Irán sikeresen befejezte egy közép-hatótávolságú rakéta tesztelését – jelentette a The New York Times. Az új rakéta – valószínűleg a Rodong elnevezés? észak-koreai rakéta egy továbbfejlesztett változata – 1280 kilométeres hatótávolságával képes Izrael vagy Szaúd-Arábia elérésére, és ezzel megváltoztathatja a politikai és katonai erőegyensúlyt a Közel-Keleten – állította az amerikai napilapnak nyilatkozó vezető kormánytisztviselő.

Új megvilágításban tüntetheti fel Alexander Dubcek 1992-es tragikus balesetének körülményeit a közelmúltban napvilágot látott Sejtelmes könyv címet viselő mű. Szerzője, Liboslav Leksa, az egykor Dubcek által vezetett Szociáldemokrata Párt jogásza a szlovák reformpolitikus halálának körülményeivel foglalkozik.

A Monica Lewinsky kontra Bill Clinton ügyben csütörtökön bíróság elé állították az amerikai elnök első számú biztonsági őrét, Larry Cockellt. Az Egyesült Államokban eddig az volt a bevett gyakorlat, hogy a bíróságok nem idézhették be tanúvallomásra a biztonsági szolgálatot teljesítőket. Az ügy vezetésével megbízott független vizsgálóbírónak, Kenneth Starrnak azonban sikerült megszereznie ezt a különleges jogot. Starr úgy véli: ha hasznos információhoz jut, az megéri a sok kritikát és kellemetlenséget is. A vizsgálóbíró népszerűsége amúgy a mélyponton van, személyes jó hírének és a per folytatásának elvesztése is fenyegeti. A Time magazin megjegyzi, hogy Starr legújabb lépésével az elnök védelmére felesküdött biztonsági őröket két lábon járó lehallgatókészülékké alacsonyítja le. A Fehér Háznak pedig sikerült elérnie, hogy magát a vizsgálóbírót is vizsgálat alá vessék, mivel állítólag törvényellenesen szivárogtatott ki információt a sajtónak. (CNN–Time)

"Koszovó egy pusztító és véres háború felé sodródik" – állítja a szerbek által törvénytelennek tartott pristinai albán parlament közleménye. Az utóbbi napok harcaiban a Magyar Rádió értesülései szerint a jugoszláv hadseregnek a térségbe vezényelt több száz magyar nemzetiség? katonája közül is többen áldozatul estek.

