megdöbbentek. Mesterházy magánakciójaÉppen a tárgyalás alatt Mesterházy Attila frakcióvezető-helyettes, az MSZP Harmadik Hullám Platformjának vezetője megszervez egy „titkos médiaeseményt”, melyen kijelenti: az SZDSZ akár ki is léphet a koalícióból, elég a liberálisok zsarolásából. Ilyet hivatalosan szocialista politikus még nem mondott. A feltételezések szerint mindez a politikus magánakciója volt: megérezte az MSZP tagsága és a felső vezetés hangulatát, és ebből „építkezett”. Elmaradt egyeztetések, majd hatórás veszekedés Több belső egyeztetés is elmaradt Gyurcsány Ferenc és az MSZP vezérkara között. Utóbbiak meglehetősen sérelmezték ezt. Ilyen hangulatban került sor múlt hét pénteken az MSZP elnökségének az ülésére, mely végül több órás veszekedésbe torkollott. Ezen Gyurcsány Ferenc megjegyezte, hogy ha ilyen nézeteltérések vannak a grémiumban, akkor legyen „kard ki kard”, vigyék dűlőre a dolgot, és tartsanak tisztújító kongresszust: minden tisztség legyen „kinyitva”. Több vezető óva intett ettől: több hónapig tartó viszály lesz ebből, amit lehet, hogy megnyer Gyurcsány, de a párt súlyosan megszenvedi. Szóba kerül az egészségügyi reform és az SZDSZ-szel való együttműködés kérdése is, de végül nem maradnak semmiben. Szombat: a nagy előadásMásnap, szombaton Gyurcsány Ferenc több mint egyórás, meglehetősen teátrális szónoklatot tartott az MSZP pártértekezletén. Ebben élesen bírálta a Fideszt, az újságírókat, a politikai elemzőket, az SZDSZ-t, a kiszivárogtató és szervezkedő minisztereket, a maguk pecsenyéjét sütögető szocialista politikusokat és a fejlesztéseket kijárni próbáló polgármestereket. Bejelentette: leváltja Horváth Ágnest, mert újfajta egészségügyi reformot akar. Az MSZP ovációval fogadta az SZDSZ-t érintő kritikáit és a bejelentést is. Több szocialista vezér egyébként fellélegzett. Tartottak attól, hogy „kard ki kard” alapon teljes tisztújítást kezdeményez Gyurcsány Ferenc, amely szerintük a lengyel baloldal széteséséhez hasonló helyzetet teremtett volna a pártban. Az SZDSZ a színfalak mögött kettészakad Vasárnap Kóka János és csapata éles hangú nyilatkozatot ad ki, melyben kijelentik, hogy nem fogadják el a miniszterelnök ultimátumát. A párt úgynevezett Fodor-szárnya nem élezné a helyzetet, óvatos és józan politikát kér a többiektől, és egyeztetést javasol az MSZP-vel. Vasárnap este még az utóbbiak és a szocialista vezetők is úgy gondolják, hogy az SZDSZ végül beadja a derekát, hiszen Kókáék biztos nem akarják „leadni az Audi-slusszkulcsokat”. Gyurcsány felment Gyurcsány Ferenc hétfőn, április 30-ai hatállyal felmentette Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi minisztert.Április 1., a Bolondok napjaHétfőn reggel Fodor Gábor és támogatói köre azzal érkezik az SZDSZ frakcióülésére – ahol egyébként a „kókisták” vannak többségben –, hogy tárgyalási menetrendet ajánljanak, és kijelentik, érdemes lenne tárcacserékben gondolkodni. A többség azonban elfogadhatatlannak tartja Gyurcsány ultimátumát (egyébként Fodor Gábor és támogatói köre is öngólnak, valamint csapnivalónak minősíti a miniszterelnök szombati beszédét), és ráveszi Kókát és Fodort, hogy együtt álljanak a sajtó elé azzal, hogy ha a miniszterelnök nem vonja vissza döntését, akkor az SZDSZ visszahívja az öszszes szabad demokrata minisztert és államtitkárt a kormányból. Kóka a nyílt színen „hasba szúrja” Gyurcsány Ferencet Hétfő délutáni napirend előtti felszólalásában Kóka János rendkívül élesen kiosztotta egykori politikai mentorát, Gyurcsány Ferencet. Szerinte Gyurcsány saját magára mondott nemet. A liberálisok szerint maga a miniszterelnök mondta fel a koalíciót. A szocialista politikusok egyöntetűen úgy jellemezték a felszólalást, mint a jól ismert mondás bizonyítékát: a hála nem politikai kategória.Nevető OrbánOrbán Viktor elégedetten szemlélte a közjátékot, régen lehetett ilyen jókedvűnek látni a parlamentben.

Történelmi esemény, mikor felbomlik egy koalíció. Különös, hogy az a Kóka János adta ki Gyurcsány Ferenc útját, akiből éppen a miniszterelnök kreált politikust, majd segítette, hogy pártelnök legyen az SZDSZ-ben. Bár vannak, akik előre kitalált forgatókönyvről beszélnek, de a legvalószínűbb, hogy mindez csak badarság. Láthatóan senki sem ura a helyzetnek, mégis sokan felszabadulásként és nagy lehetőségként élik meg a szituációt.

Civilek is indulhatnakNépszavazási kezdeményezést hitelesített az Országos Választási Bizottság (OVB) az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban. A magánszemély által benyújtott népszavazási kezdeményezés szövege a következő: „Egyetért-e azzal, hogy a 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról úgy módosuljon, hogy 20 000 választópolgár aláírásával hitelesített érvényes ajánlásának megszerzése esetén a választáson ne csak a pártok, hanem az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglaltak szerint nyilvántartásba vett bármelyik társadalmi szervezet állíthasson listát?” Az eredményes népszavazás azt jelentené, hogy a 2009-ben esedékes európai parlamenti választáson nemcsak pártok, hanem társadalmi szervezetek is listát állíthatnak, azaz javasolhatnának képviselőket. A népszavazási kezdeményezést az OVB egyhangúlag hitelesítette.Perel a debreceni MSZPAz MSZP debreceni szervezete beperli Kósa Lajost. A szocialisták az eljárást azért kezdeményezik, mert - szerintük - a városi közgyűlés március 20-ai zárt ülését kommentálva a polgármester tudatosan hazugságot állított, amikor úgy nyilatkozott: „a szocialistákat csak politikai indokok vezérelték a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságába és felügyelőbizottságába delegált tagjaik viszszahívásakor”. Debrecen fideszes polgármestere szerint „a pártbizottságok által hozott határozatokat végrehajtó képviselő-testületek kora (...) lejárt”.Milliárdok a közlekedésreA kormány felosztotta a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatás, valamint a vasúti pályahálózat működtetésének támogatására a költségvetésben szereplő összeget, összesen több mint 135 milliárd forintot.

A rendszerváltás óta egyetlen pártnak sem volt akkora rokonszenvtábora, mint jelenleg a Fidesznek, amely a választókorú népességben 39 százalékon áll, a biztos pártválasztók körében pedig 67 százalékon - a Szonda Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatása szerint.