A MÁV ÁBE körül 2005-ben kezdődtek a problémák: éppen abban az évben, amikor
az olcsó kötelező biztosítást ajánló egyesület ügyfélköre rohamosan nőni
kezdett. Szakemberek szerint „ennyire olcsón” képtelenség biztonságosan működni,
hiszen a magas ügyfélszámból logikusan következik a magas káreseményszám, ennek
kifizetését azonban nem fedezi az alacsony biztosítási díjakból származó
bevétel. A jelenleg 200 ezer ügyféllel rendelkező MÁV biztosítónál egymilliárd
forint tartalékhiány keletkezett, ami a 2006. évi auditált számok alapján vált
teljesen egyértelművé a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) számára.
Tavaly a PSZÁF többször felszólította a biztosítót az összeg pótlására, és
kilátásba helyezte, hogy ennek elmulasztása esetén kötelezi a MÁV ÁBE-t
ügyfélköre átadására. A múlt hét közepén Binder István PSZÁF-szóvivő arról
tájékoztatta a Heteket, hogy a MÁV ÁBE vezetői ígéretet tettek a tartalékhiány
megszüntetésére, és emiatt a felügyelet pozitívabban látja a jövőt. Pénteken
azonban robbant a bomba: egymilliárd forintos sikkasztás és pénzmosás alapos
gyanújával letartóztatták a MÁV ÁBE elnökét és több munkatársát. (Kiss ellen
azóta már vesztegetés gyanúja miatt is nyomoz a rendőrség, mert miközben
pénteken kórházba vitték, több órára eltűnt a vámnyomozók elől. Azután
megkerült.)
A szóban forgó egymilliárd forint csak „névrokona” a tartalékhiányként
megállapított egymilliárd forintnak: valójában kétszer egymilliárd forintról van
szó. A sikkasztás tárgyát képező egymilliárd forintot az ügyfelek befizetéseiből
utalta magánszámlára a MÁV ÁBE elnöke, ami már bűncselekmény. Arra a kérdésre,
hogy a PSZÁF tudott-e az elsikkasztott egymilliárdról, és ha igen, akkor csak
„altatás” céljából nyilatkozott-e úgy a VPOP akciója előtt röviddel, hogy
rendeződni látszanak a MÁV ÁBE ügyei – csupán kitérő választ kapott a Hetek.
Zamecsnik Péter, Kiss Bálint MÁV ÁBE-elnök ügyvédje az ATV-ben azt mondta: „Szó
sincs arról, hogy bárki eltette a biztosítottak pénzét.” Tény, hogy a MÁV ÁBE
számlájáról egy betéti társaságon keresztül érkezett pénz Kiss számlájára, ám a
tranzakció megértéséhez tudni kell, hogy a biztosító hónapok óta tárgyalt a
PSZÁF-fal arról, hogy az átláthatóbb gazdálkodás érdekében váltson gazdasági
formát. Ezért volt szükség a pénzügyi tranzakcióra – fogalmazott Zamecsnik. Arra
a kérdésre, hogy a biztosító konkurenciája „nyomhatta-e fel” a MÁV ÁBE-t, az
ügyvéd úgy válaszolt: a kétszázezres ügyfélkör fimon falat lehet a konkurens
cégeknek.
A PSZÁF szóvivője viszont azt mondta a Heteknek, hogy a biztosítottak pénzét
magánszámlára utalni büntetőjogi kategória, az ügyvéd érvelését pedig
visszautasította.
Kiss Bálint a letartóztatása előtti – vélhetően – utolsó interjújában a Heteknek
azt mondta: valójában egy összehangolt akció indult a MÁV ÁBE ellen, hogy a
zavarkeltés révén megroggyant biztosítót nyomott áron vásárolhassa fel a
konkurencia. Arról szól a történet, – mondta Kiss –, hogy vajon az elmúlt
tizenöt évben
minden biztosító „lehúzta-e” a lakosságot, vagy tényleg csak olyan áron lehet
dolgozni, amihez képest
a MÁV ÁBE tarifái feltűnően alacsonyak.
Azóta azonban nemcsak az egymilliárdos sikkasztásra derült fény, hanem az is
nyilvánosságra került, hogy a MÁV ÁBE mintegy százmillió forinttal tartozik
különböző autószerelő műhelyeknek, valamint hogy a kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos panaszok húsz százaléka kötődik a
MÁV ÁBE-hez.
Ugyanakkor ellentmondásnak tűnik, hogy miközben a legtöbb biztosító és a PSZÁF
is azt állítja, a MÁV ÁBE irreálisan alacsony áron dolgozott, a MÁV ÁBE által
átadni kötelezett 200 ezres ügyfélkörre máris van három jelentkező, pedig év
közben nem lehet díjat emelni.
2008. 04. 18. (XII/16)