A koszovói válság rendezésében a nyugati közvetítők egyik legnagyobb problémája a politikai, illetve katonai felügyelet látható hiánya a tartomány közel egyharmadát ellenőrzése alatt tartó Koszovói Felszabadítási Hadseregben (KLA). Hasonló aggodalmat kelt a KLA mind nyilvánvalóbb nosztalgiája a diktatorikus hatalmi jelképek iránt. A KLA ma már 30 ezer fős katonai erőt képvisel, de sokkal szélesebb, mintegy 350 ezerre becsült támogatói réteg áll mögötte. A szervezet 1993-ban állt fel, azonban csak múlt év novemberében szerepelt először nyilvánosan egy szerbek által megölt tanár temetésén a lausabeli Drenica faluban. A közel kétezer ember előtt három egyenruhás, fekete sapkás férfi kétfej? sassal a karján felolvasta a KLA programját, melyben felhívta az albán embereket, hogy harcoljanak, amíg Koszovó szabad nem lesz. Miután ez év márciusában több véres összecsapás történt a szerbek és a KLA támogatói között, a gerillahadsereg nagy befolyásra tett szert. Ezzel párhuzamosan Koszovónak az Ibrahim Rugova és a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) által irányított korábbi vezetése fokozatosan veszíteni kezdett népszerűségéből. Nem akad azonban egyetlen olyan személy sem, akit a KLA vezetőjének lehetne tekinteni. Ehelyett úgy tűnik, hogy a KLA-nak talán öt helyi vezetősége alakult ki Koszovón belül, amelyek kapcsolatban állnak egymással, és úgy-ahogy összehangolják az akcióikat. Egységes felsőbb vezetés azonban nincsen. A KLA ma Koszovónak mintegy egyharmadát felügyeli (ahol az 1,8 millió albán 90 százaléka él), és bár az általuk felügyelt részek kormányzatát nagyrészt az LDK korábbi helyi vezetői látják el, ezek mostanra csatlakoztak a gerillákhoz. Néhányuk gyalogos katona és parancsnok lett, és vannak, akik a polgári ügyekkel foglalkoznak a "felszabadított területen". Legjelentősebb eredményük olyan fontos utak kiépítése volt, amelyek segítségével a KLA harcosai ki tudják kerülni a szerb rendőrség és a jugoszláv hadsereg ellenőrzési pontjait. A tárgyalóképes vezető nyilvánvaló hiányán kívül a KLA más aggasztó jellemzőket is mutat. Úgy tűnik, a szervezet a fasiszta Olaszország hagyományaiból (amely az 1930-as években gyarmatosította Albániát) és az albán Enver Hodzsa sztálinista vezetéséből merít ihletet. Bár a KLA csapatai különféle egyenruhákat viselnek, a rendőrség tagjait egyre gyakrabban látni Mussolini feketeingeseit idéző öltözetben. A KLA által átvett karlendítéses üdvözlés pedig évtizedeken át kötelező volt Hodzsa kommunista Albániájában. A KLA első számú erofőrrása, a helyi támogatáson kívül, az emigráns albánoktól kapott segítség. Vagy hatmillió albán él diaszpórában világszerte. A koszovóiakon kívül 433 ezer körül van azok száma, akik a szomszédos Macedóniában élnek (ez az ottani lakosságnak mintegy egynegyede), míg körülbelül 600 ezer az albán származásúak száma Európában és Észak-Amerikában. Ez utóbbiak közül váltak sokan a KLA legfőbb anyagi és politikai támogatóivá. (SZIA)

Abdulsalam Abubakar nigériai tábornok-elnök hétfői beszédével Nigéria egy "átmeneti korszakba" lépett be – állapította meg a Washington Post amerikai napilap. Abubakar a katonai diktatúrából a demokratikus kormányzásba való átmenetet hirdette meg, Nigériában azonban nincs teljes bizalom a Sani Abacha diktátor helyére lépett új kormányzat iránt.

Milos Zeman, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke aláírja kormányfői esküjét a Prágai Várban. Pecsét a paktumra Fotó: MTI

"Nevetséges az, hogy emberölésért csak három évet üljön valaki"– nyilatkozta Haller István, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője, a hadrévi lincselés ügyében megszületett döntés nyomán.

A posztszovjet térségben megköttetett az első dinasztikus házasság. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök legkisebb lánya örök hűséget esküdött Aszkar Akajev kirgiz államfő legidősebb fiának. A kirgiz elnök azt kívánta 23 esztendős fia, Ajdar és annak 18 esztendős arája, Alija esküvőjén, hogy a két nép hozzájuk hasonlóan örökre váljon eggyé. Az elnöki utódok esküvője újjáéleszti a régi közép-ázsiai hagyományt, mely szerint a politikai kapcsolatokat családi kötelékekkel kell megerősíteni. A házasság nyilvánvalóan hosszú távú politikai célokat szolgál. A kirgiz államfő fia, Ajdar Akajev a kazah elnök vejeként a kazah közvélemény szemében a helyi politikai elit legitim alakjává vált, s ez lehetővé teszi számára, hogy hamarosan aktívan részt vegyen a hatalom gyakorlásában. Nurszultan Nazarbajev kazah elnöknek három leánya van, fiúgyermeke azonban nincs. Hosszú időn át úgy tűnt, hogy "örököse" a két idősebb nővér egyikének a férje lesz. Az utóbbi másfél év eseményei azonban azt mutatják, hogy a kirgiz Akajev fog célba érni. Bár egyelőre még senki nem beszél a két szomszédos testvéri állam uniójáról, gyakran utalnak azonban arra, hogy 1920 és 1936 között Kazahsztán és Kirgizisztán egy autonóm köztársaságot alkotott. Az események politikai jelentőségét húzza alá a kirgiz alkotmánybíróság döntése is, mely szerint Aszkar Akajev kirgiz államfő, Ajdar apja 2000-ben is indulhat az elnökválasztáson. Az új alkotmány ugyan legfeljebb két elnöki periódust engedélyez egy személynek, de ezen alaptörvény alapján Akajevet még csak egyszer, 1995-ben választották meg államfővé. Bár Aszkar Akajev 1990 óta áll a kirgiz köztársaság élén, akkor még a szovjet törvények voltak érvényben, s ezeknek megfelelően választották elnökké – indokolta döntését a bíróság. Hasonló megoldást fontolgatnak Kazahsztánban is. Nurszultan Nazarbajev is a szovjet törvények alapján lett elnök 1991-ben, s 2000-ben ő is a harmadik elnöki mandátumáért szállna harcba. Mivel három éve feloszlatta az alkotmánybíróságot, feltehetően népszavazással fognak államfőt választani a kazahok. Bárhogy is végződik azonban az elnöki székért folytatott küzdelem, Alija és Ajdar házassága mindenképpen tovább erősíti a kazah elnöki család vezető pozícióit. A népes kazah Nazarbajev família irányította eddig is az adóhatóságokat, a televíziót, a befektetési és pénzügyi politikát, de közvetlen kapcsolatban áll a csillagászati jövedelmeket biztosító olajüzlettel is.

A tervek szerint az Oktatási Minisztérium jövőre 70 ezer forintról 80 ezerre emeli a hallgatói támogatás összegét. Ráadásul a tárca két hét alatt meg kíván állapodni a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) a tandíjrendelet módosításáról – hangzott el Pokorni Zoltán oktatási miniszter és a HÖOK vezetőségének tárgyalása után. Ez utóbbi kérdésben a hallgatóknak vannak némi gondjai: szerintük nem szerencsés, hogy – önhibájukon kívüli okokból – halasztó vagy évismétlő tanulók is eleshetnek az ösztöndíjtól. Pokorni viszont elmondta: a szegény hátter? hallgatókat támogató Esélyt a Tanulásra Közalapítvány forrásait is évi 200 millióról 600 millió forintra emelnék. Egyébként a tárgyalást bombariadó előzte meg, így egy közeli étteremben kényszerültek tárgyalni a felek Fotó: Vörös Szilárd

Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról Bencsik János, Tatabánya polgármestere – tájékoztatta a SZDSZ sajtóosztálya lapunkat. Mint ahogy arról előző lapszámunkban írtunk, Bencsik János a múlt héten váratlanul bejelentette, hogy kilépett a Szabad Demokraták Szövetségéből.

Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Várhegyi Attila, a tárca politikai államtitkára terepszemlét tartott Budapesten, az Erzsébet téren, a leendő Nemzeti Színház építési területén, Fiala István – még az előző kormány által kinevezett – kormánybiztos és Bálint András színész-rendező, leendő színházigazgató jelenlétében. Mint ismeretes, a Nemzeti építkezése – több évtizedes próbálkozás után – idén kezdődött el, s a beruházás várható költségéről néhány lapban már ellentmondásos hírek is napvilágot láttak. Fiala – aki maga szorgalmazta a találkozót – a helyszínen éppen ezért beszámolt arról, hogy az építkezés üteme egy hónappal a tervezett előtt jár, ám a Hámori József által igényelt, végleges kalkulációt csak augusztusban tudják átadni. Ennek oka, hogy két tendereljárás még folyamatban van Fotó: Vörös Szilárd

A Kunszentmiklósi Rendőrkapitányság azonali hatállyal megszüntette S. Imre főtörzsőrmester munkaviszonyát, mert a nevezett személy 1995 óta betöréses lopásokból származó jövedelemmel egészítette ki fizetését – tájékoztatta lapunkat Kozák Tibor, a főkapitányság kabinetirodájának vezetője. S. Imre köztiszteletben álló ember volt, kollégái nagyon jó rendőrnek tartották. Azért vált gyanússá, mert mindig ott jelent meg, ahol betöréses rablás történt. Ő biztosította a helyszíneket, sot tippeket is adott a nyomozóknak a lehetséges elkövetőkről. Az elmúlt három évben több, hasonló módszerrel végrehajtott bűntényről értesítették a kunszentmiklósi hatóságokat. A kár mértéke minden esetben kisstíl? betörőre utalt, de a tettest egyetlenegyszer sem sikerült elkapni. S. Imre hosszú időn át jól játszotta szerepét, egy idő után azonban néhány kollégájának elmondta, milyen használati tárgyakkal gyarapította vagyonát. A kollégáknak az szúrt szemet, hogy az S. által említett tárgyak megegyeztek a rendőrséghez érkezett bejelentésekben szereplő eszközökkel. Az S. Imrénél tartott házkutatás igazolta a gyanút: rúdcsiszoló gép, radiátor, szivattyú, fűrész, turista gázpalack került elő. S. ezután elismerte bűnösségét. Az okozott kár 150-200 ezer forint.

Gyárfás Tamás, a Napkelte producere és Horváth Lóránt. Elismerés Fotó: Hetek

Kiköltözött a Palotai út 52-ben lévő átmeneti szállásról az utolsó is azon tizenhárom család közül, akiket a székesfehérvári önkormányzat még tavaly költöztetett oda a Rádió utca 11-ből. Ezzel az utolsó fejezetéhez érkezett a székesfehérvári gettóügyként elhíresült kiköltöztetési procedúra.

Újabb hétezer aláírást készül átadni Áder Jánosnak, az Országgyűlés elnökének Tóth Tamás sárszentmihályi polgármester, aki 1994 tavasza óta gyűjt aláírásokat a halálbüntetésről szóló népszavazás kiírása érdekében. Erről a polgármester szerdán tájékoztatta az MTI-t. Elmondta: az általa összegyűjtött aláírások száma 160 ezer fölé emelkedett. Közölte: népszavazás nélkül is el tud képzelni megfelelő megoldást, amit javasolni fog az Országgyűlés elnökének . (MTI)

A megyék helyet előnyösebb lenne, ha régiók szerint osztanák fel közigazgatási szempontból az országot. Természetesen nem azonnal, hanem ésszer? átmenet során – mondta el Horváth Gyula, az MTA Regionalitáskutató Központ főigazgatója Szegeden, a Értelmiség 98 nyári egyetemen. Horváth Gyula a Heteknek elmondta még: "Hazánk 19 megyéje helyett szerencsésebb lenne régiókat létrehozni, mint ahogy az az Európai Unió több tagországában is megtörtént. Elsősorban nem azért lenne erre a megyéknél nagyobb közigazgatási egységekre szükség, mert akkor az Európai Unió 30 milliárd ECU-s regionális fejlesztésekre szánt pénzéből mi is részesednénk, hanem azért, mert az ország számára minden téren kedvező fejlődést és előrehaladást jelentő területfejlesztési, ipari, technológiai, gazdasági folyamatok csak regionális szinten valósíthatóak meg. Egy-egy megye területe, lakossága, erőforrásai ehhez nem elegendőek"– mondta a főigazgató. A kutatók szerint 7 nagy régióra kellene osztani az országot: közép-magyarországira, nyugat-, közép- és dél-dunántúlira, észak- és dél-alföldire, valamint észak-magyarországira. Horváth Gyula a régiók lehetséges központjainak olyan nagyobb városokat nevezett meg, mint például Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Budapest. Hozzátette azonban, hogy mindenekelőtt meg kell majd vizsgálni, mely városok tudnák ellátni az irányításhoz szükséges, megnövekedett funkciókat.(Aszalós Szilvia)

Még nem tudni, hogy lesz-e építési engedély a Garé határába tervezett veszélyeshulladék-égető megépítésére. Ez a Legfelsőbb Bíróság döntésén múlik, az ügy ugyanis sokévi hányattatás után oda került.

Egy pár évvel ezelőtt a hagyományos bölcsesség úgy tartotta, hogy jóllehet az internet nagyon érdekes, gyakorlati haszna azonban csekély. Ma, amikor a Wall Street legdinamikusabb részvényei közé szinte egy csapásra berobbantak a Yahoo és az Amazon internetes cégek értékpapírjai, és a Dell komputercég napi 5 millió dollárért ad el számítógépeket honlapján keresztül, a virtuális valóság kezd a nemzetközi pénzvilág számára is egyre kézzelfoghatóbbá válni. Egy nemrég a Time magazinban közzétett felmérés szerint az Egyesült Államokban a fogyasztási cikkek online kereskedelmének volumene 2000-re eléri a 20 milliárd dollárt, ami az ez évi 6,1 milliárd dollárhoz képest 233 százalékos növekedésnek felel meg. A cégek között zajló nagykereskedelem pedig ennél is nagyobb ütemben növekszik. "Azt, amit ma gazdaságként definiálunk, hamarosan felülmúlhatja az új gazdaság" – véli az adatokat kommentálva Joe Carter, az Andersen Consulting nemzetközi gazdasági és vezetési tanácsadócég egyik társtulajdonosa. Ma egy átlag északamerikai már nem feltétlenül utazási irodával foglaltat repülőjegyet, nem ügynök közvetítésével vesz autót, és nem is utcai könyvesboltban kutat kedvenc könyvritkaságok után. A semmiből a dollármilliárdos kapitalizáció felé törő új internetes szolgáltató cégeket látva a régi nagyok sem maradnak tétlenek. A Disney cég a múlt hónapban vásárolta fel a világ harmadik legnagyobb web-keresocégét, az 1 milliárd dollárt érő InfoSeeket, hogy elkerülje a 230 éves Encyclopedia Britannica sorsát. A lexikoncég nemrég egész észak-amerikai terjesztőgárdáját szélnek eresztette, miután a havi 8 dollár 50 centbe kerülő internet alaposan megtépázta a több mint ezer dolláros, 32 kötetes m? iránti keresletet. Magyarországon azonban a szakértők véleménye szerint sem ettől, sem a sorban épülő bevásárlóközpontok csodjétől egyelőre nem kell tartani. Az ok nem csupán az, hogy egy internetezésre alkalmas számítógép ára szoftverrel és modemmel 150-200 ezer forint körül van. Drága a ma még többnyire telefonvonalakon folytatott internetes kommunikáció is, mivel a hazai telefontársaságok tarifarendszere az internethasználattól teljesen eltérő fogyasztói szokásokon alapul. Ebből következően az internetes kereskedelmet tekintve csak néhány kezdeményezéssel találkozhatunk Magyarországon. A szűk piacon nehéz eladni bármit is. A különböző felmérések és tapasztalatok azt mutatják, hogy a közönség a sokszor elítélt e-mailen keresztül folytatott reklámtevékenységen kívül mindenféle hirdetési formát érdeklődéssel fogad. Ugyanakkor az online marketing az ügynökségek számára járatlan út, ennek a m?fajnak a szabályairól keveset tudnak. A szakemberek az elektronikus kereskedelem alapproblémáját a fizetési technikák biztonsági hiányosságaiban látják. A gyér gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a csomagküldés drága és megbízhatatlan. A távvásárlás fellendülésére Magyarországon egyelőre még várni kell.

A magyar nyelvben az egyik legfontosabb mezőgazdasági terményt, a búzát életnek nevezik. Az elmúlt évszázadokban, de még pár évtizeddel ezelőtt is a búzatermés a következő aratásig az életet jelentette. Mára ez a helyzet némiképp megváltozott, noha gazdasági szempontból a régi magyar életbölcsesség mit sem veszített értelméből. A kialakult gabonaválság ugyanis a termelők számára egzisztenciájuk elvesztését jelentheti, hiszen az életük fenntartására szolgáló pénzük nagy része a gabonatermésben van.

Nem éri el az egy százalékot az éves infláció Ausztriában. Ennél kedvezőbb drágulási helyzetet Nyugat-Európában az idei nyár elején csak Svájcban és Svédországban jegyezhettek fel. Az osztrák árszint júniusban még némileg süllyedt is májushoz képest. Már 1997 nyarán is alacsony, éves szinten csupán 1,2 százalékos volt az infláció üteme az alpesi országban. (MTI)

Augusztus 1-jei hatállyal 8,1 százalékkal emelkedik a villamos energia és 2,3 százalékkal a távhoszolgáltatás ára. A földgáz ára nem változik. Az áremelést egyrészt a villamos energia árszabályozásáról szóló rendeletben foglaltak indokolják. Eszerint a forint leértékeléséhez igazodva negyedévenként korrigálni kell az árakat, ami – a választásoknak köszönhetően – 1998-ban sem az I., sem pedig a II. negyedévben nem következett be. Az áremelést az is indokolja, hogy a költségvetési törvény előírásai szerint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba ez évben 7,5 milliárd forintot kell befizetni. A közeljövőben azonban nem várható újabb energiaár-emelés. Augusztustól átlagosan 7,1 százalékkal drágulnak a budapesti közlekedési tarifák. A 70 forintos vonaljegy öt forinttal, a 2800 forintos havi bérlet 200 forinttal, a 910 forintos tanulóbérlet pedig 65 forinttal kerül majd többe. A hamisítások megakadályozására ezután fémcsíkos jegyeket árusítanak, amelyek az időközi áremelésektől függetlenül bármikor, akár több év múlva is felhasználhatók. A cég múlt évi 16,9 milliárd forintos tarifabevétele az idén várhatóan csak 500 millió forinttal emelkedik. A 65 éven felüliek részére biztosított ingyenes utazási kedvezmény ugyanis 850 millió forintos bevételkiesést okoz az rt.-nek. A Mol Rt. 4 százalékos gázáremelést tartana indokoltnak, ami az elmúlt 1,5 év veszteségét kompenzálná – mondta Szitó János, a Mol Rt. gázkereskedelmi üzletágának vezetője. A Mol gázüzletágának az elmúlt évben 8,4 milliárd forint nyereséget kellett volna elérnie, ehelyett azonban 8,5 milliárd forint volt a vesztesége. A júliusi viszonteladói gázárcsökkentés további 3,5 milliárd forint veszteséget jelentett a társaságnak. A 1,5 év alatt elszenvedett mintegy 20 milliárd forint veszteség köbméterenkénti 1 forintos emeléssel másfél év alatt kompenzálható. Jelenleg 1 köbméter gáz ára 30 forint körül van. (MTI)

Mint ismeretes, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat mintegy 10 milliárd forint árfolyamérték? OTP-részvénycsomagot adott el. Ez az elmúlt hetekben egyetlen önkötés formájában cserélt gazdát a tőzsdén, egyben a bank 10 százalékos tulajdonának eladását jelentette. Az esemény mindenekelőtt azért keltette fel a figyelmet, mert az ügylet napokkal az önkormányzat államosítása előtt történt. Így a nyugdíjbiztosítási vagyont átvevő állam már nem lesz abban a helyzetben, hogy a legnagyobb magyar bank 10 százalékos részvénycsomagjával rendelkezzen. A társadalombiztosítási reformot vezénylő illetékesek "barátságtalan lépésnek" titulálták az önkormányzati akciót, amit ráadásul az sem indokolt, hogy a költségvetési törvény az év során 12 milliárd forintnyi vagyon értékesítésére kötelezi a nyugdíjbiztosítót, hiszen annak megszüntetéséig még csak az év fele telik el. Megfigyelők a szóban forgó bank menedzsmentjének új kelet? "biztonsági akcióját" sejtik az esemény mögött. Az OTP Bank története egyike az elmúlt évek gazdasági sikertörténeteinek. Az azonos technikával privatizált vállalatokhoz (Mol, Richter, TVK, Pick, Rába) hasonlóan az OTP részvényeit is túlnyomó többségében tőzsdei befektetőknek adták el, azzal az alapszabályban megfogalmazott előírással, hogy egyetlen részvényes sem szerezhet 10 százaléknál nagyobb tulajdonú részesedést. Ezek a vállalatok, amellett, hogy a részvényeik eladásából és alaptőke-emelésből bőséges és olcsó forrásokhoz jutottak, lényegében a korábbi menedzsmentjük tulajdonosi irányítása alatt állnak, akik – mint azt eredményeik mutatják – jól végzik a dolgukat. Ebbe a helyzetbe avatkozott bele az új kormányzat, amely a szétaprózott tulajdonosok között még nagynak mondható részvénymennyiségével megpróbálhatja a fontosabb társaságok vezetőit saját embereire lecserélni – ami nyilván nem találkozik a jelenlegi vezetés elképzeléseivel. Elemzők szerint hasonló okokat sejthetők az új társasági törvény módosításával kapcsolatban az egyes tőzsdei cégek részéről megnyilvánuló kezdeményezések mögött is.

– Mi oka lehet annak, hogy csak az MSZP áll ki határozottan és látványosan a társadalombiztosítási önkormányzatok megszüntetése ellen? Az SZDSZ csendesebb.– Azt hiszem, ennek elsősorban az az oka, hogy az SZDSZ korábban is gazdasági-liberális szempontból vizsgálta és képviselte a felügyelet kérdését. Gazdasági, illetve racionális érvek pedig nem szólnak eme önkormányzatiság mellett. Másrészt olyan nagy gazdasági érdekcsoportoknak adott befolyást, ezalatt elsősorban a szakszervezeteket értem, illetve még egyes a jobboldalon álló szervezetek is helyet kaptak, melyek nem nevezhetők az SZDSZ-hez közel állónak. A szocialisták viszont érzelmi okoktól is indíttatva lépnek fel, mert a szakszervezetek – melyek közül az MSZOSZ szövetségese – hatalmi pozícióit csökkenti ez a döntés.– A szakszervezeteket mindenesetre láthatóan megosztja ez az ügy, hisz a Munkástanácsok üdvözölték ezt a döntést, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége ellenben egyenesen azt állítja, hogy nagyon arrogáns, antidemokratikus és diktatórikus az új kormány részéről mindez. Tovább polarizálhatja a szakszervezeteket ez az ügy?– Nem tudom, hogy lesz-e emiatt fordulat, eddig az volt a tendencia, hogy a nagyobb szakszervezetek a kicsiket kiszorították a pozíciókból. A megosztottság – többek között ezért is mindig megvolt, nem hiszem, hogy ebben újabb változás történne. A helyzetet bonyolítja, hogy még nem lehet látni, a kormány miként kíván változtatni az Érdekegyeztető Tanács működésén. Tehát kell azért fél év, hogy lehessen érzékelni, milyen lesz a szakszervezeti politika, de az mindenképpen érzékelhető, hogy a mostani kormány a szocialistákhoz képest nem preferálja olyan súllyal a szakszervezeteket.– A társadalomban milyen hatást válthat ki ez a döntés, illetve az átlagpolgárokat egyáltalán érdekli-e ez a téma?– A szocialista szavazókat megerősíti mindez abban, hogy rossz irányba mennek a dolgok, s hogy ők jó helyre szavaztak. A semlegeseket, illetve az ingadozókat nem hiszem, hogy befolyásolná. Az tb-önkormányzatok demokratikussága és a biztosítottakhoz való köze nem nagyobb, mint amennyire a kormánynak van köze a választópolgárokhoz, akiknek nagy része ráadásul nem is biztosított. Nehéz így azt mondani, hogy a demokrácián csorba esett, látszólag éppen a mostani kontroll demokratikusabb, inkább az, mint az önkormányza-toké volt. A történet lényege, hogy egyszerűen egy hatalmi súlypont-áthelyeződés zajlik, az átlagembert viszont inkább a bérrendszer, vagy maga az egészségügy szolgáltatásainak minősége befolyásolja, illetve érdekli. – Tehát úgy véli, hogy ez az ügy nem hasonlítható a Bős–Nagymaros vagy a Tocsik–ÁPV Rt. ügyhöz, melyek az akkori kormánypártok támogatottságát gyengítették. – Igen. Közel sem.

A 90-es évek óta folyamatosan csökken a sörpiac. 1992– 93-ra a söripar legnagyobb krízise állt be Magyarországon fennállása óta. Az akkori 13 százalékos visszaesés után egy szerény növekedés jelentkezett, de az továbbra is kérdés, hogy az erős verseny és a mérsékelt fizetőképes réteg mellett sikerül-e megállítani a sörfogyasztás hanyatlását Magyarországon. A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. a magyar piac dinamikusan fejlődő szereplője. Sikeres első félévet tud maga mögött az osztrák többségi tulajdonú társaság (73,1 százalék). Az rt. a soproni és a martf?i sörgyárban gyártott söreivel 1998-ban eddig jóval a piaci átlag feletti eladásokat ért el – jelentette be László Attila vezérigazgató-helyettes a héten tartott sajtótájékoztatón. A söripar Magyarországon az utóbbi években kemény küzdelmet folytat piacának megtartásáért. Az évről évre romló eladási statisztikák, az iparági adatok összességében 3-4 százalékos értékcsökkenést jeleznek, s a sörfogyasztás visszaesése eléri a 8 százalékot. 1989-ben nem kevesebb mint 12 millió hektoliter sört értékesítettek Magyarországon, 1998-ban azonban "mindössze" 7 millió hektoliter csúszott le a magyar polgárok torkán. A magyar sörpiacon – ahogy az a sajtótájékoztatón elhangzott – kiélezett a verseny, melynek a sörválaszték is oka, mind a mennyiség, mind a márka tekintetében. Ennek fényében a Brau Union Hungária Rt. nagy eredménynek tartja, hogy 1998 első felében növelni tudta forgalmát. Sikerük elsődleges okát László Attila az üzleti stratégiájukban látja. Az elmúlt években a kereslet – részben az árak emelkedése miatt – eltolódott az úgynevezett minőségi sörök irányából a világos sörök felé, s így a fogyasztói igények átstrukturálódását kellett követnie a részvénytársaságnak. Ezzel párhuzamosan a minőségi és a világos sörök között ma már jóval kisebbek a minőségi eltérések. Az egykor csupán olcsóságukkal hódító világos sörök csoportján belül megszületett egy új kategória, ami ugrásszer? minőségi javulást jelent. Ezen a kategórián belül az év sikersöre a Soproni Ászok. Ez az egykor jobbára csak Nyugat-Magyarországon ismert sör ma az egész országban népszerű. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy több mint egymilliárd forintos beruházással megváltoztatták e sörmárka minőségét és arculatát. Nem elhanyagolható része van persze a sikerben annak a reklámkampánynak, amelyet nagy tetszési indexe miatt az Év Kampánya címre jelöltek.

 

Németország nincs könny? helyzetben. A huszadik század első fele és a két világháború – minden következményével együtt – megsemmisítő csapást mért a német nemzeti identitásra. Ám a második világháború pusztításai és az azt követő súlyos szankciók ellenére a Marshall-segélynek köszönhető gyors talpra állás és a "gazdasági csoda" helyreállította az ország nyugati felén a nemzet önérzetét. Ez utóbbit azonban mostanában erősen fenyegeti a tartós gazdasági recesszió, a szárnyaló munkanélküliség és a márka feladását, illetve az euro bevezetését megelőző bizonytalanság. Az egészséges nemzeti identitás hiányára utaló egyik jel az, hogy az egységes Németország nyolc év után is híjával van a nyugodt lelkiismerettel használható történelmi és politikai szimbólumoknak.